Az Andrássy út díszes lezárása, a milleniumi kiállítás főbejárata, számos történelmi esemény helyszíne, és történelmi arcképcsarnok - a Hősök tere sokkal több, mint egy átlagos tér. Járjuk körbe a teret, majd a környéket: nézzük meg a Műcsarnokot és a Szépművészetit, a Gundelt és a Szecskát, a tavat és a Vajdahunyadvárat!

Az "ősidőkben" mocsaras, vizes táj volt ez: Batu kán seregei ide csábították be a magyarokat, hogy aztán a nehezen járható területen csapjanak le rájuk. Mátyás idejében még vadásztak ezen a környéken. 1514-ben a lázadó paraszt vezér, Dózsa ütötte fel itt táborát.

A 18. század végén fordult igazán a figyelem az akkor már a város tulajdonában álló terület felé. 1799-ben bérbe adták a területet Batthyány József hercegprímásnak. Megindult a mocsaras terület lecsapolása, de a prímás korai halála a munkákat megakasztotta. A liget az örököstől visszakerült a városhoz. Az 1808-ban létrejött Szépítő Bizottság pályázatot írt ki a terület rendezésére, és Heinrich Nebbien (Nebbien Henrik) francia származású műkertész terveit fogadták el.

A tervet anyagi okokból igencsak vissza kellett vágni (pl. az amfiteátrum vagy a díszes főbejárat elhagyásával), de így is beindította a lecsapolt vizes terület átgondolt fejlesztését. A költségek fedezésére először adományok gyűjtését szervezte meg József nádor, de a várt összegnek csak egy része folyt be, így a liget bevételeiből próbálták folytatni a munkát: borkimérési jogot adtak el, a városból kiszoruló mutatványosoknak adtak helyet. Az akkor Városerdőnek nevezett Városliget legöregebb platánfái ebből a korszakból származnak: József nádor alcsúti arborétumából hozatta őket ide 1818 és 1830 között. Az 1838-as árvíz idején a jeges árral elöntött házakból, majd 1849-ben a Pestet ágyúzó Hentzi ágyútüze elől sokan menekültek ide. 1861-ben ismét a város tulajdonába került vissza. 1865-ben jelentős területet adtak át az Állatkerti Részvénytársulatnak az Állatkert létrehozása céljából.

1868-ban Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére Pest városa artézi kút fúrásába kezdett. Európa egyik legmélyebb fúrása végül eredményes lett: 970 méter mélyről 73,8 Celsius fokos víz tört fel az 1878-ra kiépült kútból. Először egy egyszerű faházikót emeltek a kút fölé, majd 1884-ben egy díszkutat építettek fölé, Ybl Miklós tervei szerint:

Az 1878-ban emelt faépítmény rajza a Vasárnapi Újságban, Ybl Miklós díszkútja (Gloriette-je) Klösz György felvételén, valamint egy 1884-es térkép részlete

A forrás vizét hasznosítva jött létre 1881-ben az Artézi Fürdő, amelyet egy nyaralóból építettek át, majd ennek sikerére alapozva a város vezetősége megbízta Czigler Győző építészt egy nagyobb fürdő kiépítésével, de a fürdő elhelyezését illetően nem alakult ki gyors megegyezés. 1885-ben itt rendezték meg az Országos Általános Kiállítást - ennek épületeiből a kiállítás után csak hármat tartottak meg: az Olof Palme Ház / Millenium Háza épületét, az egykori Iparcsarnok épületét, és a Király pavilont.

A legnagyobb építkezés az 1896-ban a Városligetben megtartott Ezredéves Kiállítás alkalmából történt. A díszes, de ideiglenes csarnokok mellett ekkor épült ki a földalatti, megépült a Műcsarnok, a Vajdahunyadvár első, még zömmel favázas változata, és az Ősbudavára nevű mulatónegyed. Két híd is épült: a Városligeti-tó felett Zielinszky Szilárd tervei szerint, Korb Flóris és Giergl Kálmán építész páros kivitelezésében, valamint a földalatti felszíni vonala felett átívelő, Wünsch Róbert tervezte híd, amely Magyarország első vasbeton hídszerkezete.

