Márciusban már a második frissítésnél tart a fortepan.hu. Fantasztikus képek kerültek elő ismét. Egy tucatnyit válogattam a budapesti képekből, még több cikk a poszt végi albumban! (A kép azonosítóra kattintva nagyobb változat is megtekinthető.)
134539: Az Alagúthoz érkező buszon a 4-es szám látható Friss Ildikó 1934-re datált felvételén. Csak pár éve vonták össze a 105-ös buszjárattal, így a 4-es egy igen hosszú életű buszjárat lehetett. Megfigyelhető az is, hogy akkor még bal oldali közlekedés volt érvényben - csak 1941-ben tértünk át a jobb oldali vezetésre.
151470: Ugye, hogy milyen keskenynek tűnik így az Árpád híd? És ez igaz is! Az átadásakor még szűkebb pályával, de már széles pillérekkel épült meg. A nyolcvanas évek óta van csak rajta annyi sáv, ahogy ma is ismerjük.
151644: Tarbay Júlia felvétele az 1910-es években készülhetett. Érdekessége, hogy balra még látszik a Budai Takarékpénztár épülete. Ez Ybl Miklósnak egy kevésbé ismert épülete volt. A második világháborús sérüléséből nem állították helyre, de a romok egy részét még felhasználták arra, hogy itt alakítsák ki a Lánchíd Presszót. Aztán az is eltűnt, most pedig a 2018-ban átadott Clark Hotel áll az időközben szűkebbre szabott telken.
133601: Poór László harmincas évekbeli fotóján még hauszmanni pompájában látható a Budai Vár. Néhány éve még bizottság is alakult arra, hogy majd megint ilyen legyen a vár, építsék át / vissza. Azóta már nem téma, valószínűleg csendben ejtették a túl nagyszabásúnak ítélt terveket. Érdemes pillantást venni a kép alsó felére is, ugyanis még áll a Lánchíd utca házsora is, balra a Fiume szállóval. (A Vár Attila út felőli oldalát mutatja a Lovardával és József főherceg palotájával a 151811-es kép.)
135242: Lőrinczi Ákos felvétele a harmincas évek közepén készült. A háttérben a Budai Vár, de ami még érdekesebb, az az előtérben a Tabán. Ez volt a lebontása előtti utolsó állapota. A házakat lebontották, de a két templom megmaradt. Egyikük azóta elveszett - ezt sérüléseire hivatkozva Rákosi bontatta el. (A 135564-es fotó már csak az egyik templomot mutatja.)
135206: Őszintén szólva már Dunát lehet rekeszteni a régi Erzsébet hidat ábrázoló fotókkal. Lőrinczi Ákos felvételét azért válogattam mégis be, mert szokatlan perspektívájával érdekes részleteket mutat meg a hídból.
Az Erzsébet híd építéstörténetéről itt írt bővebben a Fővárosi Blog.
151454: A Fővám tér az ötvenes évek elején, Bujdosó Attila felvétele. A tér parkjába később majd egy benzinkutat telepítenek. De ma már az sincs ott, helyette játszótér épült. Ennek érdekessége, hogy a gumis padlózata a nemzeti színeket adja ki.
134947: Ilyen volt a kilátás a Gellért-hegyről Lőrinczi Ákos felvétele szerint. A távolban még mocsaras, vizes terület Lágymányos, és a hegy is sokkal kopaszabb, mint manapság.
136332: A Szabadság hídról is láthattunk már sok szép képet, ez mégis különleges. Mert ott van felette a hatalmas Zeppelin léghajó, amely a dátumozásban is segít: Révay Péter 1931-ben készítette a fotót. Csepelen volt kellően nagy hely a leszálláshoz - a teljes sztorit olvasd el itt!
136264, 136265: Révay Péter 1935-ös felvételein még azért csillog-villog ilyen fényesen Görgey tábornok szobra, mert akkor volt frissen felavatva. 1945-ben ledöntötték, majd 1998-ban Marton László újraöntötte, így ismét felavathatták a szobrot.
151843, 151844: Sláger Bolt és Bisztró szolgálta a dolgozó népet a hetvenes évek közepén Kelenföldön. Hol volt még akkor a Burger King, pláne a 4-es metró! Volt viszont egy építészeti kísérlet: felhúztak három toronyházat ún. csúszózsalus technológiával.
151633: "Gali" felvételén a Magyar Nemzeti Bank épülete látható az 1930-as években. Az Újépület elbontásával jókora tér keletkezett. E térség határoló oldalaira kerültek U alakban az új beépítések. Az új, hatalmas Tőzsdepalotát és a most a Magyar Nemzeti Bank otthonául szolgáló épületet Alpár Ignác tervezte meg. (Ld. még a 151634-es képet is!)
