Újabb két metróállomást adtak át a felújítás alatt álló 3-as metró vonalán. Ilyen lett a Ferenciek tere, illetve a Deák Ferenc tér állomás.

Deák tér

Nagy örömömre szolgál, hogy megőrizték az állomáson a rejtélyes betűcsempékkel burkolt falakat. Ezeket egy portugál művész készítette, 1996 óta díszítik az állomást, és az egyik oldalán portugál verseket rejt magyar fordításban, a másik oldalon pedig magyar verseket portugál fordításban.

Mindkét metróállomásnál ún. Budapest típusú állomás épült, azaz az alagutak között a peron tereit is alagútfúrással alakították ki. Az egymásba metsző járatok együttese adja ki az állomás terét, és ez indokolja azt is, hogy miért van itt ennyi oszlopsor. És ezért mondják ezt az állomást (is) ötalagutasnak: a két szélső metróalagút között még három „alagútszakasz” adja ki a peronszintet.

A mélyállomás szerkezete úgy épült meg, hogy az állomásperon északi végéből második kijárat is létesíthető legyen a József Attila utca irányába is. Ez végül sosem valósult meg, és már nyilván nem is fog.

A Deák tér állomás 2013-ban: lejárat a 3-as metró peronjához

A három metróvonal elhelyezkedése a felszín alatt

A Deák tér állomás újkorában

Nem csak a metróállomás, de a 2-es és a 3-as vonalat összekötő gyalogos átjáró is megújult. Mivel itt három metróvonal találkozik, ez a legkomplexebb felszín alatti tér. szerint a betűcsempés falak megőrzése mellett egy nagyon visszafogott architektúra épült a peron szintjén. Ezzel némileg kontrasztot alkotva, az áthaladást szolgáló folyosók, közlekedőterek élénkebb színeket, íveltebb formákat kaptak. Az oszlopok burkolata itt fehér mozaikcsempe. Az élénk kék, sárga színek a metróvonal színére, de a közeli földalattira és a felszíni villamosokra is utalnak. Egy liftet is be lehetett építeni, ennek a liftaknája felső részén még a soha meg nem valósult Nemzeti Színházhoz épült volna az Erzsébet téren, most pedig a 3-as metróvonalat teszi akadálymentesen megközelíthetővé. Az építész tervezőik Csapó Balázs és Gurdon Balázs voltak.

Ferenciek tere

A Ferenciek tere állomás építésénél annak idején, még 1975-ben kis híján tragédiába fordult az építkezés. Erről így számolt be Hényel László:

A metróállomás 28 méterrel van a felszín alatt. Újjáépítésének tervezője Kosztolányi Zsolt építész tervező és Klopp András voltak. Az állomás színeiben, grafikáiban a ferences rendre utal. Az aluljárót néhány éve már felújították, most a lejárat és az állomás került sorra. Az aluljáróban egy több négyzetes lapból összeállított muráliát láthatunk. Ez Papp Oszkár tűzzománc kompozíciója, és Budapest növekedését ábrázolja.

Ilyen volt

2017-ben, a felújítás előtt

A lejtakna, azaz a mozgólépcsők tere megőrizte az eredeti narancssárga színezést. Középre egy ferdeliftet is beépítettek – ilyet már használhatunk például a Kálvin tér állomáson. Mivel itt középre került a lift, mindkét oldalán üvegfalat kapott. A mélyállomás részen a ferencesekre utaló fehér és barna színek mellett az aranysárga egészíti ki a teret. A padok halvány pasztell színűek. A vasbeton szerkezet által meghatározott, viszonylag alacsony belső teret a szerkezet láttatásával igyekeztek bővíteni. Izgalmasan hatnak a nagy X-eket alkotó mennyezeti világítás elemei. Az oszlopokon a nyers acél felület látszik, ez az indusztriális hatást fokozza. A tervezői gondolat szerint a szerelvények túloldalánál futó burkolat perforálása, átlyuggatása a zaj csökkentését is elősegíti. Ennek a mintázata kissé absztrakt módon jeleníti meg madarak egész tömegét – ezzel a madarakhoz is beszélő Szent Ferencre is utalva áttételesen.

A hármas metró történetét és (korábbi) építészetét egy komplett cikksorozatban írtam meg, itt tudod elolvasni ezeket a posztokat: 3-as metró cikksorozat.

Februárban folytatódik a Hilton szálló előzményeit és történetét bemutató cikksorozat a blogon, így érdemes lementeni a kedvencek közé a Fővárosi Blogot!

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!