Az egyetemi hallgatókon, oktatókon kívül kevesen jártak benne, pedig Budapest harmadik legmagasabb épülete, és itt van az ország legnagyobb színes üvegablaka is. Nézzünk ki a Nagyvárad térre, irány az Elméleti Tömb!

A hatvanas évek végére a rengeteg épületben, a városban szétszórtan működő egyetem helyzete változást követelt. Az épületek átlagos életkora 75 év volt, és a műemlék épületek költséges rekonstrukciója sem oldotta volna meg a helyhiányt: 100 százalékos bővítésre lett volna szükség. Ez a helyzet hozta létre egy új, hatalmas tömb építésének igényét.

Épülőfélben a hetvenes évek első éveiben (forrás: szinapszis.org)

Az új épületre nagy szükség volt: míg 1880-ban 500, 1962-ben már 3000 hallgatója volt az egyetemnek. 1962-ben az Építésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium tanulmánytervet készített, majd a rákövetkező évben tervpályázatot hirdetett. Az első díjas tervet Südi Ernő, Wágner László és Gerlóczy Gedeon jegyezték. A zsüri értékelte a lepényépületből kiemelkedő torony jó arányát és elhelyezését, az épület hangsúlyos mivoltát. A beruházási program elkészítésére az IPARTERV-nél Wágner László és Südi Ernő kapott megbízást. Az eredeti kiviteli tervdokumentáció építész tervezője 1967-ben Wágner László volt. (A Csontváry festményeket a pusztulásból megmentő Gerlóczy nyugdíjas lett, 1975-ben, még az épület átadása előtt elhunyt. Südi Ernő a programterv készítésében még részt vett, de ezt követően nem vett már részt a tervezésben.)

Pénzügyi okok miatt elhúzódott az építkezés megkezdése. Az alapkőletételi okmány elhelyezése 1971. április 30-án történt, a tényleges munkálatok 1971 júniusában indultak el.

A hallgatók 1977. február 7-től vehették birtokba a lepényépületet. (Az első napon a só- és vízforgalom kórélettanáról és a szívelégtelenségek gyógyszertanáról hangzott el előadás.) 1977-78-ban a toronyépületbe is fokozatosan beköltözhettek. A beköltözést több tényező is hátráltatta: a tűzvédelmi előírások szigorítása kapcsán füstmentes lépcsőházat kellett építés közben kialakítani és a Heim Pál gyermekkórházat is ellátó fűtési rendszer nem készült el időben. Eredetileg távfűtést terveztek, de az első, 1969-es, 14,7 millió forintos ajánlathoz képest a Fővárosi Távfűtő Művek - anyagár változásokra hivatkozva - 1971-ben már 41 millió forintért vállalta volna csak el a munkát. Így végül az IPARTERV tervezett egy új kazánházat a NET és a szomszédos Heim Pál Gyermekkórház közös használatára. A hőközpontot a lepényépület alagsorában helyezték el.

"Először távfűtést terveztek, de különféle okok miatt a kazán mellett döntöttek. A közvetlen szomszéd, a Heim Pál Gyermekkórház igencsak elöregedett kazánja eközben ugyancsak felújításra szorult, így legésszerűbbnek egy közös kazánház építése látszott. Ebbe három kazánt terveztek. A helyszűke miatt azonban szükség volt a régi kazánház helyére is, ezt viszont csak az új kazánok üzembe helyezése után lehet lebontani. Első ütemben 1976-ra el is készült - a Láng Gépgyár szállította, a CSŐSZER szerelte - első két fűtőberendezés. Csakhogy rosszul. Igaz, nem tudható, a gyártási, szerelési, vagy üzemeltetési okokból, de a kellő meleg hiányzott, s a 2-es kazánt le is állították. A beruházó és generálkivitelező 21-es ÁÉV közötti pert most a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja, amelyben szakértők meghallgatása után döntenek: kit terhel a felelősség." (Palugyai István: Különös bonyodalmak a felhőkarcoló körül. In: Esti Hírlap, 1978. május 27.)

A 83,65 méter párkánymagasságú, víztartályokkal együtt 89,25 méter magas (antennákkal együtt már 100 méter feletti), 24 emeletes épület a harmadik legmagasabb Budapesten. (Az Országház és a Szent István Bazilika 96 méter magas.) Az Elméleti Tömb átadásával kb. negyvenezer négyzetméter területtel, és kb. 150 000 légköbméternyi "beépített térfogattal" bővült a SOTE.

