10 évvel ezelőtt zárt be végleg a Vidámpark. Egy nagy sztori végére ért Budapest: Angol Park, Vurstli, körhinta és hullámvasút - van, ami odalett, van, ami fennmaradt. Te melyik játékot szeretted a legjobban?

A Vidámpark elődjei az Angol Park és a Vurstli voltak. A Vurstli a 19. század első felében jött létre egy bizonyos Stuwer Antal jóvoltából, és a kevésbé úri közönség szórakoztatását szolgálta. Bábjáték, céllövölde, körhinta, forgóhinta várta a vendégeket: szobalányokat, szakácsnéket, mesterinasokat, és még ki tudja, hányféle népséget. A Vurstliban összenőtt embereket, vadállatokat mutogattak a közönségnek, és persze egy sor más attrakció is várta a nagyérdeműt, a körhintától a bábszínházon át a kötéltáncos produkciókig. Három színház is megtelepedett itt. A Műszínkörben romantikus és drámai jeleneteket adtak elő, a Hőköm színházban zenés bohózatokat. De a legnépszerűbb a Törpeszínház lett. Mindezek mellé a millenniumra felépült Ősbudavára is: az elképzelt török kori Buda fából és gipszből összeállított mása, melynek épületeiben bormérések, vendéglők sorakoztak. Az itteni Kristálypavilonban mutatták be először Puskás Tivadar Telefon-hírmondóját, és 1896-ban az Ősbudavárában játszották le a Lumiére-fivérek filmjét. Tizenöt évvel később az Ősbudavárát lebontották, de jött helyette az Angol Park. Ez egész a második világháború utáni államosításig működött. Először a Sárkányvasút épült fel 1908-ra, majd jött a favázas hullámvasút, egy körhinta, és az Elvarázsolt Kastély. Az "alpesi falu"-ban tiroli zenekar, tánc és ének szórakoztatta a közönséget. A Vurstli és az Angol park sokáig szórakoztatták még a közönséget. Egy ideig még a Feszty-körkép is a látványosságok között volt! 1938-ban a Vurstli centenáriumán a Latabár testvérek is szórakoztatták a közönséget. A második világháború után aztán eltüntették az Angol Park és a Vurstli közötti kerítést, és a kettőt egyesítve létrehozták a Vidám Parkot.

1906-ban adták át a régi körhintát. 1994 és 1997 között a Ráday Mihály vezetésével létrehozott Körhinta Alapítvány mentette meg az enyészettől. A felújítás 1998-ban Europa Nostra díjat érdemelt ki. 17 réteg festék alól kerítették elő az eredeti színezést. A körhintát mozgató gépezetben még eredeti, részben fából készült fogaskerekek működtek, ezeket is sikerült megmenteni. Az alumínium ajtók helyett Baliga Kornél tervezésével helyreállították a faragott kapukat. A második világháború után elbontott kupola helyett régi fotók alapján építettek a réginek megfelelő újat. A finanszírozás az akkor távozó angol nagykövet, Sir John Birch érdeme volt. Szerencsére védett műemlék, így jövőre is biztosan felülhetünk rá. Sőt, már az utcáról is megközelíthető. Ha bemész, nézd meg a fából faragott lovakat: mindegyik pofája, kifejezése más és más, a nyergeik pedig valódi bőrből vannak!

1912-ben létesült a barlangvasút. Ebben egy sárkányt formázó vonaton járhattuk végig János vitéz kalandjait. A huszár hol a francia királlyal beszélgetett, hol az óriásokkal harcolt, hol meg griffmadár hátán repült az egymást követő jelenetekben. Ugyanebben az évben létesült a Kanyargó első változata is, amelyben nagy fotelek mennek körbe-körbe az utasokkal, a kanyarokban jól kivetődve. 2013-as látványa leginkább a szocialista kivitelezés hatvanas évektől tapasztalható lehanyatlását idézi.