135178: Budapest rejtettebb részei közül az egyik kedvencem a Napraforgó utca. A házak itt teljesen egységes stílusúak, és a sokkal nagyobbra nőtt növényeket leszámítva sokat nem változtak azóta, amióta Lőrinczi Ákos (1931-ben) lefotózta a házakat. A teherautó meg mintha egyenesen a Bátor, a gyáva kutya rajzfilmekből csöppent volna oda.
136261: Révay Péter felvétele azt mutatja, hogy milyen volt az Országház díszkivilágítása 1935 táján. Hosszan exponált felvétel lehet, mert a babakocsis nő alakja egészen bemozdult a képen.
134560: Friss Ildikó felvétele 1934 körül készült, és a Bécsi kapunál álló Országos Levéltár épületét mutatja. A kép érdekessége, hogy még látszik rajta a levéltár tornya. 1945-ben súlyosan megsérült, és az a döntés született, hogy nem építik újjá.
151841: Kecskés András légifelvételén a Városliget látható a hetvenes évek közepén. A kép alsó felén a négyzetes épület még bútorraktár volt akkoriban, hogy aztán a nyolcvanas években ebből legyen a Petőfi Csarnok. De mi volt a rét közepén az a a hatszögletű, kupolás épület?
A Petőfi Csarnok előzményeiről és építéséről, na meg a benne tartott ismeretlen Nirvana koncertől itt olvashat bővebben a Nyájas.
Ez pedig 80+ fotó a legutóbbi frissítésből válogatva, a budapesti képekre összpontosítva:
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
KissGecihuszár 2018.03.17. 11:41:02
dezsoke007 2018.03.17. 11:49:09
Ezen a képen jól látszanak az alagútzsalu elemek a legfelső szinten:
www.zaol.hu/wp-content/uploads/2017/09/archiv.jpg
Ádám Kiss 2018.03.17. 12:11:13
Pepibubó 2018.03.17. 12:21:12
"hiszen akkor még volt hazai ipar"
Hát "persze"! A hiánygazdaságról, a minden boltban naponta százszor hallható "hiánycikk" kifejezésről bizonyára megfeledkeztél. Ezek a kommunista - a mai "nemzeti-keresztény" Orbán céljaiban szereplő - diktatúra idején rendezett BNV-k egy álomvilágról szóltak a közönségnek, és a "cégvezető" elvtársaknak lerészegedésről. A kiállított termékek elsöprő többsége nem volt kapható a hazai boltokban. A "hazai ipar" ontotta a főleg Nyugaton eladhatatlan, de itthon is vacaknak számító termékeket. Egyértelmű, hogy a piacgazdaság valódi versenyhelyzetében el kellett tűnnie a Patyomkin-termelésnek.
Tschokky 2018.03.17. 13:15:32
KissGecihuszár 2018.03.17. 13:38:56
Pepibubó 2018.03.17. 14:11:21
A Kedvesed vagyok, mióta? Nagyon részeg lehettem :-)
Láttam, hogy nem dicséred a kommunista diktatúrát, ahogyan most sem. Csak volt benne némi félreértésre utaló megjegyzés, ahogyan most is.
1. "báb antall kormány" : stimmel. Csak nem a nyugati befektetők, hanem a kommunista nómenklatúra bábja volt, aki lehetővé tette a kommunista politikai hatalom magánvagyonokba és magánmaffiába mentését.
2. Széles, a keleti ügynök és legfőképpen a berecz-féle kádárfunkcionáriusok lopott pénzhegyeinek kezelője aktív részt vállalt a "nemzeti-keresztény", orbánista média létrehozásában, a jövő tönkretételében. Tehát nem csupán fideszbuzi, több annál, mert nem csak az IKARUS, hanem az ország koporsójába is hosszú szöget vert. Ahogyan az ÁVÜ sem csak nettó pancserek, hanem nehézsúlyú maffiózók tanyája volt, akik, mint orbánista elvtársak valóban szarért-hugyért árulták ki saját zsebre az országot.
3. Mindezt a bolsevik őrületet a normális profitmaximalizálás fogalmával keverni éppen az a tudatzavar, amire a demokrácia- és nyugatellenes orbáni maffia a diktatúráját építi.
István Bodnár 2018.03.17. 14:51:57
hiány.
humorpalanta 2018.03.17. 15:34:36
Ettől függetlenül annyi igaz a kijelentéséből, hogy akkoriban még volt magyar ipar. A milyenségére viszont nem tett megállapítást, mert habár még létezett a magyar ipar, már akkor is nagyrészt erősen megkérdőjelezhető minőségű termékeket gyártott.
De nem értem a kommentjének azt a részét, ami azzal foglalkozik, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tették tönkre a hazai ipart. Tökéletesen követhető mind az Ikarus, mind a Ganz-MÁVAG történetéből, hogy a hazai "nagyemberek", akik akkora egóval voltak megáldva, hogy azt hitték, hogy értenek valamihez, miközben csak a védett kommunista térben tudtak megállni, na szóval ők tették tönkre a magyar ipart, például Széles, illetve a nagytudású hazafiak, akiknek minden külföldi szar volt, lásd az Ikarus dolgozói, mikor leszavazták a Volvó ajánlatát.
fbal02 2018.03.17. 16:16:21
Janossz 2018.03.17. 18:00:07
LÁGER BOLT, meg egy embléma, első látásra.
De hová tűnt Columbo felesége? 2018.03.17. 20:56:22
Tökéletes kvintszenciáját adtad a kornak.
Sajnos stimmt.
A bloggazdának köszönet a képekért, a hozzászólóknak pedig az infókért!
Leooo 2018.03.18. 01:23:35
ha éltél akkor, te is Tisza cipőt hordtál, nemde?
Leooo 2018.03.18. 01:27:05
Leooo 2018.03.18. 01:33:04
A vegyipar kupolacsarnoka 1961-ben épült fel. Az 1600 négyzetméteres csarnok szerkezete szabályos hatszög alakú alaprajz fölé szerkesztett hártyafelületű szétszedhető váz volt, előregyártott alumínium háromszögelemekből. A tető poliészter lemezekből készült. Szomszédságában ugyanekkor készült el a nehézipari pavilon, amely a 470 négyzetméteres kiállítási helyiség mellett 140 fős mozitermet is magába foglalt"
.
Pepibubó 2018.03.18. 01:48:35
Az pedig, hogy voltak Nyugaton is eladható hazai termékek, az legfeljebb a felszín alatt működő hadiipar pozitív hozadéka, hordaléka volt.
Arra, hogy a nép által elérhető termékek hol álltak a nyugati színvonaltól, arra legjobb példa, hogy akkori munkaköröm miatt - hála Istennek - gyakori nyugati útjaimról mit hordtam haza.
Olyan árukat, amiket ma már magam is alig hiszek. Olyanokat, amik ma bármelyik sarki boltban kaphatóak rogyásig. Sampon, szappan, dezodor, mosópor, eldobható pelenka, dobozos sör, üdítők, minőségi röviditalok, gyümölcsjoghurt, banán, kivi, LEGO, videokazetta, minden műszaki cikk a normális színes tévétől a videón át a kameráig, a számítástechnikai cikkekig, játékokig. Aztán a gyógyszerek, a ruházati cikkek, autós tartozékok, szerszámok... Reggelig tudnám sorolni. Ja, és bocs, de talán csak egyszer volt Tisza cipőm, azonkívül mindig Nyugaton vettem.
Leooo 2018.03.18. 02:46:56
Gondolom téged sem kergetett édesanyád órákig az asztal körül, ha nem akartad a Salamander cipőt a lábadra húzni (pedig annak jelentős részét a csehek és a keletnémetek gyártották már a '70-es évek közepén ;-P), vagy a VAT 69 , illetőleg a Grant's whisky-t lenyelni.
Egyszóval nem gondolnám, hogy egy sz@ros világvégi putriban éltünk akkortájt, ahol a lerágott halfejen kellett verekedni, hanem egy olyan országban, amely a mindennapi betevővel többé-kevésbé képes volt ellátni 10 M embert , s elég széles volt az exportpaletta is, amit manapság már régen nem lehet elmondani, ha eltekintünk a 3, ma is működő autó-összeszerelő rabszolgatartó társaságtól...
tlantos 2018.03.18. 03:26:11
Nyilvan voltak olyan uzemek, amik vesztesegesek voltak. De aki egy kicsit is belelatott egy allami vallalat mukodesebe, akar a gengsztervaltas utan, az azt is tudja, hogy a szamokkal igen sokat buveszkedtek.
A privatizaciot teljesen elbaltaztak, ennek isszuk a levet.
Fricy · http://epitos.blog.hu 2018.03.19. 10:34:37
A 151843, számú képen pedig a Mérnök utca - Fejér Lipót utca sarka látható. A tornaudvaron gyakorlatot végző diákok már nem találnák meg az iskolát, mert a helyére épült a Gábor Dénes Főiskola 10 évvel ezelőtt.
Tehetetlen Dodó 2018.03.20. 19:21:13