A lepényépület

A vízszintes épületrész városképi szempontból takarja a mögötte levő, vegyes magasságú kórházi épületeket. A főbejáratot azért tették a Nagyvárad téri sarokhoz képest északabbra, mert a tér forgalmától, zajától távolabb szándékoztak azt elhelyezni.

A főbejáraton át egy tágas (970 négyzetméteres!) aulába érkezve balra a díszterem és a csatlakozó helyiségek láthatók. A díszterem mahagóni furnérozott táblákkal burkolt, itt található Kiss János szobrászművész amerikai diófából készült domborműve is. A világítást itt is és az aulában is sok kisebb világítótest geometrikus rácsba rendezett rendszere biztosítja - a díszteremben 414 darabot építettek be! Az oszlopokat szürke márvánnyal burkolták. Ez körül az emeleti kiállítótermeket, társalgókat úgy alakították ki, hogy egybenyithatók legyenek a díszteremmel - így a terem kapacitása 1000 fő körülire növelhető. Az aulát vörös és fehér márvánnyal burkolták. Madarassy István "Élet Tanú" című lemezképe (2009) is itt látható. Az aulából lépcsősor vezet az oktatási termekhez, laboratóriumokhoz. A lépcső korlátjának megformálása is a korszak érdekes példája, de érdemes rápillantani a falon Horváth Judit és Jablonkay Zsombor "Az aranyvirág titkai" nevű kompozíciójára is. A tíz virágon körben az egyetem intézményeit és karait vezető orvosok nevét és munkásságuk idejét bogarászhatjuk végig kis réztábla betétekben, sajnos nagyon kicsi betűkkel. Az első emelet már a hallgatóságé: itt kapott helyet két, egyenként 400 fős nagy előadóterem, szemináriumi termek, gyakorló laboratóriumok, valamint a könyvtár helyiségei. (A könyvtár 2009-ben a Mikszáth Kálmán térre költözött át.) A két nagy előadótermet a pirogránit színeiről nevezték el "Zöld" és "Barna" teremnek.

A díszterem, az aula és a zsibongó együttese 2001-ig a város egyik legnagyobb szórakozóhelyének is volt mondható, ugyanis itt működött a SOTE Klub.

A toronyépület súlyának megtartásához 224 darab 72 cm átmérőjű, 11,3 méteres vasalt cölöpalapokra került az épület alapozása.

A tetőszinten négy rekeszben tűzoltó vizet tárolnak. Alatta kaptak helyet a takarmány-előkészítő és -keverő helyiségek, ezek alatt pedig a kísérleti állatok állatháza. Innen lefelé tovább haladva az idegen nyelvű lektorátus, a marxizmus-leninizmus, az egészségügyi szervezési, a kórélettani, a közegészségtani, a mikrobiológiai, az orvosi biológiai és a gyógyszertani intézet következett egy-három emeletnyi részekkel. A tizenkettedik szint kivétel: ide az épület egyik központi gépháza került, benne a klíma elosztóberendezéseivel, víznyomás fokozókkal, elektromos elosztóval. A másik gépház szint az első emeleten kapott helyet. A harmadiktól a kilencedik emeletig tartó szakasz vegyi fülkéinek szellőzőberendezéseit is a tizenkettediken helyezték el.

Fűtésre és szellőzésre konvektoros légfűtést építettek be, az ablakok helyett fix kettős üvegezés készült. A laborokban időként szükséges vész-szellőztetéshez szükséges levegőmennyiség pótlására a fix ablakok felett zsaluleveles szellőzőnyílásokat helyeztek el. A déli oldalon a dupla üvegezésű ablakok elé fényleárnyékoló szerkezet került. A külső felületeken a hőtágulásból adódó károk elkerülése érdekében nem alkalmaztak vasbeton szerkezetet.

Két monolit vasbeton mag épült a torony belsejébe: ezek egyszerre szolgálják a torony szerkezeti merevítését, és adnak otthont a lépcsőházaknak, lifteknek. A személy- és teherforgalom lebonyolítására 2 db 10 személyes gyorsfelvonó, 1 db 4 személyes normál sebességű, valamint 1 db személy és 1000 kg-os teher szállítására is alkalmas felvonó épült be.

Az épület alumínium függönyfallal épült: a két lépcsőmag között paneles kialakítással, míg a lépcsőházak felőli végeken csupán vízszintes szalagablakokkal és ezek közötti zárt profilokkal. (Ez utóbbit cserélték újabbra azóta az épületen, az eredetihez képest ennyi eltérés a torony egykori és mai képe között.) Az épületnél a "Győr" profilcsaládot alkalmazták, bordák közé helyezett emelet magas panel elemekkel, felső részükön fix üvegezéssel, középső részen 1-1 bukószárnnyal, a lábazati részen egyrétegű üvegprofillal. A függönyfalakat a födémekre függesztették fel szintenként, az eltérő hőtágulást és vízzárást is figyelembe véve. A déli homlokzatra "Stopray" fényvisszaverő üvegezés került.

Az épület átadása körül az a pletyka járta, hogy az épület a 3-as metró építése miatt süllyed, de ez nem volt igaz. Érdemi süllyedése nem volt az épületnek, kilengése viszont minden ilyen méretű toronynak van. Ezért az alsóbb szinteken egy 11 emeletes merev belső magot is építettek, hogy a legérzékenyebb műszerek is biztonsággal használhatók legyenek.

A színes üvegablak

A kb. 7 x 21 méter méretű ólomüveg ablaksort Hincz Gyula festő- és grafikusművész készítette. A tervek 1973-ban születtek meg, az alkotást az épület átadása után, 1982-ben avatták fel. A Népszabadság akkori tudósítása szerint "Hincz Gyula győztes műve a hely szelleméhez igazodva a mikrobiológia, a sejtek különös világának sajátos, művészi eszközökkel való megfogalmazása".

A magas épület egyben a legmagasabb lépcsőházat is jelenti, így remek gyakorlóterep a tűzoltóság számára is. Az Országos Lépcsőfutó Bajnokság a földszinttől a 23. emeletig tart, és acélpalackos légzőkészülékben, kb. 30 kilós teljes felszerelésben kell teljesíteni. A leggyorsabbak 3 perc körüli eredményt tudnak felmutatni! 2019 szeptemberében volt a 20. "évad".

2006-ban kisebb átalakítás történt az épületben: a Semmelweis Egyetemmé bővülést követően a HÖK irodáit bővítették ki úgy, hogy az épület egyes tartóoszlopai takarásba kerüljenek. Ezzel, és a részleges homlokzati felújítással, a lepényépület nyílászáróinak cseréjével együtt is az épület ma is nagyjából eredeti formájában látható. Jó lenne az értékes részeket, elemeket így, eredeti formájában menteni át az utókornak is.

Források:
Sulyok Katalin: Az Orvostudományi Egyetem. In: Budapest, 1970/5, p. 7.
https://olomuveg.blog.hu/2009/05/05/sejtszintu_pszichedelia
http://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/02/12/1977_atadtak_a_kadar_korszak_legmagasabb_epuletet/
https://semmelweis.hu/az-egyetemrol/az-egyetem-tortenete/a-semmelweis-egyetem-tortenete/
https://vimeo.com/11136576
https://semmelweis.hu/hirek/2017/09/25/tobb-mint-150-tuzolto-futott-fel-a-nagyvarad-teri-elmeleti-tomb-tetejere/
Kéri Gyula: Budapesti Orvostudományi Egyetem elméleti tömb tervpályázata. In: Magyar Építőművészet 1963/2., pp. 6-9.
Budapesti Orvostudományi Egyetem Elméleti Tudományok Épülete. In: Magyar Építőművészet, 1964/3. pp. 44-47.
https://epiteszforum.hu/gondolatok-a-sote-elmeleti-tombjenek-evfordulojara
Megkezdődött a tanítás az orvosegyetem új elméleti tömbjében. In: Népszava, 1977. február 8.
Tíz nagyberuházás. In: Népszava, 1978. március 12.
Palugyai István: Különös bonyodalmak a felhőkarcoló körül. In: Esti Hírlap, 1978. május 27.
https://index.hu/belfold/budapest/sotetorony/
Magyar János, Fehér Miklós, Horváth Kázmér: SOTE elméleti tömb. In. Magyar Építőipar, 1976/3. pp. 140-148.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömb, Budapest, Nagyvárad tér - Magyar Építőipar, 1979/1. p. 32.
Alumínium függönyfalas épületek Budapesten - Magyar Építőipar, 1979/7. p. 409.
https://hu.wikipedia.org/wiki/W%C3%A1gner_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz)

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!