Budapest másmilyen is lehetne, mint amilyennek megépült. Ha másként történnek az események, egészen más épületek valósulnak meg. Ha 2004-ben nem privatizálják a repteret, ha kitartanak egy korábbi pályázat eredménye mellett, akkor most ilyen lenne Ferihegy:


A 2003-as nyertes pályamű felülnézetből. Terv és kép: 4D Építész Stúdió

2003-ban még állami üzemeltetésben volt a reptér. Az akkori Budapest Airport azzal a problémával nézett szembe, hogy a csúcsidőszakokban az érkezési oldalon óriási a tumultus a 2A és a 2B terminálon is. (Ferihegy 1 csak néhány évvel később lett a fapados járatok reptere.) A megoldást a reptér bővítésében látták, így nyílt pályázatot írtak ki a reptér fejlesztésére.

A pályázat első fordulóján 2003-ban a 4D Építész Stúdió nyert, a nyertes pályamű vezető tervezője Kószó József volt. Az első négy pályamű jutott tovább a második fordulóba, ezek tervezőit meghívásos pályázaton versenyeztették tovább. Itt a 4D Építész Stúdió és a Projekt Stúdió 5 Kft. is indult, ezt a fordulót is megnyerték (első+második díjat nyertek) és: hivatalosan is ők lettek a pályázat nyertesei (és közösen létrehozták a repülőtér komplex továbbfejlesztésének tervezésére az 5D Projekt Konzorciumot). Hogy nézne ki ma a 2-es terminál, ha a 2003-as nyertes terv meg is valósul?

A bővítés nem új terminált jelentett volna, funkciója inkább egy központi utaselosztónak nevezhető. A jelenlegi terminálok előtti parkoló terét tervezték beépíteni. Mélyen, a -4. szinten kezdődött volna az építés. Ezen a szinten érkezett volna be a vasút. A vonalvezetésre később több tervet is kidolgoztak, mindkét érintett vasútvonalból érkezhetett volna a vonal. (Akkor még Demján Sándor is nagyon érdeklődőnek mutatkozott ezen ügy iránt, pártolva egy Nyugati pu. - Ferihegy 2 vonal megépítését.) A vasútállomás felett a három pinceszinten a mélygarázst helyezték el, összesen 3500 férőhellyel. Ez felett kapott volna helyet a több szintes elosztótér.

Ennek közepét egy hatalmas, 90 méter átmérőjű üveg kupola jelöli ki a terven, amely alatt az induló utasok számára éttermeket, üzleteket alakítottak volna ki. (Tulajdonképpen ez a funkció valósult meg részben a két terminálépület közé helyezett SkyCourt-tal.)

A 4D Építész Stúdió terve tett először javaslatot továbbá arra, hogy kialakításra kerüljön a 2A és 2B terminálok mellett szállodaépület, konferenciaközpont, irodaépületek. A 4D tervjavaslatával összhangban azóta csak egy négy csillagos szálloda megvalósulásának reménye csillant fel - egy 2009-es szállodafejlesztési tender formájában - az utóbbi néhány évben).

A nyertes terv megvalósíthatóságát azt is alátámasztotta, hogy teljesen piaci alapon, lényegében állami pénz nélkül megvalósítható lett volna az állami kézben lévő reptér fejlesztése. Az állam egy ponton vállalta volna a finanszírozást: a vasutat az állam hozta volna el a 2-es terminálhoz.


Terv és kép: 4D Építész Stúdió

Képzeljük el, hogy a terv már megvalósult, és nézzük meg, hogy hogy kellene így közlekedni a reptéren utasként. Az induló utasok a kép alján látható úton érkeznek autóval, busszal vagy taxival, és kiszállás után a járművek már rögtön el is hagyják a repteret. Az utas ezután a nagy kupola alatti térbe érkezik az ellenőrzések után. Itt találja az éttermeket, üzleteket, szolgáltatásokat. Innen az üvegfalú, mozgójárdás folyosókon át jut tovább a 2A, illetve 2B terminál felé. Mint a rajzon látható, a terv úgy készült el, hogy egy jövőbeli 2C terminálhoz is meglegyen a kapcsolat. Az utashidak, a beszállás a repülőgépekbe továbbra is a már meglévő terminálokon keresztül történik. Az érkező utasok a terminálokra érkeznek, onnan az üvegfalú folyosók alsóbb szintjén érnek át az új épületbe, onnan pedig a jelenlegi emelt útpálya elbontásával, a felszín alatti szinten megépített új úton távozhatnak. Az üvegfalas folyosókat tehát az induló és az érkező utasok is használhatják, de térben elválasztva: a felső szint az induló, az alsó szint az érkező utasoké.

A tervezés idejében már voltak fapados légitársaságok, de az 1-es terminált csak 2004-05-ben újították fel, így a fapados járatok utasait igencsak fapados körülmények fogadták akkoriban.
Miért nem lett volna elég egy parkolóház? Egyrészt azért, mert nem ez jelentette a szűk keresztmetszetet. Másrészt pedig egy mélygarázs még a ferihegyi tarifák mellett sem lett volna önmagában rentábilis. Ezért több más funkciót is párosítottak a projekthez, hogy együtt már finanszírozhatóvá váljanak. A teljes épületegyüttes kb. 150 ezer négyzetmétert tett volna ki. (Összevetésül: a Westend a szállodával együtt kb. 200 ezer, a megépült SkyCourt pedig kb. 40 ezer négyzetméteres.) Több beruházó cég részéről volt már előzetes érdeklődés a megépítésre, de érdemi tárgyalásokig már nem juthattak el. Bár a megvalósíthatóságot nagyon jónak ítélték, közbejött valami. A politika más irányba terelte a reptér további életét. 2004-ben megszületett a döntés a reptér privatizációjáról. Így, mivel az üzemeltetést több évtizedre kiadta az állam a kezéből, nem volt értelme állami beruházásban fejlesztetni a repteret. A szerződés ezt a feladatot az új üzemeltetőre rótta. A fent leírt tervek további kidolgozására már nem volt megrendelő, így az engedélyezési tervekig már el sem jutottak. Az új angol üzemeltető pedig nem bizonyult nagy reptérfejlesztőnek...

A privatizációval 2005 decemberében a BAA kezébe került az üzemeltetés, ők azonban nem bizonyultak nagy reptérfejlesztőnek Budapesten. A helyzet 2007-ben változott meg, amikor is az üzemeltetés átkerült a német Hochtief-hez. Ők elsősorban a kereskedelmi funkció erősítését látták sürgősnek, de a növekvő utasforgalomnak köszönhetően az utasok folyosóit, ellenőrzőpontjait is növelni kívánták. E fejlesztés öltött testet a 2A és 2B terminálok között megépült SkyCourt.



Az addig folyamatos utasszám növekedés 2012 február 3-án omlott össze. A MALÉV csődjét követően évi 1,5-2 millió fős utasszám-csökkenést becsül a reptér, így viszont semmi szükség nincsen a 2-es terminál bővítésére. Sőt, az 1-es terminál bezárását jelentették be. Így a 4D Építész Stúdió terve a hasonló törekvésekkel együtt a fiókban maradt - bár az 5D Projekt Konzorcium a mai napig is létezik.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: