Vitézy Dávid (BKK) sajtótájékoztatóján bemutatták a már elindított FUTÁR projektet. A kijelzőkön tényleg a következő megálló lesz majd látható - és még sok-sok újdonság jön több mint 2000 járművön, a megállókban, és a mobilodon.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép?

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"amikor végre elhatározták a fölépítését, akkor a költségeit egyre emelték"

Június 7: Az északamerikai népszámlálási hivatal kimutatása szerint Newyork lakossága kerek 5 millió. Ezekből a külföldiek száma 1,927.713 és legtöbben vannak az utóbbiak között az oroszok, akiknek száma 483.580. Az oroszok után a következő sorrendben következnek az egyes nemzetek: Olasz (340.524), német (279.242), osztrák (193.532) és magyar (73.336). Tíz évvel ezelőtt a magyarok száma csak 31.516 volt.



Június 8: A főváros telkeket vásárol. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén tárgyalta a tabáni kitelepítéssel kapcsolatos telekszerzések ügyét. A főváros erre a célra már két telektömböt megvásárolt. A városépítési ügyosztály most azzal a javaslattal járult a pénzügyi bizottság elé, hogy egy harmadik telektömböt vegyen meg a mártonhegyi oldalon, négyszögölenként 20-16.5 koronáért. Több hozzászólás után a bizottság az előterjesztéshez hozzájárult. Ugyancsak elfogadták azt az előterjesztést is, hogy a Sárosfürdő kiegészítésére egy ingatlant a főváros megszerezzen.

Június 15: Tabániak kitelepítése. A Gellérthegy szabályozásával kapcsolatban egymásután bontják le az apró-cseprő rozoga házakat és így a lakosság számára új lakásokról kell gondoskodni. A kislakások és az iskolák építésére fölügyelő bizottság Krátky János tanácsos elnöksége alatt foglalkozott az új lakások építésének kérdésével. Wildner Ödön dr. tanácsos, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője, megállapította, hogy a kibocsátott kérdőlapok útján a Tabán lakosságának nagy része, körülbelül 4000 lélek, tart igényt városi lakásra. A közgyűlés erre a célra már szerzett is telkeket és most ezeknek gyors beépítésére volna szükség. A bizottságban sokféle vélemény merült föl az építkezés módjára nézve, de a bizottság végül Vázsonyi Vilmos dr. javaslatát tette magáévá, amely szerint a megvásárolt Jankovich-féle telken pavillonszerű háromemeletes bérházakat fognak egy- és kétszobás lakásokkal építeni, elsősorban a Tabánból kiszorított lakosság, valamint a kötött keresetű és így a lakásdrágaságtól leginkább sújtott polgárság és tisztségviselők részére. A lakáskéérdésnek ez a megoldása, bár valamivel több időt, kíván, mint a barakk-lakások létesítése, a bizottság véleménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a fővárosra gazdaságilag is előnyös és a környező vidék feljődésére is jótékony hatással lesz.



Június 19: Új kórház. A közgyűlés még a múlt esztendőben elhatározta, hogy 2,271.000 korona költség keretén belül új elmebetegkórházat építtet. A belügyminiszter a közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta. Tekintve, hogy a kórház építése rendkívül sürgős, a tanács keddi ülésében az építkezés megkezdését határozta el és ebből a célból az összes iratokat a tervek és a költségvetés elkészítése végett a tanácsi XIII. (építkezési) ügyosztálynak adta ki, mint amely a kórház építkezését végezni fogja. Ez alkalommal egyúttal megalakította a tanács az építési végrehajtó bizottságot is.

Június 19: Az aranyhegyi árok rendezése. A főváros 1912. évi költségvetésében a III. ker. aranyhegyi árok rendezési munkáira 6000 koronát vettek föl. A tanács most elrendelte, hogy e költségösszeg keretén belül a budai temető mentén az árok partjainak megvédéséről gondoskodás történjék, illetve hogy az erre a célra szükséges munkákat hajtsák végre.



Június 21: A főváros konyhakertészete. A közélelmezési bizottság Folkusházy Lajos tanácsos elnöklésével tartott ülésében foglalkozott azzal az előterjesztéssel, amelyet a városgazdasági ügyosztály egy községi konyhakerti gazdaság létesítése ügyében készített. (...) Glück Frigyes, aki örömmel üdvözölte az előterjesztést, azt az eszmét vetette föl, hogy a fővárosi árvaházakban lévő növendékeket kellene a konyhakertészetre nevelni, mert ez igen egészséges és jövedelmező foglalkozás. A vita során elhangzott észrevételekre Márkus Jenő dr. tanácsos kimerítően reflektált és rámutatott arra, hogy a kerti gazdaság amellett, hogy árszabályozó hatással lesz, módot nyújt a magyarságnak arra, hogy ezt a jól jövedelemező és könnyű foglalkozást elsajátítsa. A bizottság az előterjesztést megelégedéssel fogadta el azzal a kiegészítéssel, hogy kívánatosnak tartja, ha a kiküldendő üzemi bizottságot az üzletben járatos egyénekkel kiegészítik. Helyesnek tartaná a bizottság azt is, ha a földmívelésügyi miniszternek hasonló irányú akcióját bekapcsolnák a főváros akciójába.



Június 21: A világ legmagasabb épülete immár nem a híres newyorki Metropolitan-palota, amely hétszáz (egy láb: egyharmad méter) láb magas, hanem egy másik newyorki épület, amely most közeledik befejezéséhez. Ez az új felhőkarcoló a Broadway-n épülő Woolworth-palota, amelyik 55 emeletes és hétszázötven láb magas lesz. Egy egész kis város fog elférni az új épületben, amely mellett a harminc év ezelőtti 12 emeletes felhőkarcolók, amelyeknek akkor csodájára jártak, játékszernek látszanak. Az ilyen óriási épületek építése a modern technikának nem okoz semmiféle henézségeket, sőt amerikai építészek azt állítják, hogy olyan magas házak építése, mint amilyen az Eiffel-torony (ez háromszáz méter magas) se tartozik már a lehetetlenségek közé. Éppen ezért szinte bizonyos, hogy a Woolworth-palotát nemsokára túlszárnyalja majd egy még magasabb épület-monstrum.





Június 23: Tizenegy millióba kerül a Sárosfürdő! A fővárosi Sárosfürdő építkezése két dologról vált híressé. Egyrészt arról, hogy két évtizeden át húzták-halasztották és engedték az értékes gyógyvizet a Dunába ömleni. A másik híressége az, hogy amikor végre elhatározták a fölépítését, akkor a költségeit egyre emelték, míg végre szerencsésen fölhajtották hat millió koronára. De ezzel nincs vége. Az építkezésnél az első emelet körül tartanak és most kipattan, hogy időközben fölemelték a költségeket 11 millió koronára. Szép kis túllépés, szép kis gazdálkodás, ugyebár? (...) a városházáról - félhivatalosan - a következő mosakodó nyilatkozatot adták ki:

A Sáros gyógyfürdőnek, gyógyszállodának és népfürdőnek részletes terveit és részletes költségvetéseit a megbízott építészek 1909. év végén terjesztették be. Ekkor a főépület-csoport fölépítésére 3,953.518 korona 74 fillért, a népfürdőre 307.591 korona 45 fillér volt előirányozva. A gyógyfürdő bizottság és a tanács javaslatára a törvényhatósági közgyűlés 1910 július havában tartott ülésén a Sárosfürdő összes építkezéseire, berendezésére és fölszerelésére, valamint a ruhaneműekre, stb. 5,650.000 koronát szavazott meg. A tárgyalások folyamán, a gyógyfürdő bizottságban merült föl az a terv, hogy a Gellért-teret a Fehérvári út megtört vonalában a Sárosfürdő telkének megkisebbítésével bővíteni kell. Ezt az új szabályozást, amellyel a Kelenhegyi útnak áthelyezése és azzal a csatorna újjáépítése, új vízvezetéki főcsövek fektetése, stb. jár, a tanácsa és a közgyűlés elfogadta. Kétségtelen, hogy az új szabályozás által a hatalmas épület is monumentálisabb és szebb elhelyezést nyer. A tervező építészek az újra szabályozott telekre az időközben kibővített tervezési programnak megfelelően új tervet készítettek, amelynek alapterülete 1100 négyszögméterrel nagyobb a régi tervnél. A nagyobb beépítésnek megfelelően természetesen szaporodott az értékesíthető helyiségek száma is.
A tetemesen nagyobb beépítés, a hegy leásása folytán fölmerült nehézségek, a tervbe vett előkelőbb kiképzés és főleg az 1909. év óta megnövekedett építési árak együttvéve okozták, hogy a Sárosfürdő és gyógyszálloda főépület csoportjánál összesen 2,300.000 korona többletköltségre van szükség; (...) A népfürdő céljára megszerzendő területen a népfürdőt is gazdaságosabban lehet építeni, mert alagsorában lesz mosóintézet, emeletén pedig személyzeti lakások. A népfürdőre eredetileg 307,591 koronát szavazott meg a közgyűlés. (...) A főépületcsoportot a Kemenes-utca alatt járható alagúttal kell összekötni a népfürdő és gépházcsoporttal, amelyben az összes fővezetékek keresztülhaladnak. Ennek költségeire is most kell a fedezetet kijelölni. (...)

Június 25: A fővárosi gázművek kiépítése. A gázgyári bizottság hétfői ülésén a gázművek igazgatósága előterjesztést tett, hogy a Józsefvárosi gázgyár gáztartói helyett a Tomcsányi utca mentén 150.000 köbméter befogadású új gáztartót építsenek. A józsefvárosi gázgyár ugyanis az új gázgyár elkészültével megszűnik és hogy a telek értékesíthető legyen, szükséges, hogy a gáztartókat is elvigyék onnan. (...) Az új építés legalább két és fél évig tart, vagyis 1914. év végén, legrosszabb esetben 1915 tavaszán adják át az új gáztartót a rendeltetésének. Hogy ily nagy gáztartót építenek, ennek az az oka, hogy a fogyasztás minden várakozást fölülmúló módon növekszik, és ha a fogyasztás ebben az arányban növekszik, mint most, úgy két és fél éven belül újabb 20-25%-os emelkedést fog mutatni. (...) Az eddigi adatokból - a vezérigazgató szerint - megállapítható, hogy az új gázművek építésénél jelentékeny megtakarítás lesz. Ennek egy részét a gázgyár igazgatósága arra akarja fordítani, hogy munkáslakásokat építsen a gázgyár telepén. Egyelőre 104 egyszobás, 10 kétszobás és 2 háromszobás lakás építésére, továbbá egy üzleti és vendéglői épület és egy legényszálló létesítésére tett az igazgatóság előterjesztést. (...)


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

Valamikor a Lloyd palota és a Trieszti Általános Biztosító Társaság épületei álltak azon a telken, ahol most a Sofitel szállodája. A második világháborúban a régi épületek annyira súlyosan megsérültek a bombázások miatt, hogy a háborút követően mindkét épületet elbontották. A háború utáni újjáépítési lendületet hamar lelassította a pénzhiány, így sok helyen maradtak üresen a telkek. Csupán a 70-es végén indult be itt az építkezés.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk (a múltban)?

Ismét frissült a fortepan.hu, így aztán újabb adag képről elmélkedhetünk: vajon hol készülhettek, mit ábrázolnak? A képek nem feltétlenül Budapesten készültek, még Magyarország sem biztos. Van, amit könnyű lesz megfejteni, és van, amit nem. Tippeket, megfejtéseket kommentbe kérünk!

A KÉK jóvoltából, a "Betonretró - Betonjövő" programsorozat részeként 2012 május 5-én megnézhettük a Kálvin téri metróállomást. Ami alapból nem lenne nagy kunszt, tíz- és tízezrek járnak oda nap mint nap. De ez most a 4-es metró Kálvin tér állomása volt. Képriport a fekete palánk túloldaláról, 17 méter mélyről.

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"Közlekedik a villamos (Gyászrovat.)"

Május 8: A VII. kerület régi törekvése, hogy a Városligettől a Wesselényi utcán át villamosvasutat kapjon. Ez a kérdés most a kerületközi bizottság elé került, amely Bródy Samu dr. elnöklésével tartotta ülését. A bizottság egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy a Wesselényi utcai vasutat megépítsék, még pedig akképp, hogy a vasút a Károly körútról a Kossuth Lajos utcán, Erzsébet hídon át menjen Budára. A bizottság ebben az értelemben teszi meg a javaslatát s egyben megsürgeti a közlekedési politika s a függő vasúti kérdések letárgyalására kiküldött bizottság egybehívását, amely eddig nem történt meg.



Május 15: A törvényhatósági bizottság szerdai közgyűlése elé Havass Rezső dr. fővárosi bizottsági tag a közúti vasúti forgalom föld alá helyezése, illetőleg a földalatti körvasút létesítése tárgyában hosszasan megokolt indítványt nyújtott be. Az indítványban rámutat arra, hogy a közúti vasúti forgalomban uralkodó állapotok immár tarthatatlanná váltak s a bajon csak úgy lehet segíteni, ha a forgalmat a föld alá terelik. A földalatti vasúti hálózat gerince gyanánt az indítványozó szerint leginkább megfelel a földalatti körvasút, amely a Ferenc József földalatti vasút meghosszabbításával létesülne és perdig olyképp, hogy az új vasút a Gizella-téri végállomásból indulna ki, a Belvároson keresztül az Erzsébet-hídhoz vonulna, ahol balra kanyarodva a Kossuth Lajos-utcán, Rákóczi-úton át a keleti pályaudvar perronja és a Thököly-út alatt áthaladva, átszelné a Városligetet és az Artézi-fürdőnél bekapcsolódnék a földalatti vasút jelenlegi végállomásába. Indítványozza, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy a közúti vasúti forgalomnak a föld alá helyezése, illetőleg a földalatti körvasút létesítése tárgyában a szükséges lépéseket tegye meg és javaslatát a közgyűlés elé terjessze.