Az első világháború előtt Räde Károly szélesebb utakat, nagyobb tereket épített ki, hogy a Városliget be tudja fogadni az egyre nagyobb tömegben érkező látogatókat. 1931-ben szentelték fel a Regnum Marianum templomot - amelyet aztán Rákosi Mátyás romboltatott le. A Rákosi korszakban a Ligetből kihasítottak egy nagyobb darabot, hogy itt, a Felvonulási téren rendezhessék meg a felvonulásokat, dísztribün előtt. Ekkor került oda az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor, amelynek talapzata, átépítve és szobor nélkül, a Kádár-korszakban is állt. Itt, a Városligetben rendezték meg a BNV-t is, míg, tanulva a hibából, 1974-ben ki nem költöztették a kőbányai vásárvárosba, a Városligetet pedig több, mint százezer fa elültetésével rehabilitálták, az elbontott épületek törmelékéből pedig szánkódombot emeltek. (Ezen a dombon adták elő 1983-ban az István, a király rockoperát (Szörényi Levente - Bródy János), azóta Királydombként is emlegetik.)

Sétáljunk egy kört, járjuk körbe a Hősök terét és a Városligeti-tó környékét!

1. A milleniumi emlékmű

Bár milleniumi emlékműnek hívják, valójában 1896-ban még nem volt látható Schickedanz Albert és Zala György hatalmas műve. 1898-ban kezdték el építeni, és 1906-ban adták át, a négy allegorikus szobor elkészültével.

Az Andrássy út tengelyében, a középpontba helyezve 36 méter magas oszlopon áll Gábriel arkangyal 4,8 méter magas szobra. Két aranyozott részletet fedezhetünk fel rajta: bal kezében az apostoli kettős keresztet, jobb kezében a szent koronát tartja - ezek a magyar államvallást, a kereszténységet és a magyar államiságot jelképezik. Zala György alkotása az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert.

Az oszlop tövében a honfoglaló hét vezér alakjait látjuk, ezek is Zala György alkotásai. Élükön Árpád vezér, az egyik oldalon Tétény, Ond, Kond, a másikon Tas, Huba és Előd.

Az oszlopcsarnokok sarkain a két szélső oldalon a 896-os évszám felett a Munka és Jólét férfi és nő párosa, az átellenes oldalon az 1896-os évszám felett a Tudás és Dicsőség férfi és nő párosa látható. A belső végek tetején, egymással szembe fordítva a Háború és a Béke kétlovas kocsijai láthatók. A Háború alatt, kőbe faragva kardot tartó sas, a másik oldalon, a Béke alatt egy könyvön megpihenő bölcs bagoly bukkan fel.

Az oszlopcsarnokban a magyar történelem uralkodói sorakoznak, alattuk egy-egy domborművel, amely az uralkodó valamelyik tettét, korának fontos eseményét mutatja be. Eredetileg a sort a Habsburg uralkodók zárták, ezt azonban az 1950-es években megváltoztatták, és a magyar történelem vezéralakjaival cserélték le őket - így láthatók ma is. Balról jobbra végighaladva 7-7 szobor vezet végig a magyar történelmen:

- Szent István (Senyei Károly, 1911) / István az 1000. év karácsonyán koronát kap a pápától (Zala György)

- Szent László (Telcs Ede, 1911) / László legyőzi a leányrabló kun vitézt (Zala György)

- Könyves Kálmán (Füredi Richárd, 1906) / Kálmán király eltiltja a boszorkányégetést (Antal Károly)

- II. András (Senyei Károly, 1912) / II. András kereszteshadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására (Zala György)

- IV. Béla (Köllő Miklós, 1905) / IV. Béla a tatárjárás után felépíti az országot (Zala György)

- Károly Róbert (Kiss György, 1905) / (Felirat nélkül) A morvamezei csata jelenetében Kun László harcol a csehek ellen (Zala György)

- Nagy Lajos (Zala György, 1926) / Nagy Lajos bevonul Nápolyba 1348 (Zala György)

***

- Hunyadi János (Margó Ede, 1906) / Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat. (Zala György)

- Hunyadi Mátyás (Zala György, 1905) / Mátyás király tudósai körében (Zala György)

- Bocskai István (Holló Barnabás, 1903) / Bocskai hajdúi harcban a császári zsoldosokkal (Marton László)

- Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György, 1902) / Bethlen szövetséget köt a csehekkel (Szabó István)

- Thököly Imre (Grantner Jenő, 1954) / Thököly kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat 1679 (Grantner Jenő)

- II. Rákóczi Ferenc (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955) / Esze Tamás jobbágyseregével fogadja a hazatérő Rákóczit (Kisfaludi Strobl Zsigmond)

- Kossuth Lajos (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955) / Kossuth fegyverbe hívja az Alföld népét (Kisfaludi Strobl Zsigmond)

2. A Hősök tere

1932 óta hívják hősök terének, az itt található Hősök emlékköve után. Az évek során egyre kevesebb növényzet maradt rajta, ahogy egyre inkább a nagy állami rendezvények, tüntetések, politikai rendezvények helyszínévé vált. 1937-ben, az Eucharisztikus Kongresszusra készülve kövezték le, majd először a középső sáv, később az egész tér jellegzetes mintázatú, kőlapokból kirakott burkolatot kapott.

1919-ben, a Tanácsköztársaság idején tartott május 1-i ünnepségekre sötét drapériával takarták el az egész emlékművet, az oszlop elé Marx hatalmas gipsz szobrát helyezték el.

1935 körül, légifotón

Az 1938-ban Budapesten megrendezett Eucharisztikus Kongresszus idején, az oszlop mögött a római Szent Péter bazilika főoltárának másolatával, a háttérben a két harangtoronnyal

1951-ben, a Magyar Dolgozók Pártjának második kongresszusának idején (fortepan.hu, 16748, adományozó: Magyar Rendőr)

Az 1956-os forradalom bukását követő első nagy tömegrendezvényen, az 1957-iki május elsején

1970 körül: még csak a középső sávban épült meg a ma látható díszburkolat

1989, Nagy Imre újratemetése, Rajk László tervezte díszlettel, és a híres Orbán-beszéddel

2016: Taxisok tüntetnek az Uber ellen (kép: Drone Media Studio)

A Hősök tere számos egyéb rendezvény színtere is volt: 1991-ben II. János Pál pápát fogadta, tisztavatások helyszíne, a Nemzeti Vágta idején lóversenypályát építenek ide, de számos politikai rendezvény, tüntetés, demonstráció helyszíne is volt.

3. A Műcsarnok

Az emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum azonos tervező, Schickedanz Albert alkotása. A Műcsarnok 1896-ra készült el, mint azt a timpanonról le is olvashatjuk. Bazilikális alaprajzú, neoklasszicista stílusban épült, gazdag díszítéssel. Időszaki kiállítások otthona.

Homlokzata szimmetrikus elrendezésű, a hat korinthoszi oszlopos portikusz felett timpanonnal. Ennek betétjében 1941 óta látható Haranghy Jenő alkotása, a Szent István a művészetek pártfogója című mozaik: két szélén az 1038 és az 1938 évszámok István uralkodására és az évfordulón tartott Eucharisztikus Kongresszusra utalnak. Középen Szent István alakja látható. A klinkertégla borítású épületet színes pirogránit fríz díszíti. A bejárati kapu felett Deák Ébner Lajos három részből álló freskója látható, ez a szobrászatot, a művészetek kútforrását és a festészetet ábrázolja.

Bár korábbi, kisebb épületekből költözött többször is nagyobba a kiállítóhely, idővel ez az épület is kicsinek bizonyult. Schickedanz két változatban el is készítette a kibővítés lehetséges terveit, ezek azonban az első világháború kitörésével a fiókban maradtak, soha nem épültek meg. A háború alatt hadikórház működött benne. 1925-ben a főváros tulajdonába került. 1939-ben indult meg egy nagyobb rekonstrukció, ennek kapcsán került fel Haranghy mozaikja is, de a felújítás eredményeit a második világháborús pusztítás ellenpontozta. A Dózsa György út felőli oldalon érték súlyosabb találatok, de beomlottak az üvegtetők is. Az újabb újjáépítést Borsos László vezetésével végezték el: felújították az üvegtetőket, új, alacsonyabb mennyezetet építettek a termekben. A hatvanas években az irodai tereket a kiállítási helyiségek kárára bővítették. A nyolcvanas években az előcsarnok terét Schickedanz eredeti terveinek megfelelően festették ki újra. Legutóbbi nagy felújítása 1991-94 között történt. 2011 óta a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémiához tartozik.

4. A Szépművészeti Múzeum

A "Szépmű" gyűjteményét főurak, egyházi méltóságok, gazdag magánszemélyek gyűjteményei képezték, ezt később vásárlások és adományozások egészítették ki. Ide került többek között az 637 festményből, 3535 rajzból és 51301 metszetből álló Esterházy-gyűjtemény, amelyet 1870-ben vásárolt meg az állam, és Bécsből szállított Pestre. Már ekkor felmerült, hogy a gyarapodó állami gyűjtemény bemutatására megfelelő méretű épületet emeljenek. 1894-ben megkezdődött a megfelelő helyszín keresése: a Városligeti-tavon túli, az Andrássy út folytatásához eső területet a Városliget beépítését ellenző főváros nem adta, így felmerült a Kálvin tér, a Szabadság tér és a Duna valamelyik budai part része is, de ekkora épület számára egyik sem bizonyult alkalmasnak.

Időközben azonban megszületett a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítéséről szóló (1896. évi VIII.) törvény, amely elrendelte a Szépművészeti Múzeum létesítését is, megfelelő épület felépítésével, és ennek kapcsán a sikerült a (mai) helyszínről a fővárossal megállapodni. Az 1898-ban kiírt pályázatra 1899-ben kilenc pályamű érkezett be, ezen még Pecz Samu nyerte az első díjat, Schickedanz Albert és Herczog Fülöp közös terve második helyezett lett. Érdekesség, hogy Pecz a főbejáratot nem a tér felé, hanem a Dózsa György út felé helyezte el. A kultuszminiszter mégis Schickedanzékat bízta meg a végleges tervek elkészítésével, így azonos kézbe került a Műcsarnok, a milleniumi emlékmű és a Szépművészeti Múzeum tervezése. Az építkezést 1900. augusztus 1-én kezdték meg, és 1906. december 1-jén Ferenc József jelenlétében meg is tarthatták az ünnepélyes megnyitót.

A tér felől nézve úgy tűnik, mint ha három antik templomot kapcsoltak volna össze. A főhomlokzatot elöl nyolc, mögötte négy oszlop tetejére helyezett portikusz határozza meg. A timpanonban az olympiai Zeusz-templom egyik szoborcsoportjának, a kentaurok és lapithák harcának másolata látható.

A belső udvarokat eredetileg kőfaragványok bemutatására használták. A magasabb, hátsó rész a képtárszárny - ez a reneszánsz szellemében kialakított palotahomlokzattal épült, hangsúlyos kváderezéssel. Érdekesség, hogy a hátsó homlokzat közepén az emeleti erkély mögött valamikor lakás volt.

Az épület belső, dekoratív festését a tervezők, Schickedanz és Herczog végezték, miután Lotz Károly sajnálatosan elhunyt. Az átadott épület 10300 négyzetéteres lett.

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményét hat osztály gondozza:
- Egyiptomi Gyűjtemény
- Antik Gyűjtemény
- Régi Képtár
- Régi Szoborosztály
- Grafikai Osztály
- Modern Osztály

A legértékesebb gyűjtemény a Régi Képtár 2800 festménye, köztük Raffaello, Tiziano, Rembrandt, El Greco, Goya és Dürer művei.

2007-2010 között a múzeum jelentős kibővítését tervezték. Az új felszín alatti terek a Hősök tere alá nyúltak volna be. Több tervváltozat is született, de egyik sem valósult meg, végül csak egy új mozgássérült lift beépítésére került sor.

Egy nagyon fontos felújítás viszont megvalósult. A második világháború után nem állították helyre, hanem beállványozva, raktárként használták a Román Csarnokot. Ennek teljes felújítását 2018-ban adták át. Az alábbi képek a 2014-es, illetve 2018-as állapotokat mutatják be.

A sétát a Városligeti-tó körül folytatjuk...

Források:
http://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/tortenet.php
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/1227
http://www.mucsarnok.hu/res/mucsarnok_konyv_magyar.rtf
Budapesti Kultúrtörténeti Séták I. - Andrássy út. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2009.
Hajós György: Hősök tere. (A mi Budapestünk) Városháza kiadó, Budapest, 2001.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!