Az 1919-es vörös diktatúra látványos programokkal igyekezett a munkásgyerekek kedvében járni, így nem csoda, hogy hamar rátaláltak a Vidámparkban rejlő lehetőségekre is. Olcsó jegyekkel csábították be a közönséget, így nem csoda, hogy sikerült is telt házat csinálni:

Némafilm 1919-ből: Élet a Vidámparkban. Júliusban "proletárünnepet" is szerveztek

1922 óta áll a favázas Hullámvasút. A szépnevű Dragon Ervin tervezte. Még megvan az eredeti tervrajza is. A pálya 980 méteres, a menetidő úgy öt perc. Állványzata 17 méter magas, megépítéséhez ötszáz köbméter faanyag kellett. Sofőrje is van, ő egy teherautóból áthozott ülésen ül, és a hullámhegyek tetején a megfelelő sebességre fékezi az amúgy egyáltalán nem túl gyors vasutat. 2005-ben még egy nemzetközi hullámvasút rajongó klub is meglátogatta a műemlék vasutat. A legrégebbi hullámvasút 1902-ben épült Pennsylvaniában - így érthető, hogy a budapestit miért hívták régen amerikai magas vasútnak.

A Vidámpark játékai 1942-es filmfelvételen a dodzsem elődjével

A mai Vidámpark 1950. május 22-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, a Vurstli és az Angol Park területeinek összevonásával, immár állami intézményként. Eltűnt a liliputi falu, a Kék Hordó vendéglő és lebontották a Feszty körkép épületét. Az Álomvasút helyére a Robogó került, amely az új falusi életet volt hivatott bemutatni, a végén budapesti és moszkvai képekkel. Az átalakítás 1953-ra fejeződött be, mintául a moszkvai Gorkij Park szolgált. A hullámvasút alatti csodacsónak képei helyére a régi és az akkori Kína életét és gazdasági átalakulását bemutató képeket helyeztek el. 1949 nyarán az akkor már haldokló panoptikumba két új viaszfigurát helyeztek, lábuknál hatalmas felirattal: "Éljen az ötéves terv!". A propaganda a Vidámparkba is betört, de itt sem aratott nagy sikert - az emberek szórakozni jöttek, nem olvasni.

1956-ban már 2 millió felett járt az évi látogatószám. A kovácsoltvas figurákat felvonultató főbejárat 1953-ra készült el Kéri Gyula tervei szerint. A sárkányhajós, körhintás és hullámvasutas vidámparki jeleneteket ábrázoló kovácsoltvas figurákat Buczkó Géza készítette. (A legkeményebb Rákosi-korszak ellenére csupán egy úttörő figurája utal a rendszerre.)

A Tanú c. film részlete a Szocialista Szellem Vasútjával

1960-ra pedig már az első automata játékokat is kipróbálhatta a közönség. A hatvanas években azonban leálltak a fejlesztések, így egyre inkább elszakadt a kínálat a közönség igényeitől. Ha újat nem vehettek, hát átépítettek: a csodacsónakból például mesecsónak lett. 1965-ben, a 15. évfordulóra megnyílt a gokart pálya és a hajóhinta. 1966-ban felmerült, hogy a Széchenyi-fürdő mellett új területre költöztetik ki a legkisebbeknek szánt Kis Vidámparkot, hogy a helyére kiterjeszkedhessen a nagy - de a kiutalást később visszavonták, a park területe nem változott. 1967-ben született döntés arról, hogy a Vidám Park Vállalat legyen önálló, azaz tartsa el magát a saját bevételeiből. 1970-től külföldi játékok is megjelentek: a legnépszerűbb a Villanyautó és a Játékház volt. Utóbbiban 144 játékautomata üzemelt, három teremre osztva. A hetvenes évek elején óriási siker volt: az elektronikus játékokra beindult az ifjúság - otthon még nem voltak saját számítógépek. 1973-ban a robogót a modern szörnyekkel és fényorgonával működő szellemvasút váltotta fel. A hullámvasút pedig hamarosan konkurenciát kapott a Ciklon képében.

A Villanyautó pálya csarnoka a hatvanas-hetvenes évek fordulóján épült. Szerkezete tizenkét összetámasztott félív között elhelyezett elliptikus héjszerkezet. Ez a látni hagyott szerkezet, és a körbefutó üveg-alu nyílászárók határozzák meg az épület megjelenését. Középen egy kör alakú nyílást hagytak, ez a szerkezet dilatációját oldja meg. Az ívtartók közötti héjszerkezet mindössze 6 cm vastagságú! A kiviteli terveket a Kereskedelmi Tervező Iroda szállította, kivitelezője a Fővárosi 3. sz. Építőipari Vállalat volt.

A hatvanas években a Szovjetunióból került Budapestre a 2013-ig üzemelő, 31 méter magas óriáskerék. Nem olyan magas, mint a bécsi Riesenrad (az 50 méteres), de így is jól belátni a tetejéről a Városligetet és a belvárost. Állítólag a hatvanas években Záhonynál szállítás közben megsérült, így kárpótlásul küldték az Auróra nevű játékot, amely a Kis Vidámparkba került. 1962-ben az óriáskerék egyik tengelye eltört, két utas kiugrott. Ők megsérültek, de a helyükön maradó másik két utasnak semmi bajuk nem lett.

1975-től 1986-ig működött az egyik nagy szenzáció, a kék-piros festésű Ciklon hullámvasút, amely pontosabban az olasz Pinfari Z64-es modellje volt. Az akkori legújabb automatizálási és technikai lehetőségeket építették bele. Pályahossza 580 méter volt, a négy, egyenként három kocsis szerelvény két perc alatt futott rajta végig. A végállomás előtt 17 méteres magasságból "zuhantak le" a bőszen sikongató utasok.

Ilyen volt a Robogó

1984-re fejeződött be a Vidámpark nagy rekonstrukciója. Több éven át tartott a Hullámvasút felújítása, amely ma már az egyik legrégebbi és európai szinten is ritkaságnak mondható favázas hullámvasút. A Viharvasút sci-fi változatban született újjá. Új pályát kapott a Kanyargó.

Megszülettek a tervek az Elvarázsolt kastély újjáépítéséről is. A korábbit ugyanis egy piromániás látogató felgyújtotta. Az újabb változat 1987-re készült el, Török Ferenc és Puhl Antal (BME) voltak az építész tervezői. A lassan körbeforgó hordó viszont az eredeti, az nem égett le, csak a kastély épülete. A benne levő játékokat az eredetinek nagyjából megfelelően állították helyre, de az építészeti részletek kiképzésében a posztmodern játékossága is érezhető. A szép kerámia homlokzati burkolatok Schrammel Imrét dicsérik.

A rendszerváltást követően 1994-től egyszemélyes részvénytársasággá alakult a Vidámpark. Akkoriban kerültek be olyan újabb játékok, mint az Óriáscsúszda vagy a vattacukros vásári hangulatot idéző Break Dance, valamint az 1999-es Ikarus, amely több emeletnyi emelkedés után "zuhant le" a boldogan sikongató közönséggel. 2000-ben pedig az egyik legsikeresebb játék, az átfordulós hullámvasutas Looping Star érkezett, amely egészen 2009-ig volt bérletben Skóciából Budapesten. Ám idővel egyre kevesebb ütős, új játékot tudtak beszerezni, így aztán új attrakciók híján egyre csökkent a nézőszám, miközben a devizában törlesztendő bérleti díjak egyre nagyobb anyagi terhet róttak a menedzsmentre. A kétezres évek elején még nyereséges vállalat az évtized végére már ellehetetlenült.

2008-ban merült fel először, hogy az egyre csökkenő vendégszámú, és így egyre jobban eladósodó Vidámparkkal kezdeni kell valamit. A területre már régóta áhítozott az Állatkert. Akkor még a Vidámpark kiköltöztetéséről volt szó, a területet úgy kapta volna meg az Állatkert, hogy a védett játékokat megtartja. 2008-ban 422 ezer látogatója volt a parknak, 2009-ben - a rossz időjárás és a gazdasági válság miatt - már csak 390 ezer. Bár fővárosi tulajdonú volt a Vidámpark, a főváros egy fillért sem akart beletenni a kötelező ellátásnak egyáltalán nem mondható intézménybe, így az kizárólag a jegyárakból volt kénytelen eltartani magát.

Az egyik utolsó új attrakció a 2011-ben beszerzett "UV Magic Panoptikum" volt. Különleges, UV fényben aktivizálódó festményekkel készült képeket lehetett itt megnézni, amelyek elemeit meg is mozgatták.

2009-től már folyamatosan, minden évben napirenden volt a bezárás, a kiköltöztetés, a privát formába adás ötlete. 2010-ben, a hatvanadik évfordulón már nagyon szomorú volt a helyzet: közel félmilliárd forint adósság mellett elegendő készpénz sem volt már a kasszában. Az év márciusában döntöttek arról, hogy a legkisebbeknek kialakított Kis Vidámparkot megszüntetik, a helyén póniparkot hoznak létre, a "százéves" körhintát pedig az Állatkert üzemeltetésébe adják. 2011-ben a főváros már a park privatizációjáról is tárgyalt, ám egyikükkel sem sikerült szerződést kötni. (Időközben 2011 novemberében bezárt az 1961 óta üzemelő pécsi vidámpark, jelezve, hogy korántsem csak Budapesten probléma az elavult játszóközpont fenntartása. Az emberek nem szórakoznak jól olyan helyen, ami egyre jobban hasonlít Észak-Koreára.)

A gazdasági válság és az egyre szaporodó vízi élményparkok, játszóházak, kalandparkok egyre jobban elszívták a látogatókat, a csökkenő bevételek mellett ráadásul egyre drágább lett a devizában bérelt játékok fizetése is. 1991-ben még másfél millió látogatójuk volt, 2011-ben már a 300 ezer fő is növekedést jelentett az előző évhez képest. A 6,5 hektárnyi terület pedig túl kicsinek bizonyult - nem csak a 85 hektáros kaliforniai Disneylandhez, de még a 48 hektáros bécsi Praterhez képest is. A nagyok már nem is csak a belépőjegyekre támaszkodhatnak, hanem a szállodákra, éttermekre - utóbbiak jóval több bevételt képesek termelni. Budapesten ilyen lehetőségek híján a jegyárakat emelték az egekbe, a végére már 5900 ft volt egy teljes árú napijegy, a bent elköltendő pénzekről nem is beszélve.

Hogy hová költözzön a Vidámpark, arra több javaslat is született, ám végül egyik sem valósult meg.

-Az elsők között merült fel a Népliget, és Csepel déli része, de egyikből se lett semmi. A Népliget már az első tárgyalási forduló után elbukott, a csepeli helyszín pedig a befektető konkrét pénzügyi teljesítőképességének bizonyítása hiányában nem valósult meg.

-2011-ben Rákosrendező mellett érveltek, mondván, a Nyugatiból vonattal percek alatt megközelíthető a területe, és a rozsdaövezet amúgy is új funkció után kiált.

-"A Józsefvárosi pályaudvar lenne a legjobb választás, hiszen kihasználatlan és a belvárosban, mindenki számára könnyen elérhető helyen fekszik" - nyilatkozta 2011 júniusában Kocsis Máté kerületi polgármester. Azzal is érveltek, hogy az Orczy-park és a Népliget közelségének köszönhetően akár egy nagyobb szórakoztató negyed is kialakítható lenne a város belső részén.

-Felmerült a XI. kerület valamelyik külsőbb területe is. A XVII. és XVIII. kerület is szívesen látta volna valahol a területén a Vidámparkot, de érdemi finanszírozást nem tudtak felajánlani sem az átköltöztetéshez, sem a későbbi üzemeltetéshez.

-A IX. kerületben a Kopaszi-gát projektjét is jegyző Wing Zrt. fejlesztett volna a Lágymányosi híd pesti hídfőjétől délre eső területen, ott, ahol korábban a Duna Passage projekt dőlt dugába, később pedig egy Diákváros, majd a Fudan Egyetem terve. Ide is költözhetett volna a Vidámpark, étteremmel, szállodával és hajókikötővel kiegészítve. Ők jutottak a legtovább a fővárossal és a Vidámpark menedzsmentjével folytatott tárgyalások során, de a nagy bejelentés egy új Vidámparkról végül nem történt meg.

