Fővárosi Blog

Sétáljunk végig az Andrássy úton!

2020. július 17. - fovarosi.blog.hu

Miután bejártuk a földalattit és láttuk az Andrássy út megszületésének történetét, valamint házait az Erzsébet téri torkolatától az Oktogonig, most nézzük végig a legszebb, legérdekesebb épületeket a sugárút külsőbb részein is!

andrassyut-1880asevek-kloszgy-fortepan_hu-82283_1.jpg

Klösz György felvétele az 1880-as évekből (fortepan.hu, 82283)

Andrássy út 60: Terror Háza Múzeum

terrorhaza2010-01.JPG

A ház már messziről kitűnik környezetéből fekete pengefalaival: a sarkon a nyilaskereszt és a kommunista vörös csillag alakja, két oldalt a terror szó betűi vannak belevágva. A háromemeletes bérházat Feszty Adolf tervezte, 1882-ben épült neoreneszánsz stílusban. Többszöri tulajdonosváltás után a bérházba 1937-ben érkezett meg bérlőként a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, azaz a nyilasok. 1944-re már az egész első emelet az övék lett, Szálasi az épületet a "Hűség Házának" keresztelte el - bár hivatalosan sosem lettek tulajdonosok. 1945-ben az új belügy vette át az épületet, és lett a Politikai Rendészeti Osztálynak, majd az utódszervezet ÁVO-nak (Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya), 1948-tól a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának (ÁVH) székháza lett. 1951-ben az egész épületet államosították, és a pincékben tovább bővítették a kínzások, kínvallatások tereit. Ennek nyomait a későbbiekben eltüntették, és évtizedeken át a Chemolimpex állami vegyi áru kereskedelmi üzlet használhatta a helyiségeket. 2002-ben nyílt meg itt a Terror Háza Múzeum, amely a fehér- és a vörösterror időszakát mutatja be. Előtte a Vasfüggöny című installációt és a berlini fal egy darabját láthatjuk.

Andrássy út 67: A régi Zeneakadémia

Az épület valóban a Zeneakadémia otthona volt. Az intézmény 1875-ben jött létre, első elnöke Liszt Ferenc, első igazgatója Erkel Ferenc lett. Az Andrássy úti épület 1879-re készült el Lang Adolf tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. Három domborművet is találunk homlokzatán: Liszt és Erkel mellett Kodály Zoltánra is emlékeztetnek. 1907-ben költözött el az intézmény egy jóval nagyobb épületbe, a Liszt Ferenc térre. Első emeleti lakása 1881-1886 között Liszt Ferenc egyik otthona volt. Az egykori előszoba, háló-dolgozószoba és szalon ma a hagyatékát őrző Liszt Ferenc Emlékmúzeum állandó kiállításának, míg az egykori ebédlő és a földszinti előtér időszaki kiállításoknak és matinékoncerteknek ad otthont.

Liszt Ferenc (1811-1886) pályáját apja támogatásával indíthatta be. Liszt Ádám, felismerve gyermeke zenei tehetségét, előbb a volt Beethoven-tanítvány Carl Czernynél és Mozart egykori riválisánál, Antonio Salierinél taníttata, majd a fiú 12 éves korában Párizsba vitte ki. Liszt egész életében legszívesebben franciául beszélt, magyarul nem is igen tanult meg soha - bár mindig magyarnak vallotta magát. 1833-ban ismerkedett meg Marie d'Agoult grófnéval, első feleségével, akivel Svájcban és Olaszországban éltek, és három gyerekük is született. Az 1838-as nagy pesti árvíz újra felhívta Liszt figyelmét magyar származására: koncerteket adott adománygyűjtés céljából. A kor számos kiváló zongoravirtuóza közül is kimagaslott, mivel rendkívüli technikája, nagyszerű improvizációs készsége különleges, lebilincselő egyéniséggel párosult. Játéka valóságos „lisztomániát” váltott ki rajongói körében. Ezután nem csak zeneszerzőként és zongoraművészként, hanem karmesterként is bemutatkozott.

lisztferencemlekmuzeum-lisztmuseum_hu.jpg1846-ban hosszabban is időzött Magyarországon, ekkor ismerte meg a magyar verbunkost és a magyar népdalkincset, amelyet későbbi műveibe be is épített - gondoljunk csak a későbbi Magyar Rapszódiára. 1844-ben felesége elvált tőle. Három évvel később Kijevben megismerkedett Carolyne von Sayn- Wittgenstein hercegnével. A sorozatos koncertkörutak, országjárások után egy csendesebb időszak következett: a németországi Weimarban telepedtek le, itt élesztve fel újra a zenei életet, és támogatva számos fiatalabb művész, köztük Richard Wagner pályájának fellendítését. Szimfonikus költeményei új műfajt teremtettek. Az esztergomi bazilika felszentelésére (1856) ünnepi misét (Missa solennis) írt. Ennek betanítására és többszöri előadására több hétre Magyarországra látogatott, így a pesti Hermina-kápolna avatásán is részt vett, és a pesti ferencesekhez is felvételét kérte. Idősebb korára egyre inkább az egyházi zene felé fordult (pl. Szent Erzsébet legendája oratórium), és Carolyne-nal Rómába költözött. IX. Pius pápával is jó kapcsolatot ápolt, papi ruhát öltött - innen eredt "Liszt abbé" neve a kortársaktól. 1865-ben a Pesti Vigadóban vezényelte a Szent Erzsébet legendáját, az általa is támogatott Nemzeti Zenede (konzervatórium) 25 éves jubileumi ünnepségén. 1867-ben, a kiegyezést követő koronázásra írt Magyar koronázási miséjét a Mátyás templomban adták elő - ő Erzsébet királyné közbenjárására annyit tudott elérni, hogy az ő művét, és ne bécsi kompozíciót adjanak elő, de Liszt csak a karzaton ülve hallgathatta saját művét, az előadást bécsi művészekre bízták. 1869-től a weimari herceg unszolására beleegyezett, hogy néhány hónapot ismét ott töltsön, így három helyszínen folytatta életét: Rómában, Pesten és Weimarban. Pesten vezényelt a Beethoven centenárium hangversenyén, koncerteket szervezett a Belvárosi Plébánián, ahol vendégként rendszeresen megszállt, majd 1871 novemberétől a Nádor utcában (Palatinus utca 20., ma: Nádor utca 23., és ma már egy másik ház áll a telken) saját lakást bérelt. A magyar sajtó pesti letelepedéséről cikkezett, nevét össze- kapcsolták egy országos zeneakadémia létrehozásával, mely az ő szellemi irányításával a legmagasabb szintű zenei kiképzést is lehetővé tenné Magyarországon. 1886-ban már egy támadások kereszttüzében megfáradt Liszt járta be nagy sikerrel Nyugat-Európát Szent Erzsébet legendájával és Esztergomi miséjével. Ekkor festette meg Munkácsy Mihály híres portréját. Tüdőgyulladásban hunyt el 1886. július 31-én. Leánya Bayeruth-ban temettette el. A róla elnevezett Zeneakadémia homlokzatának közepén hatalmas Liszt szobor, a róla elnevezett téren pedig egy újabb szobor (1986, Marton László) is rá emlékeztet. A róla elnevezett repülőtéren pedig miniszobrát állította fel Kolodko Mihály 2018-ban. (forrás)

Andrássy út 69-71: A Képzőművészeti Egyetem (régi Műcsarnok és Mintarajztanoda)

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kezdeményezése volt, hogy épüljön megfelelő kiállítótér a hazai művészeti alkotások bemutatására, illetve legyen helye a művészeti képzésnek is. Ehhez vásároltak meg egy nagy méretű telket a sugárúton. Először a telek egyik részét építették csak be. Ide 1877 végére épült fel Láng Adolf tervei szerint a kiállítási épület, a veronai Palazzo Bevilaqua mintájára, neoreneszánsz stílusban. Egyemeletes, terméskő homlokzattal. Az emelet végig erkélyes, korinthoszi féloszlopokkal, a földszinten durva rusztikájú oszlopokkal és homlokzatsíkokkal. A márványborítású előtérből nyílik az ovális kupolával fedett lépcsőház, a mennyezeten allegorikus nőalakokat pillanthatunk meg. A freskókat Lotz Károly festette. 1921-ben egybenyitották a szomszédos épülettel. Az épület aljában nyílt meg az Andrássy úti Színház, amely a magyar kabaré bölcsője volt, vezetői között tudhatta Nagy Endrét is. Érdekesség, hogy a második világháború után itt tartották meg az első budapesti színházi előadást: Csokonai Karnyónéját adták elő. 1949 óta itt működik a Budapest Bábszínház, amely 400 fős nézőterével Közép-Európa legnagyobb bábszínháza.

andrassyut69-71-20200521-kepzomuveszeti.jpg

andrassyut71-20200521-reszlet.jpg

A másik épületben a másik nagy feladat, a képzés kapott helyett. Az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871-ben indult el, és 1876-ban költözött az új épületbe. A rajziskola egyik tanára, Rauscher Lajos tervezte az egyszerű szerkezetű, de homlokzatán gazdagon díszített épületet. Neoreneszánsz stílusú, itáliai ihletésben készült. Az emeleti ablakok körül a kerek medalionokban neves képzőművészek arcképei sorakoznak: Tiziano, Leonardo, Michelangelo, Raffaello, Dürer, Van Dyck stb. - ezek Székely Bertalan alkotásai. A sgraffitókat Rauscher Lajos tervezte.

Kodály körönd

A sugárút második harmadánál találjuk az Oktogon párját, a Kodály körönd felülnézetből valóban kör alakot formáló terét. A körtér kialakítás Petschacher Gusztáv nevéhez fűződik, ő komponálta ilyenre a teret a telkeket megvásároló MÁV megbízására. A teret először Köröndnek hívták, majd 1938-45 között Hitler tér, 1945-től újra Körönd, majd 1971-től Kodály Körönd lett a neve. A kortársak igencsak vegyesnek ítélték meg az itt emelt épületek minőségét.

kodalykorond-2003-sajtofoto.jpg

"Nem állhatom meg, hogy ne szóljak az andrássy-úti körtérről, a melynek első épületét - szintén a m.á.v. nyugdíjintézetének bérházát Petschacher Gusztáv kifogástalan ízlése teremtette, s Rauscher Lajos mesteri keze díszítette. Még elég tetszetősen soarkozik mellé a nyugdíjintézetnek szemközt levő másik háza, melyet Kauser József épített. De azután ne is nézzük meg az Andrássy-udvart és a Hübner-udvart és az ő architekturájukat, ferde és otromba tornyaikkal, mert azt hihetnők, hogy ezeket csak az előbbiek hatásának emelésére, mintegy ellentétként építették oda. Önkéntelenül az a kívánság támad bennünk, hogy bár el lehetne őket hordatni, hogy ne rontsák el a különben szerencséesen koncipiált tér hatását." (Nendtvich Gusztáv írása az Építő Iparban, 1891)

kodalykorond-2020-googlemaps.jpg

Az Andrássy út 83-85. alatt álló MÁV-palota Kauser József tervei szerint, a francia reneszánsz kastélyokat idéző stílusban épült 1884-ben. Ha tudunk, érdemes "belopózni", a kapukkal összekötött belső udvarokat is megnézni.

Az Andrássy út 87-89. alatti Andrássy-udvar a 83-85. szám alatti házzal együtt épült 1884-ben Kauser József tervei szerint. Földszintjén lakott egy időben Kodály Zoltán - a lakásban ma emlékmúzeum működik. A ház másik híres lakója Barcsay Jenő festő, grafikus volt, aki az első emeleten lakott.

