Egykor az Esterházyak nyitották össze az itt álló házakat, hogy a Várnegyedben is legyen kellően reprezentatív palotájuk. Ma iskolaépület áll a Tárnok utca 9-11. alatti házak helyén összevont telken.

A Tárnok utca 9. alatt 1528-ban még Brikcius kereskedő, budai polgár háza állt, amint erről egy korabeli dokumentum tanúskodik. A későbbiekről nincsen fennmaradt forrás, így csak annyit tudunk, hogy az 1686-os ostrom utáni évben készült helyszínrajzon egy gótikus kápolna látható – valószínűleg ez volt a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) Szent László kápolnája. Az ostrom után a középkori háznak csak a földszinti, boltozott terei maradtak meg az utca vonalában. A kincstár ezeket puskaművesek szállásául használta. A korabeli térképek számozása szerint a 316. és 317. számú ingatlan esett erre a telekre, többféle megjelöléssel: Bittermann, Schleicher, Ebermann névvel jelölt épületrészek mellett egy „Pixen corporal” jelöléssel is találkozhatunk. A nevek valószínűleg a puskaművesekre utalnak, akiknek a szállását Kurz János Ignác kamarai tanácsos kapta meg a Kamarától 1696-ban. A telekkönyvben fel is tűntették a „Puver Thurm”, azaz lőportorony, lőporraktár kifejezést. Kurz nem építkezhetett a telken, mert 1718-tól már üres telekként tartották nyilván. Az üres telken keresztül lehetett elérni a Tárnok utca 11-13. keleti végében épített puskaportárat. Ez valószínűleg a korábbi Szent László kápolna romjaira, alapjaira épülhetett.

A Tárnok utca 9. 1941-1942 körül (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény)

Új élet csak 1805 után költözött a telekre, amikor Esterházy Miklós megszerezte, és a 11-13. alatti ingatlanához csatolta. 1817-ben már folyt a neoklasszicista stílusú ház építése. 1898 után az örökös Esterházy Páltól az Esterházy hitbizomány tulajdonába került a házsor. A második világháború végén a ház emelete teljesen megsemmisült, a földszint is súlyosan megsérült. A romos helyiségeket, maradványokat egy ideig még raktározásra használták, majd 1965-ben elbontották. Az 1967-ben Dr. Zolnay László vezetésével végzett régészeti kutatás során sikerült feltárni a középkori épület csekély alapfal maradványait. A telken tehát jelentős építészeti érték sajnos nem maradt fenn.

A Tárnok utca 11. helyén is két kisebb középkori ház állt, amelyeket már a török időkben összevontak. Az 1686-os ostromban lényegében megsemmisült, csak a földszinti falak és a kőboltozatos pincék maradtak fenn. Hamar nekiálltak a helyreállításnak: 1687-ben már Beck budai városparancsnok építkezett itt, de az átadás előtt már túl is adott a házon: a vevő Esterházy Pál nádor volt. A család maradt a tulajdonos egészen a második világháború végéig. A telek határában valamikor egy kis sikátor is húzódott. 1805-ben Esterházy Miklós a hátsó puskaportár telkét is megvette. Az épület kora barokk állapotában maradt fent egészen az 1902-ben megkezdett nagy átalakításig. Akkor a főfalak egy részét vasgerendákkal váltották ki kiszolgáló helyiségek – konyha, mosogató, kamra és szakács-szoba – létesítése érdekében, valamint elkészült az emeleti nyitott folyosó északi része is. Ezt aztán 1908-ban dél felé, a 9. számú házra is kiterjedően meghosszabbították. Ekkor történt meg a homlokzatok egyesítése is: eklektikus neobarokk stílusban egyesítették a 13. számú házzal, a 11. számú ház kapuját pedig megszüntették, helyére ablak került.

A második világháború végén rommá vált, emeleti főfalainak csonkjai és a földszinten néhány boltozat maradt csak állva. A csekély romokat még 1965 előtt elbontották.

Így aztán két szomszédos, jókora méretű, üresen álló telek maradt a Tárnok utca e részén az 1960-as évek közepére. A telkekre először lakóházak építését tervezték. Csakhogy a Táncsics Mihály utcai általános iskola olyan állapotban volt, hogy halaszthatatlanná vált az áttelepítése. Ez nagy feladat elé állította a tervezőket, hisz a középkori vagy barokk kori lakóházak közé kellett egy jókora iskolaépületet beilleszteni. A tervező Kangyal Ferenc (BVTV), a kivitelező a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat volt.

A Tárnok utcai iskola (A szerző felvételei, 2022)

Az épület tömege jól követi a szomszédos házak épületmagasságát, e tekintetben az iskola jóval nagyobb tömbjét sikerült az összevont telekre beilleszteni. Az utcai homlokzaton végig futó sávablakok jelzik leginkább az eltérő funkciót. Ugyanis erre az oldalra kerültek a tantermek, mögöttük pedig a folyosók jóval szélesebb kialakításával létrehozott zsibongók. Az utcáról nem látható, de az épület J alakban folytatódik az udvari oldalon is, azaz egy keleti épületszárny is épült. Ennek földszintjére került az iskola étkezdéje, amelynek hátsó falát teljesen beborítja Berki Viola török időket megidéző mozaikja. (Ő készítette a kiskunhalasi házasságkötő termet díszítő falképet is.) Az első emeletére a fizika-kémia előadóterem, szertárak és az igazgatás helyiségei. A második emeletet a tetőtérrel egybe nyitva egy egyedi kialakítású tornateremnek is maradt hely. Az utcai és az udvari épülettömböt a központi lépcsőházat és vizesblokkokat tartalmazó rész köti össze.

Az iskola udvarában áll Melocco Miklós Mátyás királyt ábrázoló, mészkőből faragott domborműve. 1970-ben avatták fel, az iskola indulásához kapcsolódóan. Kissé eldugott helyen, a 13. számú telek felé eső fal előtt látható. A szobor témájához nyilván a közeli Mátyás-templom adott ihletet a szobrásznak. Erre utal az iskola indulója is (forrás: budavarisuli.hu):

Az épület monolit vasbeton teherhordó szerkezettel épült, fa nyílászárókkal. A homlokzat eredetileg nyers műkő burkolatú volt, ez a legutóbbi felújítás során nyert halvány sárga színezést. A belső udvarban a műkő helyett már csak vakolt falakat építettek.

Egy teljesen egyedi elrendezésű, tömegében a vári környezethez igazodó iskola épült. Ugyanakkor azt a kritikát is jogosnak érezhetjük, hogy egy tagoltabb, nem csupán egy finom törést tartalmazó homlokzat, esetleg a nyers betontól eltérő anyaghasználat alkalmazásával a vári környezetbe jobban is be lehetett volna illeszteni a jókora tömböt.

Források:
Czagány István: Komplex kutatási módszer az építészettörténeti és helytörténeti tudomány szolgálatában. In: Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1968/1-2., p. 65.
16 tantermes általános iskola, Budapest I., Tárnok utca. In: Magyar Építőművészet, 1970/4., p.
I. ker. Tárnok u. 9-11. 16 tantermes általános iskola. In: Magyar Építőművészet, 1970/1., p. 24.
https://www.budavarisuli.hu/iskolank-tortenete/

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!