Fővárosi Blog

A Hősök tere

2020. július 25. - fovarosi.blog.hu

Az Andrássy út díszes lezárása, a milleniumi kiállítás főbejárata, számos történelmi esemény helyszíne, és történelmi arcképcsarnok - a Hősök tere sokkal több, mint egy átlagos tér. Járjuk körbe a teret, majd a környéket: nézzük meg a Műcsarnokot és a Szépművészetit, a Gundelt és a Szecskát, a tavat és a Vajdahunyadvárat!

hosoktere-1890utan-kloszgy-fortepan_hu-82457.jpg

Az "ősidőkben" mocsaras, vizes táj volt ez: Batu kán seregei ide csábították be a magyarokat, hogy aztán a nehezen járható területen csapjanak le rájuk. Mátyás idejében még vadásztak ezen a környéken. 1514-ben a lázadó paraszt vezér, Dózsa ütötte fel itt táborát.

A 18. század végén fordult igazán a figyelem az akkor már a város tulajdonában álló terület felé. 1799-ben bérbe adták a területet Batthyány József hercegprímásnak. Megindult a mocsaras terület lecsapolása, de a prímás korai halála a munkákat megakasztotta. A liget az örököstől visszakerült a városhoz. Az 1808-ban létrejött Szépítő Bizottság pályázatot írt ki a terület rendezésére, és Heinrich Nebbien (Nebbien Henrik) francia származású műkertész terveit fogadták el.

varosliget-rondo-regi1.jpg

A tervet anyagi okokból igencsak vissza kellett vágni (pl. az amfiteátrum vagy a díszes főbejárat elhagyásával), de így is beindította a lecsapolt vizes terület átgondolt fejlesztését. A költségek fedezésére először adományok gyűjtését szervezte meg József nádor, de a várt összegnek csak egy része folyt be, így a liget bevételeiből próbálták folytatni a munkát: borkimérési jogot adtak el, a városból kiszoruló mutatványosoknak adtak helyet. Az akkor Városerdőnek nevezett Városliget legöregebb platánfái ebből a korszakból származnak: József nádor alcsúti arborétumából hozatta őket ide 1818 és 1830 között. Az 1838-as árvíz idején a jeges árral elöntött házakból, majd 1849-ben a Pestet ágyúzó Hentzi ágyútüze elől sokan menekültek ide. 1861-ben ismét a város tulajdonába került vissza. 1865-ben jelentős területet adtak át az Állatkerti Részvénytársulatnak az Állatkert létrehozása céljából.

1868-ban Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére Pest városa artézi kút fúrásába kezdett. Európa egyik legmélyebb fúrása végül eredményes lett: 970 méter mélyről 73,8 Celsius fokos víz tört fel az 1878-ra kiépült kútból. Először egy egyszerű faházikót emeltek a kút fölé, majd 1884-ben egy díszkutat építettek fölé, Ybl Miklós tervei szerint:

varosliget-1878korul-artezikut-wikipedia_hu.png

hosoktere-1890utan-kloszgy-fortepan_hu-82457_1.jpghosoktere-1884-terkep.jpg
Az 1878-ban emelt faépítmény rajza a Vasárnapi Újságban, Ybl Miklós díszkútja (Gloriette-je) Klösz György felvételén, valamint egy 1884-es térkép részlete

A forrás vizét hasznosítva jött létre 1881-ben az Artézi Fürdő, amelyet egy nyaralóból építettek át, majd ennek sikerére alapozva a város vezetősége megbízta Czigler Győző építészt egy nagyobb fürdő kiépítésével, de a fürdő elhelyezését illetően nem alakult ki gyors megegyezés. 1885-ben itt rendezték meg az Országos Általános Kiállítást - ennek épületeiből a kiállítás után csak hármat tartottak meg: az Olof Palme Ház / Millenium Háza épületét, az egykori Iparcsarnok épületét, és a Király pavilont.

