A fortepan.hu az egyik legnagyobb fotós adatbázissá nőtte ki magát - már 140 ezer fotó közül böngészhetünk rajta. A legfrissebb képekből válogattam egy csokorral.

Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is megtekinthető.

163460: Kopátsy Sándor felvételén az látszik, ami ma már nincs. Azaz csak alig van. A lelátó ma is áll, de ma már - egészen kelet-európai módon - nem egy lóversenyre látunk le onnan, hanem egy bevásárlóközpontra. A felvétel az 1980-as évek elején készült.

163907: A Belügyminisztérium épülete a Széchenyi István (korábban: Roosevelt) téren. A telken álló több kisebb épület lebontása után 1909-re épült itt fel Quittner Zsigmond és Alpár Ignác tervei alapján a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotája. A további korabeli sztárok a kovácsoltvas munkákat készítő Jungfer Gyula és a homlokzati szobrokat szállító Maróti Géza voltak. 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után ide költözött át a Gellért szállóból Horthy Miklós. A második világháború után az új kommunista vezetés ide költöztette le a várbéli Úri utcából a Belügyminisztériumot. Ennek a korszaknak a terméke az épület alá épített 140 férőhelyes trezor és óvóhely. Azóta van bejárata az épületnek a Deák szobor mellett is, és a szomszédos Gresham-palotába is van felszín alatti átjárás. Hogy a mostani belügyminiszter miről intézkedhetett titokban, és miről nem, arról nyilván nem tudunk. (Fadgyas Bence felvétele, 1937 körül)

196827, 165058: Az örök téma Budapest kapcsán, az Erzsébet híd. A régi híd, amelynek maradványait szemlélik az ötvenes években Martin Kornél felvételén, az utolsónak helyreállított budapesti híd volt. Még az ötvenes évek végén is az állva maradt pesti oldali pillért nézegethette a város népe. A hatvanas évek elején gyürkőztek neki az új híd felépítésének Sávoly Pál vezetésével. Hogy hogyan jutottak el a kölni tanulmányúttól a söröshordó végiggurításáig, annak történetét itt írtam meg. Herpay Gábor 1963-1964 körül már az épülő híd elemeinek beemelését fotózhatta.

165032: A Szervita (akkor: Martinelli) téren állt egy épületegyüttes: az egyik fele az OMFB irodaháza volt, a másik fele pedig a második világháború utáni időszak első parkolóháza, amelyet 1973-ban, Budapest századik születésnapján adtak át. Akár még védetté is tehették volna, mint közlekedéstörténeti emléket. A köznép sose szerette meg a térnek ezt a fertályát, és tulajdonképpen már mindegy is: az épületnek ma már hűlt helye, a Szervita Square áll a helyén.

163841: Fadgyas Bence felvétele az 1930-as években készült, és egy ősöreg kukásautót láthatunk rajta. Mármint a felvételen, nem Bencén. A kuka szavunk etimológiája egészen érdekes: Két vállalkozó, Johann Josef Keller és Jakob Knappich 1898-ban, Augsburgban alapított cége 1927-ben szabadalmaztatta a szemetet tömöríteni is képes szemétszállító autót. A Keller und Knappich Augsburg kezdőbetűi pedig ott virítottak a járműveken, így aztán az emberek kukás autóként kezdték őket emlegetni.

164005: Kelemen Gyula felvétele a hatvanas évek közepén készülhetett. A dízelmozdony sorozat 1965 és 1974 között volt gyártásban a Szovjetunióban, a Luhanszki Mozdonygyárban - nem véletlenül lett "Szergej" a beceneve. Elsősorban a teherfuvarozásnak szánták, de idővel a személyforgalomban is részt vett - sokszor lehetett vele találkozni a Balaton felé tartó vonatokon, és még számos vonalon szerte az országban.

164976: Herpay Gábor felvétele 1974 körül készült, és a Műegyetem akkor egészen újnak mondható épületeit ábrázolja: az E épület előtt az ikonikus előadóterem látható.

163787: Az óbudai távhőkéményt a város számos pontjáról láthatjuk, hisz 200 méteres magasságával messze kimagaslik környezetéből. A Kunigunda utcában emelt távhő központ tornyába négy kéményt terveztek bekötni. A képen látható kettőhöz később még csatlakozott egy harmadik, de a negyedik hely mindmáig üres maradt. Ha érdekel, hogy mivel lehet feljutni a tetejébe, és milyen onnan a kilátás, akkor olvasd el ezt a korábbi bejegyzést.

164971: Az Országház 1964 körül. Ebben a fotóban az tetszik nagyon, hogy úgy mutatja be a hatalmas épület felújítását, hogy maga az épület nem is látszik rajta. Remek nézőpont, remek fotó. (orig: Herpay Gábor)

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!