Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Budapest és az agglomeráció viszonya

2009. március 23. - fovarosi.blog.hu

A 90-es évek közepén indult be a kiköltözés Budapestről. A kevésbé zsúfolt helyekre vágyók felfedezték Pest megye Budapesthez közeli, jól megközelíthető településeit. Ekkoriban elsősorban a kisgyermekes, 30-as éveiben járó korosztály települt ki, jelentősen megnövelve a kistelepülések létszámát. (Pl. Budaörs: 1990-ben 19000, 1998-ban 22726, 2006-ban 25750, 2008-ban 27048 lakos. /Megj: ahány forrás, annyiféle adat, de a tendencia ugyanez./) Ezeken viszont alig volt óvoda, iskola, rendelőintézet stb., ezért igazi alvóvárosok alakultak ki, ahol az új lakók csak estétől reggelig tartózkodtak, az ügyeiket, munkájukat, iskolába járásukat továbbra is a fővárosban intézték. Az önkormányzatok igyekeztek ezt a lemaradást bepótolni, miközben az újabb és újabb lakásépítési projekteket is igyekeztek magukhoz vonzani. Ezzel viszont egy évtized alatt lényegében elveszítették korábbi kertvárosi, csendes zöldövezeti arculatukat. A budaörsi, budakeszi stb. árak lassan megközelítették, sőt, el is érték a fővárosi árszintet. Erre kétféleképpen reagálhattak a kiköltözni vágyók:

1) Egyre távolabbra "űzik magukat" azok, akik a magasabb ingatlanárakat nem tudják megfizetni. Ezért az M7-es autópálya mentén ma már a Velencei-tó előtt tart a kivándorlási folyamat! Ugyanakkor az is jól megfigyelhető, hogy ez a fejlődési folyamat csak ott zajlik le, ahol a megfelelő közlekedési infrastruktúra rendelkezésre áll. A legtöbb feltörő agglomerációs település valamelyik autópályához köthető. Mindez persze hatalmas nyomással nehezedik az amúgy is hiányos közlekedési infrastruktúrára.
 
2) 2001-től figyelhető meg egy ellentétes folyamat: a visszaköltözők is egyre jelentősebb számban fordultak elő, bár ez nem jelenti a kiköltözők megszűnését. Sokak döbbentek rá, hogy a vágyott csendes kertvárosi álom helyett napi kétszeri 1-1,5 óra dugóban araszolgatás és távoli hivatalok, színházi programok stb. jutottak csak nekik. A két irányú mozgás egyenlegeként Budapest lakossága az utóbbi években stagnáló, míg Pest megyéé növekvő:
 

http://www.portfolio.hu/img/upload/2008/11/ag1.JPG

(Forrás)

Összességében a Budapestről délre található részeken nőtt legkevésbé a lakosság Pest megyén belül, a keleti részen (M3-as mentén) közepes, míg a nyugati részen (M1-M7 mentén) erőteljes növekedés volt megfigyelhető. Ugyanakkor a főváros számára elgondolkodtató kellene, hogy legyen, hogy a bent maradás, illetve visszaköltözés fő mozgatórugója nem Budapest vonzóereje, hanem az agglomeráció ingatlanáremelkedése és elvárosiasodása - azaz külső tényezők. Az agglomerációban alacsonyabban maradó ingatlanárak a visszaköltözés gátjaként is jelentkeznek: sokat kell hozzátennie a visszaköltöző családnak az eladott házhoz, hogy Budapesten belül hasonlót találjon.

Az 1971-es városrendezési terv már számolt az agglomeráció problémájával: "A kertvárosiasodási folyamat felgyorsulása leginkább a jelenlegi közigazgatási határon túl okoz majd gondot, ha az emberek gyorsabban költöznek majd ki a városból a környék máris alvó településekké alakult községeibe, mint ahogy azt a városkörnyék abszorbeálni tudja. Ez újabb veszélyt jelent a város páratlanul sokrétű természeti adottságú környékére..." (Budapest jövője, Műszaki kiadó, Budapest, 1972)

A városi környezetet többször temették már, de alaptalanul. A 21. század információs forradalma nem a vidékiesedést, hanem a városok fejlődését hozta magával. A modern infrastruktúrák (pl. új kábelhálózatok, mágnesvasutak stb.) ott fejleszthetők gazdaságosabban, ahol a lakosság koncentráltan van jelen. Az igazgatási központok és a vállalatvezetési központok, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatási funkciók (a taxitól a könyvelőig) is a városi koncentrációt erősítik. Ugyanakkor nagy veszélyeket rejthet magában, ha a különböző társadalmi csoportok túlzottan elkülönülnek egymástól, és így a városban elit negyedek és nyomornegyedek alakulnak ki. Ez ellen a funkciók tudatos széttelepítésével, a leszakadó területek rehabilitációjával és a különböző területek nyitottságával, átjárhatóságával lehet tenni.

Újabb érdekes fejlemény, hogy vajon milyen irányba fejlődik majd Budapest és az agglomeráció viszonya a gazdasági válságban? Az olcsóbb lakások felé kiköltözés indul majd be, vagy tömeges visszaköltözés kezdődik majd az ingázás magas költsége miatt?

Te hogy döntöttél? Kiköltöztél? Kiköltöznél? Melyik a jobb?

Források:
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=106370
http://hampage.hu/trams/godolloihev/
http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=799
http://epiteszforum.hu/node/11304
http://blog.mfor.hu/lakasmustra/2157.html
 

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr571760713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása