Mi állt a Hilton hatalmas tömbjének helyén a korábbi évszázadokban? Kalandozás a domonkosoktól Schulek Figyesen át a hetvenes évekig.
A Mátyás templom a 17. században
A 13. század közepén a Mátyás templom erre eső oldalán még 10 kisebb-nagyobb házikó állt. Mellettük kolostor állt, ez feltehetően 1248-52 között épült. 1254-ben már állnia kellett, ugyanis egy 1252-es oklevél szerint az 1254. évi nagykáptalant már ide szervezték. Legelső tulajdonosuk még a bencés rend volt, de később a ciszterciek, majd a kolduló domonkosok birtokolták. Szent Miklósról, a hajósok védőszentjéről elnevezett kolostoruk a Duna fölötti magaslaton, a várfal mentén épült fel. A lent elterülő Szent Péter városrészből pont a kolostor mellett érkezett fel az út a mai Hess András térre. Ez logikus abból a szempontból is, hogy a domonkosok kolduló rendet alkottak, akik keresték a nagy forgalmú helyeket. A 14-15. században itt működött a rend főiskolája, a studium generale is, ami a rövid életű pécsi egyetem után az ország második legfontosabb oktatási központja lett. Az egykori épület keleti (Duna felőli) szárnyát már a 16. században elbontották, helyére a várfalat erősítő homoktöltés került. A török a kolostort istállónak, raktárnak használta. A templom viszont még az 1686-os ostrom idején is állt.
A kolostor és templom közötti területet az 1686-os ostrom után a jezsuiták kapták meg, a Mátyás-templommal együtt. Itt építették fel rendházukat, iskolájukat, úgy, hogy közvetlen átjárás volt a templomból az új épületbe. (A templomtól délre állt a szeminárium épülete.) Az egykori kolostor helyén katonai élelmiszerraktár létesült, amelyet a jezsuita rend 1773-as feloszlatása után engedtek át oktatási célokra, és ennek megfelelően a 19. század elején át is építettek, új emeletettel is bővítve azt. A volt jezsuita rendházba pénzügyi szervek költöztek, és Franz Anton Hillebrandt tervei szerint copf stílusban háromemeletesre bővítettek ki.
Látkép Pest felől, 1930 körül (fortepan.hu, 171715, TEHTUBE, részlet)
A huszadik század elejére nagy változások történtek a tárgyalt terület déli részén. 1895-1902 között Schulek Frigyes tervei szerint megépült a Halászbástya. Ő tervezte a Mátyás-templom 1874-1896 között lezajlott átépítését is. És Schulek Frigyes az, aki mindezek kapcsán a templomot északról is leválasztja a szomszédos épületről. A Hess András téri oldal homlokzata alapján tervezte meg a Mátyás-templom felé néző új homlokzatot, ezzel létrehozva a ma is álló átjárót a templom és copf épület között.
A Mátyás templom és a kolostor közötti közben 1941-ben
A huszadik század elején végzett feltárások vörösmárvány sírköveket hoztak a felszínre a templom szentélyéből, és feltárták az egykori templom alaprajzát is.
A második világháború után a terület újabb feltárását 1967-ben kezdték meg. A középkori és a jelenkori talajszint közötti kb. 160 cm vastag rétegből számos lelet került elő, köztük egy Mátyás címerével díszített kút. A kút kávájára a későbbi századokban újabb kősorokat építettek rá - ezzel megőrizve az eredeti kút kőanyagát is.
(Budapest újság, 1974/4.)
A templom épületének északi falában még ma is felismerhetők a kerengő egykori boltívei. E torony ma is a Hess András tér megbecsült műemléke, bár a templom maga már csak maradványaiban idézhető fel.
Aztán jött a második világháború, és szinte mindent eltörölt:
"Aki ma a Hilton szálló elképzelt helyén körülnéz, nem lát mást, mint a domonkos templom tornyát, északi falát és az egykori jezsuita kollégiumi épület nyugati és részben déli falmaradványait" - írta Dr. Radnai Lóránt a Budapest újságban 1973-ban.
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