Az Andrássy út 88-90. alatt 1880-81-ben emelt MÁV Nyugdíjintézeti bérházat Petschacher Gusztáv tervezte, a homlokzati sgraffito azonban csak részben Rauscher Lajos munkája, a figurális részleteket Székely Bertalan készítette. A kerítés és a kapu kovácsoltvas munkája Jungfer Gyula műhelyében készült. Az épület sarkait toronyszobák hangsúlyozzák. Legutóbb 1962-ben tatarozták, de így, megkopottan is a körönd legszebb házának mondható. Középen, a második emelet felett Petschacher Gusztáv portréját találjuk a homlokzaton. Belül három belső udvart találunk, ezek már jóval egyszerűbb, a pesti bérházakra jellemző kialakításúak.

Az Andrássy út 92-94. alatti Hübner-udvar Bukovich Gyula terei alapján épült 1883-84-ben, ez is neoreneszánsz stílusban, az építési vállalkozó Hübner cég megbízásából, majd Fontány Béla földbirtokos, több vállalat részvényese vette meg.

A tér hatását emelik a Körönd száz évnél öregebb platán- és gesztenyefái, a sugárút legidősebb példányai.

A tér négy szegletében négy szobor is áll. Eredetileg szökőkutak működtek itt. 1897-ben aztán Ferenc József 10 szobrot adományozott a fővárosnak, és ezek közül négyet itt állítottak fel: Bocskay István (Holló Barnabás alkotása), Bethlen Gábor (ifj. Vastag György), Zrínyi Miklós (Róna József) és Pállfy János (Senyei Károly). Amikor a Hősök terén 1958-ban eltávolították a Habsburg uralkodók szobrait, Bocskay és Bethlen szobra innen került át azok helyére. A Buda 1686-os visszafoglalásában is részt vett, de a Bécs felé induló kurucok ellen is küzdő császári hadvezér Pállfy szobrát pedig, mint hazaárulóét, eltávolították. Zrínyi szobra maradhatott egyedül, ő "társul" Balassi Bálint (Pátzay Pál), Szondi György (Marton László) és Vak Bottyán (Kiss Kovács Gyula) szobrát kapta a téren.

Andrássy út 93. - A Herzog-palota

andrassyut93-20200521.jpg

A ház a 20. század elején Herzog Mór Lipót báró műgyűjteményének adott otthont, innen a palota neve. A kimagasló gyűjtemény Ernst Lajoséval vetekedett. A palotát még az apa, Herzog Péter nagykereskedő építette családi otthonnak. A fiú elismert bankár lett, aki a műkincs kereskedelemben is jeleskedett. Az épületet Ray Rezső Lajos tervezte 1885-ben, neobarokk stílusban, középen díszes kapuzattal, míves kovácsoltvas erkélyekkel, félkörívesen kiugró homlokzattal. A műgyűjtemény számos darabját ma a Szépművészeti Múzeum őrzi. A második világháborúban megsérült épületet az ötvenes években a Belügyminisztérium vette birtokba, majd több váltás után 2007 és 2012 között a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) otthona volt. A tőzsde a ma már nem álló Lloyd-palotában kezdte meg működését, majd az Apáczai Csere János utcában, a Szabadság téri Tőzsdepalota (később a Magyar Televízió székháza) épületében is működött. A rendszerváltás után sokáig a Váci1 épületében, majd 2007-2015 között itt, az Andrássy úton volt tőzsde. 2015-ben a Bank Centerbe költöztek át. Ha bejutunk a Herzog-palotába, érdemes megnézni a díszes főlépcsőházat és a nagy tőzsdeguru, André Kostolany emléktábláját.