A legnagyobb építkezés az 1896-ban a Városligetben megtartott Ezredéves Kiállítás alkalmából történt. A díszes, de ideiglenes csarnokok mellett ekkor épült ki a földalatti, megépült a Műcsarnok, a Vajdahunyadvár első, még zömmel favázas változata, és az Ősbudavára nevű mulatónegyed. Két híd is épült: a Városligeti-tó felett Zielinszky Szilárd tervei szerint, Korb Flóris és Giergl Kálmán építész páros kivitelezésében, valamint a földalatti felszíni vonala felett átívelő, Wünsch Róbert tervezte híd, amely Magyarország első vasbeton hídszerkezete.

varosliget-1896-ezredeveskiallitas.jpg

Az első világháború előtt Räde Károly szélesebb utakat, nagyobb tereket épített ki, hogy a Városliget be tudja fogadni az egyre nagyobb tömegben érkező látogatókat. 1931-ben szentelték fel a Regnum Marianum templomot - amelyet aztán Rákosi Mátyás romboltatott le. A Rákosi korszakban a Ligetből kihasítottak egy nagyobb darabot, hogy itt, a Felvonulási téren rendezhessék meg a felvonulásokat, dísztribün előtt. Ekkor került oda az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor, amelynek talapzata, átépítve és szobor nélkül, a Kádár-korszakban is állt. Itt, a Városligetben rendezték meg a BNV-t is, míg, tanulva a hibából, 1974-ben ki nem költöztették a kőbányai vásárvárosba, a Városligetet pedig több, mint százezer fa elültetésével rehabilitálták, az elbontott épületek törmelékéből pedig szánkódombot emeltek. (Ezen a dombon adták elő 1983-ban az István, a király rockoperát (Szörényi Levente - Bródy János), azóta Királydombként is emlegetik.)

Sétáljunk egy kört, járjuk körbe a Hősök terét és a Városligeti-tó környékét!

1. A milleniumi emlékmű

Bár milleniumi emlékműnek hívják, valójában 1896-ban még nem volt látható Schickedanz Albert és Zala György hatalmas műve. 1898-ban kezdték el építeni, és 1906-ban adták át, a négy allegorikus szobor elkészültével.

Az Andrássy út tengelyében, a középpontba helyezve 36 méter magas oszlopon áll Gábriel arkangyal 4,8 méter magas szobra. Két aranyozott részletet fedezhetünk fel rajta: bal kezében az apostoli kettős keresztet, jobb kezében a szent koronát tartja - ezek a magyar államvallást, a kereszténységet és a magyar államiságot jelképezik. Zala György alkotása az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert.

Az oszlop tövében a honfoglaló hét vezér alakjait látjuk, ezek is Zala György alkotásai. Élükön Árpád vezér, az egyik oldalon Tétény, Ond, Kond, a másikon Tas, Huba és Előd.

Az oszlopcsarnokok sarkain a két szélső oldalon a 896-os évszám felett a Munka és Jólét férfi és nő párosa, az átellenes oldalon az 1896-os évszám felett a Tudás és Dicsőség férfi és nő párosa látható. A belső végek tetején, egymással szembe fordítva a Háború és a Béke kétlovas kocsijai láthatók. A Háború alatt, kőbe faragva kardot tartó sas, a másik oldalon, a Béke alatt egy könyvön megpihenő bölcs bagoly bukkan fel.

hosoktere-20030528-01-feliratokkal.jpg

Az oszlopcsarnokban a magyar történelem uralkodói sorakoznak, alattuk egy-egy domborművel, amely az uralkodó valamelyik tettét, korának fontos eseményét mutatja be. Eredetileg a sort a Habsburg uralkodók zárták, ezt azonban az 1950-es években megváltoztatták, és a magyar történelem vezéralakjaival cserélték le őket - így láthatók ma is. Balról jobbra végighaladva 7-7 szobor vezet végig a magyar történelmen:

- Szent István (Senyei Károly, 1911) / István az 1000. év karácsonyán koronát kap a pápától (Zala György)

- Szent László (Telcs Ede, 1911) / László legyőzi a leányrabló kun vitézt (Zala György)

- Könyves Kálmán (Füredi Richárd, 1906) / Kálmán király eltiltja a boszorkányégetést (Antal Károly)

- II. András (Senyei Károly, 1912) / II. András kereszteshadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására (Zala György)

- IV. Béla (Köllő Miklós, 1905) / IV. Béla a tatárjárás után felépíti az országot (Zala György)

- Károly Róbert (Kiss György, 1905) / (Felirat nélkül) A morvamezei csata jelenetében Kun László harcol a csehek ellen (Zala György)

- Nagy Lajos (Zala György, 1926) / Nagy Lajos bevonul Nápolyba 1348 (Zala György)

***

- Hunyadi János (Margó Ede, 1906) / Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat. (Zala György)

- Hunyadi Mátyás (Zala György, 1905) / Mátyás király tudósai körében (Zala György)

- Bocskai István (Holló Barnabás, 1903) / Bocskai hajdúi harcban a császári zsoldosokkal (Marton László)

- Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György, 1902) / Bethlen szövetséget köt a csehekkel (Szabó István)

- Thököly Imre (Grantner Jenő, 1954) / Thököly kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat 1679 (Grantner Jenő)

