2004 óta áll üresen az egykori Tungsram Strand. A nagy múltú fürdőhely 1938-ban nyitott meg az Egyesült Izzó beruházásában, és 2004-ben működött utoljára. A mozdítható fémtárgyak már rég eltűntek, a természet pedig egyre inkább visszaveszi a "Tungi" medencéit. Még 2011-ben belopóztam, körülnéztem, és siralmas állapotokat találtam. 2023-ban újra fotóztam.

Máig is nagy vitákat tud kiváltani, hogy egy-egy budavári telekre szabad-e modern házat építeni, és ha igen, akkor hogyan, milyen keretek között érdemes ezt tenni. A Tárnok utca 13. alatti ház a jól sikerült példák egyike a közelmúltból.

A Tárnok utca 13. helyén a 15. században több lakóház állt, amelyek egyike 1462-ben lippai Dákó László tulajdonában állhatott. Rajta kívül a többi középkori tulajdonosról sajnos nem maradt fenn hiteles oklevél, dokumentum. Az 1500-as évek táján nagyobb átalakításokat végeztek, elfalazták a kapualjból nyíló ajtókat, és helyettük az ülőfülkékbe vágtak újakat. Ekkor készültek az utcai homlokzat falaiban megtalált üzletajtók és ablakok is. Az 1686-os ostromot követően a szomszédos, 11. szám alatti házzal együtt Beck budai várparancsnok birtokába került. Tőle 1688-ban Eszterházy Pál nádor kezére jutott és egészen 1945-ig a család tulajdonában is maradt. Egy 1743-ból fennmaradt rajz szerint udvarának keleti felében még beomlott épületmaradványok is álltak. Ebből a leírásból tudjuk, hogy a házak alá voltak pincézve, de a pincék nem voltak kitisztítva. Nagyobb átépítése a 18. század első felében következett be, amikor az utcai traktusra barokk stílusban húztak emeletet, és új lépcsőház is épült. A század második felében kisebb átalakításokon esett át, majd a 19. század első felében kiépült az északi, udvari szárnya is. A huszadik század első éveiben a szomszédos, 11. számú házzal összenyitották, homlokzataikat is egyesítették, hogy létrehozzák az Esterházyak palotasorát. Ez a teljes kiépítést követően a Tárnok utca 7-9-11-13. alatti házakat egyesítette. Még 1940-ben is építkeztek itt, a 13. szám alatt: akkor az északi tűzfal kapott új, díszesebb vakolatot.

A Tárnok utca 13. 1940-ben (fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)

Egykor az Esterházyak nyitották össze az itt álló házakat, hogy a Várnegyedben is legyen kellően reprezentatív palotájuk. Ma iskolaépület áll a Tárnok utca 9-11. alatti házak helyén összevont telken.

A Tárnok utca 9. alatt 1528-ban még Brikcius kereskedő, budai polgár háza állt, amint erről egy korabeli dokumentum tanúskodik. A későbbiekről nincsen fennmaradt forrás, így csak annyit tudunk, hogy az 1686-os ostrom utáni évben készült helyszínrajzon egy gótikus kápolna látható – valószínűleg ez volt a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) Szent László kápolnája. Az ostrom után a középkori háznak csak a földszinti, boltozott terei maradtak meg az utca vonalában. A kincstár ezeket puskaművesek szállásául használta. A korabeli térképek számozása szerint a 316. és 317. számú ingatlan esett erre a telekre, többféle megjelöléssel: Bittermann, Schleicher, Ebermann névvel jelölt épületrészek mellett egy „Pixen corporal” jelöléssel is találkozhatunk. A nevek valószínűleg a puskaművesekre utalnak, akiknek a szállását Kurz János Ignác kamarai tanácsos kapta meg a Kamarától 1696-ban. A telekkönyvben fel is tűntették a „Puver Thurm”, azaz lőportorony, lőporraktár kifejezést. Kurz nem építkezhetett a telken, mert 1718-tól már üres telekként tartották nyilván. Az üres telken keresztül lehetett elérni a Tárnok utca 11-13. keleti végében épített puskaportárat. Ez valószínűleg a korábbi Szent László kápolna romjaira, alapjaira épülhetett.

A Tárnok utca 9. 1941-1942 körül (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény)

Egykor az Esterházyak birtokolták, a háború után egyedi homlokzati felújításával keltette fel a szakma figyelmét a Tárnok utca 7. alatti lakóház.

A mai épület helyén már a 14. században is állt egy, az esztergomi Corpus Christi kápolna tulajdonát képező ház. A ház az 1526. évi tűzvészben pusztulhatott el, egy két évvel későbbi oklevél már romosként hivatkozik rá. Akkor Milanói Miklós kőművesmester, budai polgár tulajdona lett.

