Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Megújítanák a Népligetet

2008. július 10. - fovarosi.blog.hu

Feltűnően leromlottak közparkjaink. A NOL.hu-n olvasható például egy beszámoló arról, hogy parkolóvá silányult a Városliget. Az Index aztán utána is járt az ügynek, és egy napon arra ébredhettünk, hogy eltűntek a turistabuszok a parkból. (Én speciel nem remélek tartós változást, bár ennek szurkolok.) A Margit-szigetre pedig marha könnyű volt bejutni annak, aki megkockáztatta az akár 30 ezer forintos bírságot: sokszor láttam már, hogy a sofőr kinyújt egy seprűnyelet, alulról rávág egyet a sorompóra, mire az felnyílik, a járgány pedig behajt. Néhány hete a földből feljövő oszlop igyekszik ezt megakadályozni. A Népliget még durvább helyzetben van: éjszakánként a prostitúció helyszíne, így a budapestiek inkább elkerülik - leszámítva talán a Planetáriumot. Míg a Margitszigetet és a Városligetet sokan látogatják, a Népliget népszerűsége messze elmarad a másik két óriásparktól. A Népligetet építésekor még "új Városliget"-ként emlegették. A csatornázottság hiánya és a fizetőképes közönség elmaradozása miatt azonban néhány évtized alatt kialakult az a kép, hogy a Népliget az, "ahová rendes ember nem jár".
 
A Népliget esetében most megcsillant a remény a megújulásra. Amire nagy szükség is van: jelenleg a fenntartására juttatott pénz épphogy elegendő kaszálásra, öntözésre, ültetésre, de már nem jut belőle az utak karbantartására, közvilágításra, és ordítóan hiányzik a csatornázás is. Pedig a helyszín némi rendbetétel után alkalmas lenne sportolásra, családi rendezvényekre, szabadtéri kiállításokra is. Egyszerre terheli az elzártság (Üllői út felől forgalmas út, másik oldal felől vasúti pálya határolja), a lerobbantság és a rossz közvélekedés.


A Tisztviselőtelep és a Lippay-park / József Attila lakótelep közötti kelet-nyugati tengelyen (Könyves Kálmán körút - Dísz tér - Nagyvendéglő - Lechner Ödön sétány - Mutatványosok tere - lágymányosi vasúti töltés) új gyalogos sétány épülne a meglévő, és Räde Károly eredeti terveihez igazodó (ld. a park történeténél) útvonalak felújításával. Ezzel be lehetne hozni a színvonalasabb közönséget és programokat a parkba, ami utat nyitna a park további fejlesztése felé. A X. kerület felé nyitást az jelenthetné, ha a sínek alatt gyalogos-kerékpáros alagutat nyitnának - ez azonban több százmillió forintos beruházás. Nagyon fontos, hogy a további lépések kidolgozásakor maximálisan érvényesüljön a közösségi részvétel. Így elkerülhető az Erzsébet téri bukta, ahol elfeledkeztek a gördeszkásokról, így a gördeszkások a tér más funkcióit vágták tönkre - ahelyett, hogy kaptak volna a tér valamelyik sarkán egy saját pályát. A légnyeg, hogy a fejlesztés vegye figyelembe a látogatók igényeit. Látni kell azt is, hogy a megújítás után a fenntartás lényegesen több forrást igényel majd. Ugyanakkor a "másik serpenyőbe" is több kerülhet: a parkolási díjak, területfoglalási díjak, reklám díjak, rendezvények jelentős bevételeket is hozhatnak. Egy példa: New York-ban a Central Parkra létrehoztak egy nonprofit szervezetet: ide folyik be a park összes bevétele, és ebből fedezik a park fenntartási költségeinek úgy négyötödét. Az itt keletkező bevételt tehát itt is kell tartani, és akkor forrás is teremthető a park fenntartására. Magántőke is bevonható bizonyos mértékben: üdvös lenne az egykori nagy vendéglő épületének színvonalas felújítása, újranyitása, de magántőke bevonható bizonyos rendezvények megtartásába is. A parkolási bevételt viszont nem szabadna elfolyni hagyni egy parkolási társulás vagy önkormányzat kasszájába, hanem a park költségvetésében kellene tartani. A főváros legnagyobb közparkjához igazán komolyan a harmincas évek óta nem nyúltak hozzá! Nyilván nem az autósportot kell ide visszahozni, de színvonalas játszóterekkel, élményparkokkal, jó infrastruktúrával (csatornázás, közvilágítás, úthálózat, parkolás), és sok-sok pályázati pénzzel újra egy népszerű, színvonalas parkot lehetne itt kialakítani. Az Orczy-kert, a Tisztviselőtelep, a Józsefváros és a Ferencváros fejlesztése pedig kifejezetten ösztönzően hathat a Népliget revitalizációjára is, kulturált közönséget és programokat csábítva ide.

A Park története 1855-re nyúlik vissza, ekkor határoztak úgy, hogy a területen akácos ültetésével igyekeznek megkötni a szélben igen kellemetlen homokot. A Királyi Szépítő Bizottmányban 1867-ben merült fel a park létrehozásának ötlete. 1892-ben víztorony épült (egy kolerajárvány után), és a következő évtől elkezdődött a parkosítás. A terveket Ilsemann Keresztély akkori főkertész készítette. 103 hektáron 500 fajta növényt ültettek. A régi futóhomokos idők emléke, hogy az eredeti domborzaton nem változtatott, ezért dimbes-dombos sok helyen a park. (Megjegyzendő, hogy a Tisztviselőtelep közelsége miatt eleinte kifejezetten polgári parknak tartották a Népligetet.) 1895-ben épült meg a Ligeti Nagyvendéglő: egyszerre 400 vendég kiszolgálására volt képes, ezzel akkoriban a város legnagyobb vendéglője volt. Az első világháborút megsínylette a park: sok fát hadi célú felhasználásra kivágtak, elszállítottak. A Tanácsköztársaság idején hatalmas játszótereket alakítottak ki. 1920-ban autó- és motorversenyre alkalmas pályát építenek - itt zajlott le 1936 június 21-én az első Magyar Automobil Grand Prix. 1930 és 1935 között a Dísztér és a Lengyel sétány Räde Károly tervei alapján újult meg. 1932-34-ben a Ganz-Mávag Sporttelep került ide, majd a 30-as évek végén a BSzKRt (a BKV elődje) épített a vasúti töltés mellé próbapályát. 1942-ben hozzá csatolták a Lippay János parkot, és a Szent Kereszt templom körüli teret is hozzácsatolták - így az összterület meghaladta az 1 000 000 négyzetmétert - ebből 568 ezer nm lett parkosítva, a többi sporttelep, út, játszótér stb. lett. A második világháború után viszonylag hamar "újraindult" a park. 1947-ben a MÁVAG közel 3 kilométeres vasúti próbapályáját épített a Vajda Péter utcában. 1952-ben számolták fel a mutatványosbódékat. 1955-ben a kertészeti telep felszámolásával az FTC II. számú sporttelepe került ide. A Nagyvendéglő pedig Kelet-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat raktárává silányult. Utoljára 1972-ben volt autóverseny a népligeti körön. A következő évben létesült a Pest és Buda egyesítésének 100 éves évfordulójára emlékező Centenáriumi Park, benne a megyéktől ajándékba kapott emlékművekkel. 1977 augusztus 20-án megnyílt a Planetárium, a Kádár-korszak legjelentősebb népligeti beruházása. 1987-ben nyílt meg a rövid, ámde igencsak viharos életű Jurta Színház, amelynek épületébe a rendszerváltás éveiben politikai szervezetek kerültek. A helyet ma úgy ismerjük, hogy E-Klub. 2002-ben adták át a Népligeti autóbuszpályaudvart - sajnos elegendő buszparkoló nélkül, így a buszok sokszor a Népligetbe kényszerültek. 2005 óta védett történeti kert. 2006-ban a nagy vihar, ami a tűzijátékot is elsodorta, a Népligetben több mint 100 fa kidőlését okozta. A rendszerváltás után a Nagyvendéglő kutyák kiképzőhelyévé vált, végül kiürült, beomlott. Ma romos állapotában, elhagyatva áll - igaz, műemléki védelem alatt.

Források:

http://www.epiteszforum.hu/node/8691

http://www.epiteszforum.hu/node/8742

http://www.epiteszforum.hu/node/8811

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr651757682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása