100 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a 2023-ban felújított Corvin Áruház. Egy díszes épület gazdag története plakátokkal és filmhíradóval. 

Remek lokációt találtak Budapesten a Corvin Áruház építői: a Rákóczi út felől a Keleti pályaudvar, a Nagykörút felől a Nyugati pályaudvar közelsége biztosított már a kezdetektől jelentős forgalmat. Ez volt Budapest legforgalmasabb csomópontja - ennek egyértelmű jele, hogy az első forgalmi jelzőlámpa, vagy ahogy akkoriban hívták, villanyrendőr - is ebben a kereszteződésben létesült a fővárosban. A hely forgalmát, a jó lokációt jelzi az is, hogy korábban a főváros egyik első mozija, az Apolló filmszínház működött a tér e szegletében. A mozit 1923-ban bontották le, így jött létre az üres telek az újabb építkezéshez. 

Német és holland tőkéből, az építészetet Schickedanz Albert irodájában kitanuló Reiss Zoltán tervei szerint épült fel a Corvin, átadásakor ez volt a legnagyobb fővárosi áruház. Jelmondata is ez volt: "Legnagyobb áruház, legnagyobb választék". Érdekes megoldással az utca felől csupán két hatalmas szintűnek mutatkozott az épület a több emelet magas ablakoknak köszönhetően - holott bent valójában négy szintet alakítottak ki. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A homlokzatot az inkább éremművészként ismertté vált Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászati alkotásaival díszítették.  

Beck Ö. Fülöp alkotásai a Corvin Áruház belső teréből (Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám / pestbuda.hu) 

A legnagyobbakkal dolgoztattak: a Ganz szállította a villanytelepet, a transzformátort és a főváros egyetlen elektromos hőmérőjét, az Unió a legmodernebb kivitelű reklámvilágítási berendezéseket, míg a lifteket Freissler Antal szállította. Még arra is volt gondjuk, hogy Pólya Tibor személyében saját plakáttervezőt alkalmazzanak! 

Az üzemeltetésre a hamburgi M.J. Emden und Söhne cég hozott létre részvénytársaságot 1922-ben. Az áruház 1926-ban nyitotta meg kapuit - óriási érdeklődés mellett:

„Budapest mától kezdve egy új, világvárosi mértékben is jelentős áruházzal gazdagodott: megnyílt a Corvín-áruház, mely évek óta épül már a Nemzeti Színház tőszomszédságában. Az új áruház megnyitását ma reggel 10 órára hirdették az újságok és természetesen a kíváncsiak óriási tömege tolongott már kora reggel a hatalmas épület előtt. Ez a tömeg percről percre szaporodott, úgy hogy tíz órára valóságos vásári sokadalom hullámzott a téren, áradt és torlódott a bejárat előtt oly hevességgel és viharos kíváncsisággal, hogy végül is az áruház vezetősége a VIII. kerületi kapitányságra telefonált a védelemért. A rendőri készültség hamarosan meg is érkezett, de csak igen lassan mutatkozott javulás a helyzetben, mert a rendőrök alig tudtak utat törni maguknak a bejárathoz, melyen keresztül elemi erővel tódultak a kíváncsiak százai az áruházba. Mindenki első akart lenni és azok, akik hátrább szorultak, az oldalbejáratoknál próbálkoztak meg-megújuló rohamokkal, de természetesen minden eredmény nélkül. Az ostromló sereg egyre szaporodott, noha az áruház hatalmas termei szüntelenül nyelték a tömeget. Természetesen a sokadalomban bőséges aratás kínálkozott a zsebtolvajok számára és nagyon sok károsult fordult panasszal a rendőrtisztviselőkhöz. Sajnos, nem lehetett elfogni egyetlen garázdálkodót sem.” (Nemzeti Újság, 1926. március 25.)

Első igazgatóját a többségi német tulajdonos nevezte ki Lewin Miksa német vállalkozó személyében. A harmincas években 52 osztálya volt, az utca szintjén 33 kirakatot rendeztek be. A drága luxuscikkek mellett az olcsóbb, de jó minőségű áruk is megtalálhatók voltak itt. A két pályaudvar közelsége vonzotta a vásárlókat vidékről is, az ő kiszolgálásukra vezették be a csomagküldő szolgálatot, amelynek segítségével árjegyzék alapján, katalógusból is lehetett a Corvinból rendelni. De volt az osztályok mellett vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és fényképészet is, amiket kiállítások, szalonzene és divatbemutatók egészítettek ki. Sőt, a negyedik emeleten a dolgozók gyermekei számára bölcsőde is működött! 1931-ben a Corvinban adták át az ország első mozgólépcsőjét is. 

Megcsodálni való az áruház mozgólépcsője is, amelyet a Magyar Hét megnyitása napján adtak át rendeltetésének. A modern technika eme nagyszerű vívmányának ugyancsak sok bámulója akadt és rendkívüli kényelmet nyújtó a közönségnek, hogy csak rá kell állna lépcsőre és az végigszalad vele az emeleteken és egyszerre az emberek százait szállítja. Magyarországon ez az első mozgólépcső és külön említésre méltó érdekessége és érdeme, hogy a legkisebb részletében magyar gyár, magyar munkáskezek készítménye. (Népszava, 1931. május 10.)

1934: Nemzetközi Galambkiállítás a Corvin Áruház kiállítási dísztermében

A második világháború végén, a front Budapestre érkezésével 1944 végén bezárni kényszerültek. (Egy cikk szerint 1945 január-februárban hullaház működött benne.) Az épület az ostrom alatt kiégett, de már 1945 márciusában újra tudták nyitni. Mivel német tulajdon volt, így jóvátételként szovjet tulajdonba, a Szovjet Javakat Kezelő Hivatal kezelésébe került 1948-ban. A magyar állam csak 1952-ben vehette át. Újjáépítését követően az Állami Áruházak egyik egységeként üzemelt tovább Budapest Nagyáruházként. Az 1956-os forradalom alatt is komoly károk érték az épületet. 1966-ban került az Országos Áruházi Vállalathoz, azaz az 1967-ben létrejött Centrum Áruházak hálózatához. 

Az 1953-ban elindult televízió (kísérleti) adás megkezdését követően, 1954-ben a Corvin kirakatában elhelyezett televíziókészülékeken lehetett nézni a Magyar Televízió műsorát. Emiatt folyton ott ácsorgott valaki a kirakat előtt. 

Még a hatvanas években is több, mint kétszer akkora forgalma volt, mint a második helyezettnek. Egy eladóra havonta 1074 vásárló jutott, ami a nézelődő, érdeklődő betérőket még nem is tartalmazta, csak a ténylegesen vásárlókat. A pályaudvarok közelsége miatt a vidéki vásárlóközönség is jelentős volt. A "szabad szombatok" akciói miatt a szombati forgalom is jelentős volt. 22 osztályán minden kapható volt, egyedül a bútor osztályt szüntették meg akkor, amikor a Rákóczi úton megnyitott az Otthon Áruház. Az áruosztályok mellett működött itt étterem, büfé, trafik, villamosjegy pénztár, divatlap áruda, szemfelszedő, órajavító és mérték utáni szabóság is - a szocializmusban egészen szokatlan módon kínáltak itt teljes körű szolgáltatást.

1966-ban az áruház megújítása kapcsán került fel rá az új homlokzati burkolat, Batka István (LAKÓTERV) tervei szerint. A holland "luxaflex" borítást portasztítóként, modernként, az áruház megújulásának szimbólumaként írta le a korabeli sajtó. (Hogy megváltozott ez a megítélés napjainkra!) A belső terek is megújultak - erre nagy szükség is volt, az akkor már négy évtizede működő áruház óriási forgalma igencsak lekoptatta a belső tereket, berendezési tárgyakat. Ennek ellenére a felújítás költségvetése igencsak szerényre sikerült végül: 

1973-ban új mozgólépcsőket is beépítettek, így már a harmadik emeletig lehetett lépcsők megmászása nélkül feljutni. 

Érdekesség, hogy a ma Városháza parknak hívott, akkor még Tanács körútként hivatkozott területre is terveztek akkoriban egy hatalmas áruházat - ebből végül nem lett semmi. Megvalósult viszont a Corvin tetején egy hatalmas, négy színnel világító "mozgó fényreklám", ahogy akkoriban hívták. 

 A telex lyukszalaggal vezérelt csodás újdonságot így írták le 1969-ben: 

1983-ban az elsők között vezették be a "lopásgátló" alkalmazását, vagy ahogy akkoriban hívták, a "tettenérő gépet".

A Corvin hanyatlása lassú, elhúzódó folyamat volt. Nem tett jót a Nemzeti Színház elbontása, a Rákóczi út zajos autópályává silányítása a villamos megszüntetése mellett, de a következő évtizedekben megnyíló olyan új áruházak sem segítették a Corvint, mint a Skála Metró, a Sugár vagy a Budai Skála. A rendszerváltás után már a sorra nyíló plázák taszították egyre nehezebb helyzetbe a régi Centrum és Skála áruházakat. 1997-ben a Skála-Coop lett a többségi tulajdonos, amely két évvel később olvadt össze a Centrummal. A nagy megújulás azonban elmaradt, így a 2000-es évek közepétől már mindenféle kis boltok jelentek meg az épület alsó szintjén, a tetején pedig alternatív helyszín hasznosítási próbálkozások váltották egymást. 

2007-ben a többek között a Művészetek Palotáját is jegyző Zoboki-Demeter építésziroda (ZDA) készített tervet a Corvin "Urban Entertainment Center"-ré átalakítására. Az alsó szinteken a kiskereskedelem maradt volna, a felső szinten többféle variációban rendezvényterek jöttek volna létre. A hatalmas méretű előtetőt is felvonultató terv nem valósult meg soha.

2008 elején két itteni szórakozóhely, a Sark és a Szóda összefogásával nyílt meg a Corvintető. A hatszáz négyzetméteres tetőteraszról remek kilátás nyílt nem csak a térre, de a New York palota csúcsára vagy éppen a Szabadság-szobor felé is.

A Corintető megnyitása után 2011 végén már egy új co-working művészeti központ számára hirdettek pályázatot a harmadik emelet hasznosítása érdekében. Ez lett a Művelődési Szint, azaz a MÜSZI. 2012-ben Balogh Ákos magyar milliárdos kezében találjuk a Skála Metrót és a Corvint is, de ő sem tudott igazán új életet lehelni a "bádogdoboz" áruházba. A MÜSZI csak 2017-ig maradhatott. 

Bár már 2014-ben kötelezték az áruházat üzemeltető céget az alumínium burkolat eltávolítására, pénz híján nem változott semmi. 2017 végén kezdődhetett el a tényleges megújulás. A józsefvárosi önkormányzat 2017. október 19-iki ülésén az alábbi döntés született: 

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy
1. a) a Corvin Áruház Blaha Lujza tér felőli burkolatát hatósági végrehajtás keretében
lebontatja önként vállalt feladatként, melyre 22.000,0 e Ft fedezetet biztosít az általános
működési tartalék terhére,
b) az a) pontban foglaltak miatt az Önkormányzat kiadás 11107-01 cím – kötelező feladat
– általános működési tartalék előirányzatáról 22.000,0 e Ft-ot átcsoportosít a kiadás 11703
cím – önként vállalt feladat – dologi előirányzatára,
c) megbízza a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-t a Corvin Áruház Blaha Lujza tér
felőli burkolatának lebontásával kapcsolatos valamennyi feladat ellátásával 22.000,0 e Ft
összegben és felkéri a polgármestert az erre vonatkozó megállapodás aláírásra.
Felelős: polgármester
Határidő: 2017. október 19.

A tényleges munkálatok megkezdése már a következő évekre maradt - erre motiválóan hatott az is, hogy késéssel ugyan, de végül csak elindult az áruház előtti tér felújítása is. 2018-ban a magyar állam 300 millió forintot biztosított a homlokzat megújítására. Az év májusában vált látványossá a változás: megkezdték az alu burkolat eltávolítását. Ezután védőháló került a homlokzatra. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat jegyzője elrendelte a a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását is. 

(kép: epiteszforum.hu)

A külső homlokzatok terveit az M-Teampannon Építész és Mérnöki Iroda készítette, az épület belső megújítását  Orning Olivér építész tervezte meg. A megújulásnak évekig akadálya volt a munkákat ellehetetlenítő COVID járvány, így az elsőre is optimistának tűnő 2019-es céldátum helyett éveken át egy nyomtatott fóliás ideiglenes burkolatot láthattunk a homlokzaton. 

A járvány elmúltával folytatódhattak a munkálatok, 2023 elején már folyamatosan jöttek a rövidhírek arról, hogy melyik épületrészről került le az állvány, vált láthatóvá az eredetinek megfelelően helyreállított homlokzat. 2023. június 6-án számolhattak be végre arról: a tér felőli főhomlokzatról is lekerült a védőháló, láthatóvá vált a felújított homlokzat. 

A belső terek felújítása is elkészült időközben, így mától a nagyközönség is megcsodálhatja a megújult áruház belső tereit. Az üzletek között találjuk a DM, a Spar, az Erste, a Hanami Sushi, a Tejmadár, a Solinfo Café egységeit, valamint egy művészeti galériát is - az üzletnyitások már korábban elkezdődtek, és a következő hónapokban is folytatódnak még. 

Végül egy október 19-iki képgaléria: 

Források:
Az Ország legnagyobb áruháza. In: Budapest, 1966/4., p. 16.
http://egykor.hu/budapest-viii--kerulet/apollo-filmszinhaz/2020
Nagy Lajos: Kinőtt áruházak. In: Budapest, 1968/8., p. 14-15.
Modern fényreklám a Corvin Áruházon. In: Budapest, 1969/5., p. 46.
https://urbanista.blog.hu/2009/01/15/mi_van_a_corvin_tetejen_kifozdenek_alcazott_titkos_bejaraton_a_varos_feletti_mulatoba
https://zda.hu/hu/zda-project/corvin-aruhaz-megujitasa/
https://hvg.hu/magyarmarka/20050325corvin
Mozgólépcső a harmadik emeletig. Népszabadság, 1973 dec. 6., p.9.
https://kultura.hu/kultpol-muvelodesi-szint-corvin/
https://szerelmembudapest.blog.hu/2012/09/21/a_corvin_aruhaz_oldalrol
https://index.hu/kultur/2017/08/07/kirugtak_a_muszit_a_corvin_aruhazbol/
https://24.hu/kultura/2017/09/09/a-fovaros-legszebb-kozossegi-tere-volt-egykor-a-corvin-aruhaz/
https://pestbuda.hu/cikk/20180301_eltunhet_vegre_a_corvin_aruhaz_doboza
https://index.hu/urbanista/2018/05/23/elkezdtek_leszedni_a_corvin_aruhaz_aluminium_burkolatat/
https://index.hu/urbanista/2018/10/24/a_ket_vilaghaboru_kozotti_budapest_leglegleg_plazaja_volt_a_corvin/
http://epiteszforum.hu/mikor-lesz-a-corvin-aruhaz-ujra-a-regi-
A Corvin Áruház Magyar Hete. Népszabadság, 1931. május 10. p. 10.
https://mult-kor.hu/a-nyugati-fogyasztasi-elmenyt-es-az-elso-villanyrendort-is-elhozta-budapestre-a-corvin-aruhaz-20210324

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!