Ismét frissült a fortepan.hu, az egyik legnagyobb online fotóarchívum. Visszatérve az ősi technikához, ezúttal nem egy múzeum vagy intézmény anyagából válogattak, hanem több, mint 50 családtól válogattak képeket. Én pedig a budapesti képekből nyújtok át virtuálisan egy-egy csokorral. Első rész. (Az azonosító számokra kattintva a fotó nagyban is letölthető!)

Hol készült az alábbi felvétel? Ki tervezte ezt az épületet? 

A múlt havi képrejtvény megfejtése: a "Tündérpalota", avagy Országos Pedagógiai Központ és Múzeum, itt ni.

Van is, meg nincs is. Tér is, meg nem is. Rengeteg ember fordul meg itt nap mint nap, mégsincs tele üzletekkel. (Pedig már 1988-ban annyi ember járt erre egy nap alatt, mint Győr lakossága!) Budapest egyik legfurább pontjának még neve sincs. Úgy beszélünk csak róla: Árpád híd, metróállomás. A napokban elindult itt a város egyik legnagyobb építkezése - milyen lehett volna, és milyen lesz végül? Új videó és látványtervek a cikk végén!

Van is, meg nincs is. Tér is, meg nem is. Rengeteg ember fordul meg itt nap mint nap, még sincs tele üzletekkel. (Pedig már 1988-ban annyi ember járt erre egy nap alatt, mint Győr lakossága!) Budapest egyik legfurább pontjának még neve sincs. Úgy beszélünk csak róla: Árpád híd, metróállomás. A napokban elindult a város egyik legnagyobb építkezése - nézzük meg, hogy hol!

Futurisztikus, soha meg nem épített sportcsarnok terveit mutatták be, a Corvin moziba megérkezett a Todd Ao rendszer, és megtervezték a soha fel nem épült Palatinus szállót. Erről írtak ötven évvel ezelőtt, amikor még voltak belföldi MALÉV járatok.

Március 1: A földalatti vasút építői megkezdték a Baross téri és a Népstadion állomáson, valamint a kettő közötti alagútszakaszban a belső berendezések szerelését. (Magyar Nemzet)



Március 3: Budapest egyik ékessége lesz az új sportcsarnok. "Budapesti új sportcsarnok" - ezt a sokat ígérő feliratot viseli az a súlyos irat- és tervrajzköteget tartalmazó dosszié, amelynek tartalmáról először Ernst Tibor, az MTS elnökhelyettese számolt be csütörtökön a nyilvánosság számára.

- Három tervezőintézet készített javaslatokat az új budapesti sportcsarnokról - mondta. Az MTS elnöksége valamennyit megvizsgálta, s olyan megoldást választott, amely legjobban megfelel a magyar sport követelményeinek. Az új létesítmény ékessége lesz Budapestnek és természetesen azonkívül, hogy elsősorban a sport céljait szolgálja, különböző más eseményeknek is otthont ad.

A magyar sport új fellegvára az Istvánmezei út és a Dózsa György út által határolt háromszögben az IPARTERV pályamunkája (Rimanóczy Jenő, Gulyás Zoltán építészek, dr. Kollár Lajos statikus szerkezettervező, Egyed András épületgépész) alapján készül el. A létesítmény - miként Almási Sándor, az MTS országos tanácsának főmérnöke és dr. Hornyák Endre, az MTS gépészeti szakértője, egyetemi tanszékvezető professzor ismertette - 10000 négyzetméter alapterületen épül, a legmagasabb pontja 20 méter 60 centiméter lesz, befogadóképessége 11000 néző, illetve csak 8000, ha a csarnok közepén műkorcsolyázó-versenyt vagy jégkorong-mérkőzést rendeznek. A sportcsarnok otthont ad a labdarúgást kivéve valamennyi labdajátéknak az atlétáknak, a műkorcsolyázóknak, jégkorongozóknak, birkózóknak, súlyemelőknek, ökölvívóknak. Mód nyílik majd arra, hogy az említett két téli sportág képviselői - júliust és augusztust kivéve - tíz hónapon át gyakoroljanak, versenyezzenek. A sportcsarnokot a legmodernebb kivitelezésben 90 százalékban a hazai ipar építi fel, oly módon, hogy tökéletesen kielégítse a sportolók, a sportszerető közönség igényeit. Arra a kérdésre, hogy a dossziéban található elképzelések mikor válnak valósággá, Ernst Tibor a következőket válaszolta: - A számítások szerint másfél év múlva kezdődhet meg a teljes építkezés, amely mintegy két és fél évig tarthat. Úgy gondoljuk, hogy 1971-re felavathatjuk az új budapesti sportcsarnokot. (Népszabadság)

Ismét képrejtvény! Hol készült az alábbi fotóm? Megfejtést a következő havi képrejtvénynél közlök!

A Fortepan tárta az ország elé Bauer Sándor fotós hagyatékát, amelyen keresztül egy letűnt korszak vendéglátó- és szórakozóhelyeibe pillanthatunk be. 

"A hagyaték fő vonala az 1957-ben indult Vendéglátás c. lapnak készült sokezer fotó. Itt dolgozott főállásban Bauer Sándor egészen a kilencvenes évek elejéig. Zsákszámra készitett fotóriportokat a frissen nyilt presszókról, bárokról, motelekről, szállodákról, vendéglőkről, csárdákról és büfékről. Neonfény, nikkel, tört metlachi. Coctail, szóda, Utas üditő. Életképek az Intercontinentaltól a Central Önkiszolgálóig és még tovább, az Ajkai Üveggyár üzemi menzájáig. Italautomaták, mozgó árusok, büfékocsik, Mézes Mackók és pincérversenyek." (fortepan.hu) 

A fortepan.hu legújabb képeiből következzék hát egy kis budapesti válogatás. Az azonosító számra kattintva a fotó nagyban is megtekinthető.

113129: Az Abbázia Étterem az Oktogonon, 1961-ben. Nagyon menő helynek számított. Abbázia Kávéház néven nyitott meg még 1888-ban. A második világháborút követően, 1949-ben ezt is államosították, utána lett belőle Abbázia Étterem és Presszó, a korábbi zsidó tulajdonosok helyett immár az Éttermi és Büfé Vállalat, majd a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat kezelésében. Ma bankfiók működik a helyén, az étteremre már csak egy emléktábla emlékeztet. 

A múlt század fordulójának jeles építészei között méltatlanul elfeledve találjuk Zrumeczky Dezsőt. A 100 évvel ezelőtt, 1917. január 31-én elhunyt építészt életműve többre méltatná. Az első rész után itt a második.

Kihaltak a gőzmozdonyok a budapesti pályaudvarokról. Budafokon extra szolgáltatásokkal várták az új lakótelep lakóit. Épült már a körszálló, a Hungária felüljáró és a várbéli könyvtár is. Erről írtak ötven évvel ezelőtt.

Február 2: Fényújság készül a Blaha Lujza téren. Négyszínű, szöveg és ábra közlésére alkalmas új fényújságot szerelnek a Népszabadság-székház tetején. A 16 méter széles fényújság ládákba csomagolt alkatrészeit speciális autódaruval emelték a tetőre, majd a VILATI szakemberei megkezdték a tranzisztoros berendezés szerelését. A tervek szerint április 4-én mutatkozik be a fővárosi új fényújság. (Népszabadság)





Február 3: Az idén 1680 új lakást adnak át a kelenföldi lakótelepen. A kelenföldi új lakótelep építői befejezték az 1. számú építési körzet lakóházainak munkálatait. Ezen a területen 720 új otthont adtak át a 43-as Építőipari Vállalat dolgozói. Hazánkban még nem épült lakás olyan gyorsan, mint a kelenföldi lakótelepen, ahol a korszerű házgyár termékeiből, a nagy panelekből rakták össze az épületeket. Az ÉM Építőipari Főigazgatóságának hivatalos adatai alapján a kelenföldiek átlagosan 2,7 naponként építették fel a házgyári lakásokat. A dolgozók már az új városrész 2. építési körzetében is megkezdték a munkát és jelenleg a Fraknó utca és a Tétény út mellett szerelik a lakóházakat. Előreláthatóan márciusban fejezik be az első idei 180 lakásos ház építését, s az év végéig összesen 1680 lakást adnak át. (Népszabadság)

A múlt század fordulójának jeles építészei között méltatlanul elfeledve találjuk Zrumeczky Dezsőt. A 100 évvel ezelőtt, 1917 január 31-én elhunyt építészt életműve többre méltatná.