A ház legrégibb részét a földszinti utcai traktus három egymás melletti dongaboltozata képezi, középen a kapualjjal, jobbra és balra egy-egy helyiséggel. Egy-egy ablak feletti áthidalás falmaradványát leszámítva a középkori ablaknyílások már nem rekonstruálhatók. Budavár 1686-os ostroma során a középkori ház emeleti része bizonyosan elpusztult, ilyen maradványok nem voltak már fellelhetők. 1696-ban még romosként említik a házat, az ostrom utáni, barokk stílusú újjáépítés itt csak több évtizedes késedelemmel, a 18. század első felében történt meg, pontos évszám híján erre csak a feltárt maradványokból lehetett következtetni. Azt tudjuk, hogy 1722-ben Aichmayr Gáspár pesti serfőzőmester vette meg, és építtette fel az udvari szárny egy részét. Az emeleti rész csak a század második felében készült el.

A Tárnok utca páratlan oldalán egykor állt palotasor ugyanúgy őrzi az egykori főúri pompa, mint a második világháború őrült pusztításának emlékét. Egykor az Esterházy család páratlan műkincseit is itt rejtették el.

A Tárnok utca 1905 körül (fortepan.hu / Szemán György)

Egykor talán Toldi Miklós fegyverei díszítették, ma is a Várnegyed egyik kapuja. Itt jutnak be a Széll Kálmán tér felől érkező BKV buszok is. A nagy múltú, de nem is olyan öreg Bécsi kapu története.

A Bécsi kapu 1940 körül (fortepan.hu)

Februárban ismét frissült a fortepan. A Budapesttel kapcsolatos képekből adok át egy kis válogatást. A fortepan leírása szerint: „Ebben a válogatásban bűnügyi helyszíneket láthatnak a hetvenes évek eleji fővárosból. A gyűjtemény feldolgozására Budapest Főváros Levéltárától kaptunk lehetőséget, ahol több tízezer, csak negatívkockákon fennmaradt hasonló fotót őriznek. A képek készítői a Rendőr Főkapitányság Bűnügyi Technikai Oszályának ismeretlen fotósai voltak. Válogatásunkban 1971-ből és 1972-ből láthatnak összesen 1000 felvételt.” Az összes kép forrása: Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei. A kép azonosító számára kattintva a felvétel nagy méretben is megnézhető.

283149: A Bosnyák téren álló templom belső tere 1972 körül. A templom elődje a szomszédjában épült fel 1923-ban, ezt 1957-ben elbontották – de akkor már állt a most is látható templom. Alapkövét 1941-ben az a Meszlényi Zoltán tette le, akiről az új kelenföldi templomot nevezték el. A félig elkészült templomot 1946-ban Mindszenthy József hercegprímás áldotta meg. Tervezője Rimanóczy Gyula volt. 1620 négyzetméteres alapterületével a Bazilika után ez Budapest második legnagyobb temploma, akár 3000 főt is be tud fogadni.

Fantasztikus panorámát kínál a Horváth-kertre és a Várra, mégis közutálat tárgya: ez az Alagút utcai toronyház, amely újra és újra példaként került elő, ha felszínre tör a magasház építészet körül évtizedek óta tartó vita. Irány az Alagút utca 3.!

Sétáljunk végig Buda egyik legjelentősebb útvonalán, a Fő utcán! A Batthyány tértől eljutunk egy műszaki bravúrral megemelt templomig. (Második rész.)

A Batthyány tér mindig is fontos csomópontja volt Budának. Az Aquincumból Camponába vezető Duna menti római hadiútból itt ágazott ki a Pannónia belsejébe vezető út. A török hódoltság után vásárokat tartottak itt. 1834-ben katonai őrházat emeltek ágyúgolyók tárolására - így már érthető a tér régi neve is: Bomba tér. A nagy forgalom nyomán sorra nyíltak a fogadók is a környéken. De itt, a tér mögött álltak a postakocsik is - nem véletlen a Gyorskocsi utca elnevezése sem.

Sétáljunk végig Buda egyik legjelentősebb útvonalán, a Fő utcán! A Clark Ádám tértől eljutunk egészen a Szilágyi Dezső térig. (Első rész.)

A Clark Ádám tér az Alagút és a Lánchíd megépítésével vált a budai oldal nagy forgalmú csomópontjává 1857-re. A terület felértékelődését jelzi, hogy sorra jelentek meg az üzlethelyiségek, paloták - ezeknek ma már csak egy része áll. A 19. század derekán még egy színház is működött itt, egy katonai kaszárnyában. Az Alagút tetején Ellypse néven egy kis kioszkban kávéházat nyitottak - ma nyitott terasz van a helyén. A tér déli oldalán Klusemannék palotája és a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium épülete állt - ma már egyik sem látható. Északon, a Dunánál a Lánchíd Társaság emeltetett fényes palotát - ez az egy ma is áll. A ház lakója volt egykor Reitter Ferenc is. Később a Fővárosi Közmunkák Tanácsa használta a palotát - innen költöztek át aztán a Madách térre. 2008-ban irodaházzá alakították át.