- II. Rákóczi Ferenc (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955) / Esze Tamás jobbágyseregével fogadja a hazatérő Rákóczit (Kisfaludi Strobl Zsigmond)

- Kossuth Lajos (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955) / Kossuth fegyverbe hívja az Alföld népét (Kisfaludi Strobl Zsigmond)

A Habsburg uralkodók szobrait Mátyás király szobra után eredetileg I. Ferdinánd szobra követte (Margó Ede, 1905). Ezt a szobrot 1945-ben eltávolították, de a magyar állam tulajdonában maradt. Érdekesség, hogy 2010-ben németországi Pfullingenben készült róla egy másolat. A szobor alatti eredeti dombormű (Zala György, 1909), amely az egri vár védelmét ábrázolta, ma is megvan, 1965 óta az egri vár igazgatósági épületének falán látható. Mellette, Bethlen szobra helyén eredetileg III. Károly szobra állt (Telcs Ede, 1912), alatta Zala György domborműve a zentai csatát ábrázolta. Thököly szobra helyén Mária Terézia szobra állt (Zala György, 1911), és ez ma is látható: 2002-ben restaurálták, és 2011 óta a gödöllői kastély kertjében áll. Zala György eredeti domborművének felirata ez volt: "Vitam et sanguinem pro rege nostra Maria Theresia." II. Rákóczi Ferenc szobra helyén II. Lipót szobra állt (Füredi Richárd, 1905), ez azonban a II. világháborúban megsemmisült. Az alatta levő domborművet, amelynek felirata "A szentkorona hazahozatala 1791" volt, 1945-ben lebontották. Kossuth helyén, az utolsó helyen I. Ferenc József szobra állt, két változatban is. Az első változatot (Zala György, 1906) ugyanis 1918-19-ben összetörték. Helyére újabb változatot készített Zala, más öltözékben ábrázolva a császári és királyi uralkodót. Ezt 1945-ben eltávolították. A dombormű, amelynek felirata "I. FERENC JÓZSEF koronázása 1867.VII.8." volt, 1945 után raktárba került. (Érdekesség, hogy Deák Ferenc nem vett rész a koronázási szertartáson.)

2. A Hősök tere

1932 óta hívják hősök terének, az itt található Hősök emlékköve után. Az évek során egyre kevesebb növényzet maradt rajta, ahogy egyre inkább a nagy állami rendezvények, tüntetések, politikai rendezvények helyszínévé vált. 1937-ben, az Eucharisztikus Kongresszusra készülve kövezték le, majd először a középső sáv, később az egész tér jellegzetes mintázatú, kőlapokból kirakott burkolatot kapott.

hosoktere-1919-allvanyozas.jpg

hosoktere-1919-tanacskoztarsasag-fortepan_hu-131386.jpg

1919-ben, a Tanácsköztársaság idején tartott május 1-i ünnepségekre sötét drapériával takarták el az egész emlékművet, az oszlop elé Marx hatalmas gipsz szobrát helyezték el.

hosoktere-1935-legifoto.jpg

1935 körül, légifotón

hosoktere-1938-eucharisztikusvilagkongresszus-fortepan_hu-148236.jpg

hosoktere-1938majus-eucharisztikuskongresszuselott.jpg

Az 1938-ban Budapesten megrendezett Eucharisztikus Kongresszus idején, az oszlop mögött a római Szent Péter bazilika főoltárának másolatával, a háttérben a két harangtoronnyal

hosoktere-19510404-fortepan_hu-16748.jpg

1951-ben, a Magyar Dolgozók Pártjának második kongresszusának idején (fortepan.hu, 16748, adományozó: Magyar Rendőr)

hosoktere-1957majus1-korabelifilmhirado.jpg

Az 1956-os forradalom bukását követő első nagy tömegrendezvényen, az 1957-iki május elsején

hosoktere-1970korul.jpg

1970 körül: még csak a középső sávban épült meg a ma látható díszburkolat

hosoktere-1989-nagyimreujratemetese-fortepan_hu-129855.jpg

1989, Nagy Imre újratemetése, Rajk László tervezte díszlettel, és a híres Orbán-beszéddel

hosoktere-20160426-taxistuntetesazuberellen.jpg

2016: Taxisok tüntetnek az Uber ellen (kép: Drone Media Studio)

A Hősök tere számos egyéb rendezvény színtere is volt: 1991-ben II. János Pál pápát fogadta, tisztavatások helyszíne, a Nemzeti Vágta idején lóversenypályát építenek ide, de számos politikai rendezvény, tüntetés, demonstráció helyszíne is volt.

