Valamikor sokkal magasabb, a környezetéből kirívóbb volt a Hajadon utca 2. alatti lakóház, az egykori Radulescu-bérház.
A Hajadon utca 2. újkorában (kép: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az Úri utca és a Tárnok utca között keskeny – mindössze két és fél méter széles - sikátor húzódik, a Hajadon utca. 1910 áprilisában kapott engedélyt, ezután indult meg az építkezés a 2. házszám alatt, azaz a Tárnok utca 8. – Hajadon utca 2. – Úri utca 7. alatti hosszú, keskeny telken. Egészen magas, a többi épület fölé még két emelettel felnyúló ház épült ide. A Várnegyed egyetlen szecessziós stílusú házát 1911-ben adták át. A négyemeletes bérházat ifj. Radulescu Györgyné építtette dr. Lipták Pál műépítésszel.
Hirdetés a Budapesti Hírlapban, 1910 november
Lipták Pál (1874-1926) kevésbé ismert építész, bár jelentős épületek is az örökségébe sorolhatók. Az Arany János utca 32. alatti Goldberger-házat például valószínűleg sokan látták már. 1905-ben aranyérmet szerzett egy magyar építészeti múzeum számára kiírt tervpályázaton. Ebből a jutalomból tehetett európai körutat, ahol felfigyelt a vasbeton szerkezetben rejlő lehetőségekre. Hazatérve még a doktori disszertációját is ebből a témából írta. 1908-ban alapította meg a Lipták és Társa Építési és Vasipari Részvénytársaságot, és került kapcsolatba Goldbergerékkel. Ő tervezte és kivitelezte az óbudai Goldberger gyár vasbeton szerkezetű együttesét 1909-be és a már említett Arany János utcai épületet is. A Zuglóban álló Lipták-villát saját családja számára tervezte.
II-III. és IV. emeleti alaprazjok (forrás: Hungaricana)
Földszintjét először a Városi Gyógyszertár üzlethelyisége foglalta el. Az eredeti berendezésből fennmaradt vörösmávány, oroszlán talpazatú asztal az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került. Radulescuék nem tartották meg sokáig a patikát, egy 1925-ös értesítés szerint az év május 1-étől Éllő István vette át a bérletet Krebs Gézától. Egy 1938-ra datált fotó szerint már fűszer-csemege kereskedés üzemelt a helyén, manapság inkább a turistákra hajtanak az eladók.
Ha tetszik a blogom, kérlek támogasd munkámat anyagilag is! Cserébe városi sétára hívom meg időnként azokat, akik legalább havi 5 euró vagy 2500 forint támogatást küldenek. Támogatóim a Patreon.com-on exkluzív, a blogon nem elérhető tartalmakhoz is hozzáférhetnek. Támogatásod segítségével tudom fizetni a munkám költségeit a könyvtári tagságtól az Arcanum előfizetésen át egy új laptop tervezett beszerzéséig. >>> Patreon >>>
Az urbface.com oldal közlése szerint a ház egyik harmadik emeleti lakását az antiszemita írónő, Tormay Cécile használta leszbikus találkahelyként.
Idővel a szecessziós stílus megítélése nagyon megváltozott. Egy új szabályozás kapcsán az Építő Ipar – Építő Művészet című szaklap így írt 1929-ben: „A már érvényben levő szabályzat értelmében a beépítési módra annak az épületnek a jellege irányadó, amelyik az épület helyén lebontásra kerül. Ez természetesen nem vonatkozik azokra a bérkaszárnyákra, amelyek abban az időben épültek, mikor nem voltak tekintettel a Vár kivételes helyzetére s a szecesszió otromba vakolattal cifrázott, háztömegeivel pusztította el a hangulatos Vár egyes részeit. A mai viszonyok között nem lehet gondolni ezeknek a mulasztásoknak a helyrehozására, egyelőre csak a még megmaradt részek megmentésére szorítkozik a szabályzat módosítása.” Tehát már akkor is felmerült a szecessziós házak modernizálása, visszabontása, de anyagi okokból ez csak később történt meg.
Szecessziós hangulatú korlát a ház lépcsőházában (a szerző felvétele, 2022)
A második világháború után a felső két emeletet visszabontották, a szecessziós díszítések nagy része eltűnt. Az elmúlt években már inkább szépült a ház: érdemes megnézni a kaputelefont, a lépcsőházban a festett, virág motívumos díszítéseket. A ház kapuja fölé 2018-ban Kulcsár Bence kovácsmester készített szecessziós hangulatú előtetőt. A kaput Rigó Róbert farestaurátor újította fel, eltávolítva a második világháborús repeszek ütötte hibákat.
Források:
https://budapest100.hu/house/hajadon-utca-2/
https://falanszter.blog.hu/2013/04/01/bordelyok_es_szerelmi_feszkek_a_budai_varnegyedben
Műemlékvédelem, 1968/2., Rozványi (Radulescu) György olvasói levele
Fővárosi ügyek. In: Építő Ipar, 1910/17. szám, 1910 április 24., p. 184.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa.... In: Építő Ipar – Építő Művészet. 1929/21-22., 1929. június 1., p. 86.
https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25589/view/?pg=4&bbox=-3235%2C-5577%2C7715%2C407
Gyógyszerészi Közlöny, 1925/7. (egyesített 20.) szám, 1925. május 17., p. 139.
Lipták Pál, az építész és gyáros. Építész Közlöny-Műhely, 2013. február (226. szám), p. 46-47.
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
