Egykor talán Toldi Miklós fegyverei díszítették, ma is a Várnegyed egyik kapuja. Itt jutnak be a Széll Kálmán tér felől érkező BKV buszok is. A nagy múltú, de nem is olyan öreg Bécsi kapu története.

A Bécsi kapu 1940 körül (fortepan.hu)

A Bécsi kapu (a török idején: Becs kapuszu), mint neve is jelzi, egykor a Bécs felé induló út kiinduló pontja volt. A középkorban Szombat-kapuként (Porta Sabbati) is emlegették, mert a kapu belső oldalán szombatonként tartottak vásárt. Mivel a középkorban a Vizivárost Zsidóvárosként is ismerték, Zsidó-kapuként is emlegették.

Hogy a középkori kapu hogy nézhetett ki, arról csak közvetetten tudunk már következtetni - a kapu területén ugyanis jelentős régészeti feltárást nem végeztek. Török kor végi, barokk korabeli rajzok, ábrázolások, térképek alapján a kapu a többi várbéli kapuhoz hasonlóan épült ki. A városfal vonalához képest a jobb védelem lehetősége miatt a kaput hátrébb húzták, így a támadók egy három oldalról körbevett "öbölben" találták magukat. A belső oldalt toronnyal is megerősítették, ennek aljában nyílt a kapu. Ezt a szerkezetet a későbbiekben még a külső oldalon is megerősítették, de ezeknek az elővédműveknek mára már nyoma sem maradt. A török idején fegyverekkel és harci szerszámokkal díszítették fel: ezeket a magyarok Toldi Miklós, míg a törökök saját hősük, Gürz Éliász Baba fegyvereiként azonosították. A tárgyak a 18. század során vesztek el végleg, ma már csak a korabeli krónikák őrzik emléküket.

A középkori kaput a török kor után, 1723-ban újabbal váltották fel. Ezt 1850-ben cserélték le egy újabbra, de ez elég rövid életűnek bizonyult: már 1896-ban, a milleniumi ünnepségek évében elbontották. Több évtizeden át nem állt itt semmilyen kapu építmény.

Az 1910-es évekre datált felvételen semmilyen kapuépítmény nem látható (fortepan.hu / Schmidt Albin)

Buda 1686-os felszabadulásának 250. évfordulóján, 1936-ban avatták fel az új, ma is álló Bécsi kaput. Ez a kapu tehát, bár eredete a középkorig nyúlik vissza, anyagában nem középkori, inkább csak megidézője a korábbi építménynek.

Az 1936-os kapu tervezője Kismarty-Lechner Jenő (1878-1962) magyar építész, Lechner Ödön unokaöccse volt. Építészi pályáját még Hauszmann Alajos irodájában kezdte, majd a Műegyetemen és a Képzőművészeti Egyetemen is oktatott. Sárospataki tanítóképző iskoláján még jól érződik az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz építészet hatása. Jelentős munkái közé sorolható a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben Jókai Mór síremléke, a budapesti Rezső téri templom, de dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum restaurálásán is. Ő tervezte a pesthidegkút-remetekertvárosi ún. Smaragdtemplomot is. Építészeti pályája mellett szakirodalmi alkotómunkája is jelentős, köztük a négy kötetes Építési Enciklopédiával. 1930-ban Corvin koszorúval tüntették ki.

Az új Bécsi kapu 1936 körül (fortepan.hu / Friss Ildikó)

1936. szeptember 2-án avatták fel a belső oldalon Ohmann Béla szobrát. A levéltár oldalában egy előre lépő, mozgásban ábrázolt angyal bronz alakja látható, kezében apostoli kettős kereszttel. Mészkő talapzatán a felirat: "BUDA REGIA EX SERVITVTE IN LIBERTATEM RESTITVTA AD MDCLXXXVI", azaz: "Buda királyi vára a szolgaságból a szabadságba visszahelyezve az Úr 1686. évében". A másik oldalon a felirat: "Budavár felszabadításának 250. évfordulóján emelte a székesfőváros". A szoborral átellenben, a meredek védőfalon egy díszes, nagy betűs feliratot láthatunk. Ennek latin betűs felirata - IN MEMORIAM HEROUM CHRISTI ANORUM PRO URBE BUDA MORTUORUM - ANNO MDCLXXXVI - magyarul: A Buda városáért meghalt keresztény hősök emlékére - 1686.

Második világháborús sérülésekkel (fortepan.hu / Military Museum of Southern New England)

A várfalra felvezető lépcső fordulójában egy mécsestartót is találhatunk, az 1686-os és 1936-os évszámokat megformázó rács védelmében Buda címerét ábrázoló márvány lappal. A címer alatti és feletti felirat: Virtuti triumphanti sacrum" - azaz "a győzedelmes vitézségnek szentelve".

Kovács Margit kerámiája (a szerző felvétele)

Szerencsés elhelyezésének, a fal mélyébe süllyesztésnek köszönheti jó állapotát a kapu külső oldalán, a várfalon elhelyezett Kovács Margit kerámia alkotás. Az alkotás az itteni Ostrom utcára utal, a járdáról nehezen kibetűzhető felirata: "neve Buda vára ostromának emlékét őrzi". Valóban, a közeli várfal szakaszon törtek be először a vár területére 1686-ban.

A kapu tetejére nem csak fel tudunk menni, ez egyben gyalogos átjáróként is szolgál a levéltár mögötti Anjou bástyasétány és a Babits Mihály sétány között. Innen szép kilátás nyílik a Bécsi kapu tér és a város felé is.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!