Andrássy út 101. - A Schanzer-villa

andrassyut101-schanzervilla-1910korul.jpg

andrassyut101-20200521-mma.jpg
A villa 1910 körül és 2020-ban

Az épület környezetétől elütő stílusa is jelzi: ez nem az eredeti, első épület a telken. Eredetileg a Feszl Frigyes tervei szerint, Bányász Gyula szabómester számára romantikus stílusban emelt villa állt itt. Ezt 1900-ban lebontották - még fotó vagy rajz sem maradt fenn róla. Az új építtető Schanzer Ignác, a szolnoki "facsászár", fűrészüzem-tulajdonos lett, bár a tulajdonjogot Schanzerné Lőwy Klára nevére jegyezték be. Spiegel Frigyes a szecesszió ihletésében tervezte meg a palotát, amely 1905-re készült el. Addigra viszont már elszegényedőben volt Schanzer, aki így bérbeadja a lakásokat - egy rövid időre a török nagykövetség is a bérlők között volt. 1940-ben a magyar állam rekvirálja a villát, és az Országos Sajtó Kamarának adja át, majd a háború után először maga Vorosilov marsall veszi birtokba. 1947-ben aztán az újságírók tőle kérik el és kapják meg az épületet, amely évtizedeken át a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székházaként funkcionál. 2008-ban eladni kényszerültek, akkor még szállodává alakítás volt tervben, de végül 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia vette meg az épületet, és alakította itt ki Klubházát 2018-ban. Ekkor egészült ki a régi villa egy új, üvegfalas toldalékkal.

Andrássy út 103. - Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

andrassyut103-20200521.jpg

A Schanzer-villa szomszédságában szerényen húzódik meg egy darabka Ázsia, amelyet Hopp Ferencnek köszönhetünk. Hopp Ferenc 1845-ben költözött Pestre, ahol optikusnak tanult ki. Vállalkozása optikai műszereket és fényképezőgépeket készített és forgalmazott, de foglalkozott iskolai szemléltetőeszközök gyártásával és ingatlanügyletekkel is. Az ebből származó vagyonból pedig szívesen utazott: bejárta Ausztráliát, Indiát, Kínát, Koreát, Japánt, Észak- és Dél-Amerikát. Az 1878-ban emelt Andrássy úti villát 1883-ban vásárolta meg, és a híres jávai botanikus kert, a Buitenzorg (a holland szó jelentése: "gond nélküli") mintájára rendezi be keleti hangulatú kertjét. Megtalálható itt egy kínai Hold-kapu, egy Buddha szobor, egy indiai kőpavilon és egy teknősbékát formázó kínai sztélé talapzat is. Hopp Ferenc 1919-ben bekövetkezett halála után, végrendeletének megfelelően a magyar államé lett a villa és a keleti tárgyak gyűjteménye is, múzeum céljára. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum 1923 óta működik (1947-től az Iparművészeti Múzeumhoz tartozik), anyagának gerincét Hopp 4000 tételes gyűjteménye adja, de van itt egy 28 ezer kötetes, keleti művészetekkel foglalkozó könyvtár is.

Andrássy út 111. - Andrássy Hotel

andrassyut111-20200521-andrassyhotel.jpg

Erről az épületről messziről látszik, hogy nem az 1870-es, 80-as évek neoreneszánsz épületeinek egyike, mégis említést érdemel. 1880-tól egy zsidó árvaház állt a telken, majd az első világháború után a hitközség leánygimnáziumát szerették volna itt elhelyezni, de végül egy másik elgondolás valósult meg: 1937-ben Bauhaus stílusban építették újra az épületet, és Hajós Alfréd tervei alapján egy szálloda-bérház, ún. boarding-house épült önálló lakásokkal központi konyhával, közösségi és kiszolgálóterekkel. A második világháború borzalmai után, a Kádár-érában az MSZMP Külügyi Szállójaként működött.

Hajós Alfréd (1878-1955) fantasztikus életpályát futott be. A Műegyetemen szerzett építész diplomát, ezután Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel is dolgozott. Az első újkori olimpián, 1896-ban Athénban a 100 méteres és az 1200 méteres úszószámot is megnyerte, a magyar csapat első két érmét nyerve el. Az 1200 méteres távot a nyílt tengeren úszták, és Hajós annyira átfagyott, hogy győzelme után matrózok vitték ki a partra a "magyar delfin"-t. Az úszás mellett atlétikában, tornában és futballban is kipróbálta magát. A Magyar Olimpiai Bizottság tagja is volt. Eleinte szecessziós, majd eklektikus stílusban tervezett, legismertebb munkái viszont már a modern jegyében születtek. Ő tervezte többek között a debreceni Aranybika szállót (1915), Budapesten az UTE Megyeri úti stadionját (1922), a Millenáris Sportpályát (1928) és a később róla elnevezett sportuszodát a Margitszigeten (1930). Lauber Dezső labdarúgóval közösen készített Ideális Stadion terve 1924-ben a párizsi olimpia művészeti versenyén ezüstérmes lett. Síremlékét a Kozma utcai izraelita temetőben találjuk.

2001 óta az Andrássy Hotel működik itt, 68 szobával és lakosztállyal, étteremmel és bárral.

Andrássy út 112. - KOGART

Sokáig Weiss Manfrédénak sejtették a villát, de az a szomszédos, 114. szám alatti épület volt. Valamikor Lotz-freskók díszítették egyes helyiségeit, de ezeknek ma már nyomát sem találjuk. A telket 1880-ban még Landauer Ferenc Józsefné Gregor Szidónia vette meg, és építtetett rá nyaralót a 19. század vége felé - nem is akárkivel, hanem a Vajdahunyadvár, valamint a Nemzeti Bank és a Tőzsdepalota Szabadság téri épületeinek tervezőjével, Alpár Ignáccal. Az épület később Ohrenstein Henrik báróé lett. Ők a vészkorszak idején külföldre menekültek. A háború után idővel a KISZ VI. kerületi bizottsága kapott itt elhelyezést - ők felügyelték az itt működő Fiatal Művészek Klubját. Ennek későbbi utódjaként jött létre a ferencvárosi Trafó. Az épületet az önkormányzat 1996-ban eladta, majd többszöri tulajdonosváltás után 2004-ben nyílt meg itt Kovács Gábor Művészeti Alapítványának jóvoltából a KOGART-ház.

Andrássy út 129. - Babocsay-villa

andrassyut129-1876korul-bellevuehaz-fortepan_hu-82115-kloszgyorgy.jpg

andrassyut129-babocsayvilla-1910esevek.jpg

hosoktere-20200519-10.jpg

A Bellevue 1876 körül Klösz György felvételén, valamint a Babocsay-villa az 1910-es években és szerb nagykövetségként 2020-ban

A Bellevue-villa felépítése után a Sugárúti Építő Vállalat tulajdonában maradt, akik a sugárút telkeinek "promótálása" érdekében zenés vigadóként működött, sörcsarnokkal, télikerttel és kerthelyiséggel. (A hangos zene miatt a szomszéd, báró Révay Ferenc többször fel is jelentette őket.)

Ha tetszett a poszt, kérlek támogasd munkámat akár csak néhány száz forinttal. Ennek segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Segítségedet nagyon köszönöm! >>> Patreon >>>

A helyzet az 1896-os milleniumi ünnepségekkel alapvetően megváltozott. A nagy telket felosztották. A Hősök tere felé eső részen kiállítóhely épült, ahol Munkácsy Mihály "Ecce Homo" festményét mutatták be belépődíj ellenében. Új helyrajzi számon, a 127. szám alatt új, a ma is látható villa épült fel.

A Bellevue-villát 1904-ben az építési vállalkozó Babocsay Hermann bontatta le, hogy Árkay Aladárral kétemeletes villát építtessen a helyére. A villának nem volt két egyforma ablaka, az élénk színű geometrikus és népművészeti ihletésű kerámia díszítések, a belső berendezés szecessziós újszerűsége ámulatba ejtette Budapest népét. A húszas években azonban már inkább giccsesnek ítélték a villa formabontó formáit, és Kozma Lajos keze nyomán egy jóval tárgyilagosabb, leegyszerűsített homlokzatú épületté alakították át, eltávolítva a kupolát is. A harmincas években Jugoszlávia nagykövetsége költözött ide. 1956. november 4-én ide menekült Nagy Imre. Ma Szerbia nagykövetsége működik itt.

Ezzel elértünk a Hősök terére, ahol a történet hamarosan folytatódik...


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr7515731602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.