Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

A Tabán templomai

2021. június 25. - fovarosi.blog.hu

A Tabán évszázadai - 2. rész

Buda 1684-es, majd 1686-os ostroma az addig felépült Tabánt nagyrészt elpusztította. Csak a dzsámi és két fürdőépület élte túl a támadásokat, az elmenekült vagy meghalt lakosság helyett szinte csak katonák és hadifoglyok maradtak. Az így önálló településként megszűnt kis városrészt Budához csatolták, majd új lakókat telepedtek meg - a vár környékén főleg magyarok és délszláv menekültek, Budán inkább katolikusok és németek. A betelepítésnek újabb lökést adott az, hogy 1690-ben Belgrádot a törökök elfoglalták. Így a szerb menekültek egy újabb csoportja érkezett Magyarországra, akik többek között Pomázon, Szentendrén, Ráckevén és a Tabánban telepedtek le. A budai rácok 5-6 ezres tömege a lakosság felét is elérte, míg a Tabán szinte kizárólag szerbekkel népesült be. A mai Szarvas tér környékén telepedtek meg először, majd házaikkal sorra népesítették be a hegyoldalt is. Házaikat mindenféle tervszerűség és szabályozottság nélkül emelték. Girbe-gurba utcácskák és földszintes vályogviskók lepték el a lankákat. A lakosság szinte teljes egészében részt vett a virágzó szőlőgazdálkodásban, borászatban. A háborúban elpusztult ültetvényeket rendbe szedték, újra fellendült az élet. A 18. század elején néhány évtizedre elvesztették jogaik egy részét, de 1752-ben Mária Teréziától visszakapták vallásszabadságukat, autonómiájukat. Ekkortájt épültek meg a Tabán templomai is. Ismerjük meg ezeket is!

dobrenteiter-1943-fortepan_hu-105821.jpg

A Döbrentei tér és környéke 1943 körül. (fortepan.hu, 105821, Carl Lutz felvétele)

Az Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom

A környéken már a román korban is állt egy templom, de erről csak egy kőtöredék és okleveles adatok maradtak fenn. A tabáni templom elődje Musztafa pasa dzsámija volt, ezt Buda visszafoglalását követően alakították át templommá. A mai templomhajót 1728-36 között építették, de szentélyként továbbra is a régi mecset épülete szolgált. A tornyot csak később, 1750-53 között emelték, majd a régi mecset helyén új szentély épült 1765-ben. A ferences építkezések, bővítések időszaka eddig tartott. 1813-ban tűzvész érte, majd Buda 1849-es ostrománál is megsérült a templom. 1880-81-ben, a restauráláskor már eklektikus stílusban újították fel, akkor került rá a ma látható, barokkos toronysisak is.

A főhomlokzatra tekintve a felső falfülkében a "névadó" Alexandriai Szent Katalin szobra látható, ezt lentebb két oldalról Borromei Szent Károly és Gellért püspök szobrai veszik közre. Az előtte álló kőkeresztet 1806-ban emelték, Mária szobra 1795-ből való. Belépve tágas, nagyvonalú térbe érkezünk. A főhajót 3-3 kápolna egészíti ki kétoldalt. Az 1812-ben készült főoltár felső részén a szentháromságot ábrázoló dombormű, kétoldalt pedig Péter és Pál apostol szobra látható. Az oltárkép Alexandriai Szent Katalin eljegyzését ábrázolja. A szószék 1822-ben, empire stílusban készült, mellvédjén a Szentlélek eljövetelét láthatjuk. A 1810-es tabáni tűzvészre a Tabán látképe fölé emelkedő Szent Flórián alakja emlékeztet az egyik oldaloltáron - a festményt a rákövetkező évben készítette Schöfft József Károly. A szemben lévő oltárképen Szent Lőrincet láthatjuk, aki szintén tűzben szenvedett vértanú halált. Az előcsarnokban további tabáni emlékekre lelhetünk: a román kori templom kőtöredékének másolatára, és a Mária-kápolnában a tabáni tűzben megsérült két angyalszoborra.

A Szent Demeter templom

A 17. század végén betelepülő szerbek egy korábbi templomépület romjain ideiglenes jelleggel kis fatemplomot emeltek. Kőtemplomuk építésének 1697-ben kezdhettek neki. Az elhúzódó építkezést több átépítés, javítás követte. A dunai árvizek is hozzájárultak, hogy az 1730-as évek végére nagyon leromlott állapotú templom helyére egy új, jóval nagyobb templom megtervezésére kérték fel Mayerhoffer Ádámot. Erről a 18. századi templomról sajnos csak levéltári források és régi fotók alapján alkothatunk már képet. Az 1742-ben elkezdett építkezés során egy hajós, egy középső toronnyal emelt templomot emeltek, az oldalhomlokzatokon két ablaksorral. A toronysisak csak később, 1775-ben készült el. A templomot a Szentháromságnak, a karzaton berendezett kápolnát Szent Demeter vértanúnak szentelték. A régi templomból átmentett ikonosztáz túl kicsinek bizonyult az új templomban, így idővel nagyobbat rendeltek meg helyette.

szentdemeterszerbtemplom-1943korul-fortepan_hu-148300-adomanyozobarbjerikferenc.jpg

Szent Demeter templom, 1943 körül (fortepan.hu, 148300, adományozó: Barbjerik Ferenc)

bp50-1971.pngHa tetszik a blog, kérlek támogasd munkámat anyagilag is - 1000 forintot elérő támogatásodért ajándékba kapsz tőlem egy letölthető könyvet (pdf), benne az 1971. év legfontosabb fővárosi híreivel! Támogatásod segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Nagyobb adományodat most könyvvel hálálom meg, részletek a Patreon oldalon. Segítségedet nagyon köszönöm! >>> Patreon >>>

A második világháborút megszenvedte az épület: 1945. január 14-én szovjet bombatalálat érte. Leomlott a toronysisak, leégett a tető is. Az ikonosztázokat szerencsére sikerült kimenekíteni - egy részük a szentendrei Szerb Egyházi Múzeumhoz került. A károk ellenére a templom megmenthető lett volna, de a kommunista hatalomátvétel után Rákosiék erről hallani sem akartak - egyházellenességük és a Jugoszláviával megromlott kapcsolatok miatt, jövőbeli út- és fürdőfejlesztési tervekre hivatkozva a két évszázados templomot a szomszédos püspöki palotával együtt lebontatták. Bár Vujicsics Dusán, az utolsó plébános az utolsó percig küzdött a döntés ellen, a bulldózereket nem tudta megállítani. A falazat sitt anyaga a Vérmezőre került, a berendezési tárgyak egy részét a pesti szerb templom kapta meg, a kovácsoltvas kerítés a budakalászi templom kertjébe került.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr2515486324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Krucsay János 2021.06.26. 11:27:38

A kerítés nem Budakeszire, hanem Budakalászra került, azóta is is itt van

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2021.07.02. 15:33:04

@Krucsay János: Köszönöm, javítottam! És egyszer megnézem élőben is, ha arra járok!
süti beállítások módosítása