3. A Műcsarnok

Az emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum azonos tervező, Schickedanz Albert alkotása. A Műcsarnok 1896-ra készült el, mint azt a timpanonról le is olvashatjuk. Bazilikális alaprajzú, neoklasszicista stílusban épült, gazdag díszítéssel. Időszaki kiállítások otthona.

hosoktere-20200521-21.jpg

Homlokzata szimmetrikus elrendezésű, a hat korinthoszi oszlopos portikusz felett timpanonnal. Ennek betétjében 1941 óta látható Haranghy Jenő alkotása, a Szent István a művészetek pártfogója című mozaik: két szélén az 1038 és az 1938 évszámok István uralkodására és az évfordulón tartott Eucharisztikus Kongresszusra utalnak. Középen Szent István alakja látható. A klinkertégla borítású épületet színes pirogránit fríz díszíti. A bejárati kapu felett Deák Ébner Lajos három részből álló freskója látható, ez a szobrászatot, a művészetek kútforrását és a festészetet ábrázolja.

Bár korábbi, kisebb épületekből költözött többször is nagyobba a kiállítóhely, idővel ez az épület is kicsinek bizonyult. Schickedanz két változatban el is készítette a kibővítés lehetséges terveit, ezek azonban az első világháború kitörésével a fiókban maradtak, soha nem épültek meg. A háború alatt hadikórház működött benne. 1925-ben a főváros tulajdonába került. 1939-ben indult meg egy nagyobb rekonstrukció, ennek kapcsán került fel Haranghy mozaikja is, de a felújítás eredményeit a második világháborús pusztítás ellenpontozta. A Dózsa György út felőli oldalon érték súlyosabb találatok, de beomlottak az üvegtetők is. Az újabb újjáépítést Borsos László vezetésével végezték el: felújították az üvegtetőket, új, alacsonyabb mennyezetet építettek a termekben. A hatvanas években az irodai tereket a kiállítási helyiségek kárára bővítették. A nyolcvanas években az előcsarnok terét Schickedanz eredeti terveinek megfelelően festették ki újra. Legutóbbi nagy felújítása 1991-94 között történt. 2011 óta a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémiához tartozik.

4. A Szépművészeti Múzeum

A "Szépmű" gyűjteményét főurak, egyházi méltóságok, gazdag magánszemélyek gyűjteményei képezték, ezt később vásárlások és adományozások egészítették ki. Ide került többek között az 637 festményből, 3535 rajzból és 51301 metszetből álló Esterházy-gyűjtemény, amelyet 1870-ben vásárolt meg az állam, és Bécsből szállított Pestre. Már ekkor felmerült, hogy a gyarapodó állami gyűjtemény bemutatására megfelelő méretű épületet emeljenek. 1894-ben megkezdődött a megfelelő helyszín keresése: a Városligeti-tavon túli, az Andrássy út folytatásához eső területet a Városliget beépítését ellenző főváros nem adta, így felmerült a Kálvin tér, a Szabadság tér és a Duna valamelyik budai part része is, de ekkora épület számára egyik sem bizonyult alkalmasnak.

Ha tetszik a blogom, kérlek támogasd munkámat egy neked megfelelő összeggel. Ennek segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Segítségedet nagyon köszönöm! >>> Patreon >>>

Időközben azonban megszületett a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítéséről szóló (1896. évi VIII.) törvény, amely elrendelte a Szépművészeti Múzeum létesítését is, megfelelő épület felépítésével, és ennek kapcsán a sikerült a (mai) helyszínről a fővárossal megállapodni. Az 1898-ban kiírt pályázatra 1899-ben kilenc pályamű érkezett be, ezen még Pecz Samu nyerte az első díjat, Schickedanz Albert és Herczog Fülöp közös terve második helyezett lett. Érdekesség, hogy Pecz a főbejáratot nem a tér felé, hanem a Dózsa György út felé helyezte el. A kultuszminiszter mégis Schickedanzékat bízta meg a végleges tervek elkészítésével, így azonos kézbe került a Műcsarnok, a milleniumi emlékmű és a Szépművészeti Múzeum tervezése. Az építkezést 1900. augusztus 1-én kezdték meg, és 1906. december 1-jén Ferenc József jelenlétében meg is tarthatták az ünnepélyes megnyitót.

szepmuveszetimuzeum-1890utan-kloszgy-fortepan_hu-82638.jpg

A tér felől nézve úgy tűnik, mint ha három antik templomot kapcsoltak volna össze. A főhomlokzatot elöl nyolc, mögötte négy oszlop tetejére helyezett portikusz határozza meg. A timpanonban az olympiai Zeusz-templom egyik szoborcsoportjának, a kentaurok és lapithák harcának másolata látható.

szepmuveszetimuzeum-20200602-01.jpg

A monda szerint Peirithoosz lapitha király esküvőjét tartotta a szép Hippodameiával, és meghívta a kentaurokat is. Ezek lerészegedve el akarták rabolni a menyasszonyt és a fiatal nőket, de a lapithák véres harcban legyőzték és elűzték őket.

A belső udvarokat eredetileg kőfaragványok bemutatására használták. A magasabb, hátsó rész a képtárszárny - ez a reneszánsz szellemében kialakított palotahomlokzattal épült, hangsúlyos kváderezéssel. Érdekesség, hogy a hátsó homlokzat közepén az emeleti erkély mögött valamikor lakás volt.

szepmuveszetimuzeum-2015-termek.jpg

Az épület belső, dekoratív festését a tervezők, Schickedanz és Herczog végezték, miután Lotz Károly sajnálatosan elhunyt. Az átadott épület 10300 négyzetéteres lett.

Az 1980-as években nagy rekonstrukció vette kezdetét, ezért felállványozták az épületet. A riasztó meghibásodott. 1981. november 5-én a biztonsági őrök vették észre, hogy öt kép, közöttük az Eszterházy Madonna, eltűnt. Intenzív nyomozás után olaszok kerültek a rendőrök vizsgálódásának középpontjába, majd egy görög milliomosig jutottak el, mint valószínű megrendelőig. A képek végül egy olaszországi kolostorból, sérülten kerültek elő. A görög megrendelőt bizonyíték hiányában felmentették a vádak alól. A Wikipedia szerint a betörés így történt: "Scianti, Iori, Incerti, Palmese és Kovács 21 órakor indultak el a múzeumhoz. A környék forgalma még túl nagy volt, így csak 22:30-kor kezdték meg a betörést. Az építési állványokon már csak Incerti, Iori és Kovács mászott fel. Az erkélyen ismét várakozniuk kellett az utcán közlekedők miatt. Körülbelül 20 perc után Incerti az ablaküvegből kivágott egy darabot. Ekkor megsértette a kezét, ezért levette a kesztyűjét, majd ellenőrizte a riasztó működésképtelenségét. A termekben Incerti szedte le a kiválasztott képeket, amiket Kovács hordott ki az erkélyre Iorinak. Az erkélyen kiszerelték a képeket a díszkeretekből, majd az állványon át távoztak." Az ügy lezárulta után Garas Klára, a múzeum főigazgatója lemondott. A közvéleményt sokáig foglalkoztató képrablási ügy ihlette a Markos-Nádas humorista duó "Notre Dame-i teremőrök" c. számát. ("Mondta Totya, hogy nagy balhé lesz...")

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményét hat osztály gondozza:
- Egyiptomi Gyűjtemény
- Antik Gyűjtemény
- Régi Képtár
- Régi Szoborosztály
- Grafikai Osztály
- Modern Osztály

A legértékesebb gyűjtemény a Régi Képtár 2800 festménye, köztük Raffaello, Tiziano, Rembrandt, El Greco, Goya és Dürer művei.

2007-2010 között a múzeum jelentős kibővítését tervezték. Az új felszín alatti terek a Hősök tere alá nyúltak volna be. Több tervváltozat is született, de egyik sem valósult meg, végül csak egy új mozgássérült lift beépítésére került sor.

Egy nagyon fontos felújítás viszont megvalósult. A második világháború után nem állították helyre, hanem beállványozva, raktárként használták a Román Csarnokot. Ennek teljes felújítását 2018-ban adták át. Az alábbi képek a 2014-es, illetve 2018-as állapotokat mutatják be.

szepmuveszetimuzeum-20140614-14-romancsarnok-small.jpg

szepmuveszetimuzeum-2018-felujitottromancsarnok-magyarepitok_hu.jpg

A sétát a Városligeti-tó körül folytatjuk...

Források:
http://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/tortenet.php
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/1227
http://www.mucsarnok.hu/res/mucsarnok_konyv_magyar.rtf
Budapesti Kultúrtörténeti Séták I. - Andrássy út. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2009.
Hajós György: Hősök tere. (A mi Budapestünk) Városháza kiadó, Budapest, 2001.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr115808834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Yaesu 2020.07.30. 16:11:28

A Hősök terének legendás díszkő hibájáról kár,. hogy nincs említés, amit nem olyan rég javítottak ki.