Jónéhány napja már, hogy elkezdődött a Margit híd felújítása. Az átépítést az erők nagyfokú koncentrálásával, a lehető legrövidebb időn belül fogják végrehajtani. Érdemes áttekinteni az építés programját. A hídon naponta mintegy 45 ezer jármű haladt át. Az utóbbi időkben a híd megnövekedett forgalmi igényeket már nem tudta kielégíteni, ezért szükségessé vált a híd felújítása és kibővítése. A pesti oldalon a közúti forgalom számára két-két sáv, a budai oldalon az Alkotás utcában irányonként három sáv áll rendelkezésre, de a kettő között mindössze egy-egy autós sáv van a Mártírok útján. A Mártírok útján? Na jó, lelövöm a poént: most a híd 1978-as felújításáról lesz szó.
 
1978 március 20-án nagy útlezárásokkal indult meg a híd felújítása. A Mártírok útján nem csak a kevés autós sáv jelentett gondott, hanem a sok szintbeli gyalogos kereszteződés is lassította az autós forgalmat - emiatt az álló autók sora gyakran a pesti oldalig ért. A Frankel Leó utcai gyalogos átkelőhelynél a villamos járdaszigetek is nagyon keskenyek voltak. A Jászai Mari téri megálló is keskeny, balesetveszélyes volt - amit csak fokozott a "vagány" utasok vakmerő magatartása, azaz hogy előszeretettel rohangáltak át az úton az autók között. Ezért úgy döntöttek, hogy mindkét helyen megszűntetik a gyalogos-átkelőhelyeket, és aluljárókkal helyettesítik azokat.
 
Átépült az akkori Mártírok útja (ma: Margit körút) is. Mivel a középső szakasz (a Bem József utca és a Mecset utca között) épületei közel állnak egymáshoz, itt nem fért volna el kétszer két sáv. Ezért az utat úgy építették át, hogy a Margit-híd irányába haladó forgalom a Horvát utcánál letért, és Bem József utca - Tölgyfa utca útvonalon éri el a híd felhajtóját. A két utca már korábban ennek megfelelően épült ki. Az út kialakítása érdekében a Tölgyfa utca 28. alatti tűzoltóházat le kellett bontani. Helyén ma a Tölgyfa irodaház áll. A gyalogos átkelőhelyeknél és a közúti csomópontoknál jelzőlámpákat is telepítettek. Mindehhez a felszín alatt 50 km kábelt fektettek le, 2 km vízvezetéket és 1 km csatornát építettek ki. 1979-ben is folytatódott a Mártírok útján az épületek sortatarozása.
 
A híd szerkezetének felújítása már régebben megindult, ez a forgalmat nem zavarta. Megerősítésre kerültek a pillérek, a közel 100 éves két parti hídnyílást le kellett bontani, mert már nem bírták a terhelést. Felújításra került a tönkrement útpályaburkolat és a villamospálya is. Megújult a híd közvilágítási rendszere (hogy aztán addig ne nyúljanak hozzá, amíg le nem dől egy oszlop). És terveztek díszkivilágítást is, a kábelek és világítótestek felszerelése meg is kezdődött, de végül a rendszer pénz híján sosem épült ki teljesen, a lámpatesteket itt sosem kapcsolták fel, sőt, időközben a már felszerelteket is eltávolították. (Talán majd a mostani felújításkor nem spórolják ki ezt is.) A dilatációs szerkezeteket új, Maurer típusúra cserélték. Mindkét oldalon kicserélték a rakpart feletti áthidaló szerkezeteket: az acélszerkezetek helyére szélesebb alsó útpályának helyet adó vasbeton gerendák kerültek. Az eredeti vasszerkezetből 1 darabot a Közlekedési Múzeum, 1 darabot a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény őriz. (A budai hídfő csarnokát 1973-ban, a HÉV vonalának bevezetésekor építették ki.)
 

A budai rakparti nyílás szerkezetének kiemelése (Forrás)

Az 1978-as felújítás tervezett költsége 360 millió forint volt, 31 vállalat 8 hónap alatt végezte el a munkát. A felújítás terveit a Főmterv készítette. A munka fővállalkozója a Hídépítő Vállalat volt. Alvállalkozóként a Ganz MÁVAG, az Aszfaltútépítő Vállalat, a Betonútépítő Vállalat, a Közúti Gépellátó Vállalat, a Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat végezték a legfontosabb munkákat. Ahogy a Budapest újságban írták anno: "Az építők tudják, hogy a forgalomelterelések nagyon megnehezítik a főváros közlekesési viszonyait, s hogy az éjszakai munkavégzés zavarja a környék lakóinak nyugalmát. Ezért a lakosság megértését kérik." Ezt akár ma is írhatnák. A felújítás elkészülte után kerülhetett csak sor az akkori KGM székház előtti kis tér újrafásítására.

Források:
A Jászai Mari tértől a Széna térig. Budapest, 1978/7, p. 4.
http://www.euprojekt.hu/margithid/index.php
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/pages/005_a_margit_hid.htm