Egyik áthelyezési ötletből sem lett semmi, elsősorban azért, mert senki nem vállalta fel az átköltöztetés legalább 15 milliárd forintra becsült költségét. Azt még érdemes volt megvárni, hogy a játék lízing szerződések zöme kifusson, így a bezárásig nyertek még egy szezont: nem 2012 őszén, hanem 2013 őszén zártak be. A főváros bezárással kapcsolatos kiadásai 500 millió forintra rúgtak, miközben az értékesíthető tételekből ennek a fele sem jött be. A bezárás éve tehát még igencsak veszteséges lett. 

Hogy mi lett ezután a terület sorsa? A műemlék játékok az Állatkert tulajdonába kerültek, de a helyükön maradtak: a favázas hullámvasút, a már az utcáról is megközelíthető régi körhinta, a céllövölde hátsó falrésze, a Barlangvasút és a Villanyautó vasbeton tetőszerkezete. A bezáráskor úgy volt, hogy az Állatkert itt építi fel a Biodómot - ennek története külön posztot érdemelne, a lényeg, hogy az elszálló költségek miatt az építkezés folytatását egy idő után már sem a főváros, sem az állam nem vállalta, így egy üresen álló félkész épülettorzó látható 2023-ban a területen. 

Egy utca pedig megszűnt: volt ugyanis egy névvel is rendelkező kis köz a Vidámpark és az Állatkert között: a Varannó utca.

2013 szeptember 30-án a Vidámpark végleg bezárt. Élt közel két évszázadot. Továbbmenet nincs.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_Vid%C3%A1mpark
http://timelord.blog.hu/2012/09/30/varosligeti_mulatsagok
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5286
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5296
http://index.hu/kultur/eletmod/hullam050717
http://w3.zoobudapest.com/mi-igaz-allatkert-vidam
http://index.hu/belfold/budapest/2009/02/28/lebontottak_a_looping_start/
http://www.vidampark.hu/2009/hun/images/szomorkas_2.gif
http://index.hu/belfold/budapest/2010/01/25/bajban_a_vidam_park/
http://index.hu/belfold/budapest/2010/03/31/ponipark_lesz_az_egykori_kis_vidampark_helyen/
http://index.hu/belfold/2011/05/25/rakosrendezore_koltozik_a_vidampark/
http://nol.hu/mozaik/20110610-csak_vidaman
http://jozsefvaros.hu/hir/503/jozsefvarosba_koltozik/
http://hvg.hu/itthon/20110707_budapest_vidampark_koltozes
http://nol.hu/kult/idegenek_a_holdon_alice_szobajaban_
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/05/12/Vege_a_pecsi_vidamparknak.aspx
http://ingatlanmenedzser.hu/nagyitas/2011/10/31/Igy_nez_ki_egy_eszakkoreai_vidampark__kepek_TDZ17M
http://hetivalasz.hu/kultura/mi-lesz-a-vidampark-helyen-47681/
http://index.hu/belfold/budapest/2012/09/28/a_rakoczi_hidnal_lesz_az_uj_vidampark/
http://www.origo.hu/itthon/20120928-felmilliard-forintba-kerul-a-vidampark-bezarasa.html
http://www.origo.hu/gazdasag/20121003-iden-eleri-a-veg-a-budapesti-vidam-parkot.html
http://www.origo.hu/itthon/20121128-jovo-szeptemberben-szunik-meg-a-vidam-park.html
http://www.origo.hu/tudomany/20130208-persanyi-miklos-biodomot-es-meseparkot-epit-a-fovarosi-allatkert-a.html
http://www.mfor.hu/cikkek/Senkinek_sem_kell_a_Vidampark.html
Halász Zoltán: Ujjé, a Ligetben... - Városligeti kalauz. Helikon, 1996.
Vidámpark fedett villanyautópálya-csarnoka. Magyar Építőipar, 1971/5.
Elvarázsolt kastély. Magyar Építőművészet, 1988/1.
Október ötödikén száz éves lett! Budapest újság, 2006/10.
Körhinta rekonstrukció, Vidám Park. Magyar Építőművészet, 1999/melléklet.
http://www.turizmusonline.hu/cikk/bertolongok__torpe_vilagkongresszus_es_egy_piromanias_amokfutasa
http://nol.hu/belfold/20130906-tovabbmenet_nincs?ref=sso
http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/indian-nyar-a-vidamparkban