Szabó István kiállítás a KÉK-ben

2008. december 02. - fovarosi.blog.hu

A Szervita téren áll egy hótszoci kinézetű épület. Sokan emlékeznek rá, hisz az épület egyik része a belváros legnagyobb parkolóháza volt. No, ebben az épületben lakik még pár hétig a Kortárs Építészeti Központ. És a korábban már említett makett fesztivál után újabb érdekes kiállítás lesz itt megtekinthető.
A téma a 20 éve elhunyt Szabó István (1914-1988) építészete. Ennél jobb helyszín már nem is lehetne: a KÉK jelenlegi épületét, az egykori OMFB székházat is ő tervezte! Ez volt az első hazai csúszózsalus épület. (Erről itt olvashatsz bővebben.) Pályája a két világháború között kiállítási csarnokok berendezésével indult, és a 80-as évekig tartott. Itt és most két művét emelném ki: a farkasréti templomát, és a Magyar Rádió egyik épületét.
Talán legismertebb épülete a farkasréti Mindenszentek templom. Ennek érdekessége, hogy ez volt az első, a szocializmus érájában épített új templom. Ebből persze nem nehéz kitalálni azt sem, hogy nem állt rendelkezésére valami rengeteg sok pénz. A hiányt ötletességgel pótolta: olcsón tudott szerezni beton zsaluköveket, és ezt használta tégla helyett a falak felhúzásához. A kiállításon megtekinthető lesz az épület eredeti makettje! A templom 1998-ban urnatemetővel bővült ki. Orgonáját Sirák Péter tervezte, és az Aquincum Orgonagyár készítette el 2000-ben.
" A budai domboknál sokkal nehezebb szituációba került Szabó a Magyar Rádióban, ahol egy eklektikus épület viszonylag kisméretű belső udvarába kellett fogadócsarnokot terveznie. A két különböző magasságú szárny szerény kiképzése és a reprezentatív funkció határozott fellépést kívánt – az udvar kis mérete, szabálytalan alakja visszafogottságot és nyugalmat. A két ellentétes szükségletet Szabó zseniálisan egyszerű épületben elégítette ki. A Pagoda egyetlen, ékszerszerű tömeg, amelynek csupaüveg oldalfalai elbizonytalanítják a határt kint és bent között: a be- és kilátást engedélyezik, de egyben visszatükrözik az udvart ölelő szárnyakat. A befelé dőlő falaknak és a homorú tetőnek köszönhetően az épület kisebbnek látszik valós méreténél. Ez a két visszafogott szerkezeti játék ugyanakkor egyedi, jellegzetes arculatot kölcsönöz neki. Mondhatni: a forma nevet ad."
(Idézet a kiállítás kurátora, Kovács Dániel diplomamunkájából.)

A kiállítás javát a Szabó István hagyatékából származó, ma is a család tulajdonában található tárgyak adják. Ezeket a Magyar Építészeti Múzeumtól és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképgyűjteményéből kölcsönzött anyagok egészítik ki.