Talán így gondolták? 

Május 22: Közlekedik a villamos. (Gyászrovat.) Hétfőn este a Ferenc József híd budai oldalán egy Közúti villamosvasúti kocsi elgázolta Gál Szilveszter negyvenkétéves napszámost, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A Rókus kórházba vitték. Hadúr Lajosné ötvenhároméves házvezetőnőt a Kerepesi úton egy cinkotai villamoskocsi elgázolta. A Rókus kórházban ápolják.

Május 23: Azt olvassuk a lapokban, hogy a főkapitány a lágymányosi téli kikötőt el akarja zárni a napfürdőzők és az úszók elől. Mindenki tudja, hogy a napfürdőzés és az úszás az embernek csak hasznára lehet, hogy ezeknek a szerveztre gyógyító, legalábbis erősítő hatásuk van. Azoknak, akiknek az anyagi viszonyaik nem engedik meg, hogy a nyáron át Abbáziában, a Balatonon, a Riviérán tartózkodjanak, azoknak egyszerűen meg akarják tiltani, hogya az egyetlen (korántsem jó karban lévő) helyen napfürdőzhessenek, úszhassanak. (...) Van Pesten egy-két szükségtákolmány a Dunán és ezekbe mehetnek Budapest munkásai, akik jó néhány tízezren vannak. Azután micsoda állapotok vannak itt! Az ember nem tudja a ruháját hovatenni, fürdés után csak azt veszi észre, hogy hol a cipője, hogy a ruhája, nyakkendője, gallérja vagy kalapja tűnik el, cserél gazdát. Azonkívül nyáron ezek olyan tömöttek, hogy az ember inkább lemond a hűsítő és frissítő fürdésről a fáradtságos nap hián, mint hogy ott szorongjon, akár a hering a hordóban. (...) Ha majd lesznek nagyobb és jobb uszodák, mint a mostani fővárosi ingyenuszodák, vagy ha meglesz az újpesti strandfürdő, amiről már olyan régen rebesgetik ezt-azt, de csak akkkor helyénvaló, hogy ezt a helyet elzárják előlünk.




A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"és megcsinálta a nép-opera helyett a nagyszabású boltot"

Április 5: A középítési ügyosztály bejelentette, hogy a III., Vörösvári úti barakkiskola március 25-ike óta teljesen készen áll. A tanács ehhez képest elhatározta, hogy ezt az iskolát április 9-én megnyitja. Az így megnyíló barakkiskolában a III., Vörösvári úti elemi iskolából öt osztályt 146 tanulóval, a Kiscelli úti iskolából 166 tanulót, a III., Miklós téri iskolából pedig 295 tanulót telepítenek át.

Április 7: (...) ha csak a Gellért-hegyről tekintünk le az ország szépséges fővárosára, valósággal fekete felhőbe van burkolva az egész város. Egész kerületek lakossága szenvedi azt a rengeteg kormot és füstöt, amit a belső területen fölállított gyárkémények ontanak! Futkosnak a panasszal egyik hatóságtól a másikig, panaszkodnak pártkülönbség nélkül a lapok is, anélkül, hogy akár az érdekelt felek, akár a sajtó eredményeket érne el. A füstokádás nem szűnik és a környékbeli lakások csaknem használhatatlanok. (...)



Április 12: A kormány leiratot intézett a fővároshoz, amelyben azt kérte, hogy a főváros a Maglódi-út, Jászberényi-út, Apaffy-utca és a megnyitandó Ihász-utca között elterülő 13.000 négyszögöl kiterjedésű területet állami munkáskórház céljaira engedje át. Hajlandónak nyilatkozott a kormány arra is, hogy e terület ellenében visszaadja a Gyáli-úton erre a célra már átengedett 5600 négyszögöles területet, amely kicsinek bizonyult az állami munkáskórház építésére. A városépítési ügyosztály a telek átengedését javasolta, amihez a tanács is hozzájárult. (...)


Április 17: (...) A büszke Óceán-szelő, a modern hajótechnika csodás alkotása, a "Titanic" hétfőre virradóra elsüllyedt és magával rántott a titokzatos mélységbe közel másfél ezer embert: gazdagot, szegényt egyaránt. Első útján volt a hajókolosszus. Csak a minap indult el Southampontonból New Yorkba. És mindjárt az első útja a megsemmisülésbe vezetett. Új-Fundland szigeténél nekiment egy jéghegynek és olyan léket kapott, hogy rövidesen elmerült. A borzalmas szerencsétlenség minden részletét még nem ismerjük. Az elveszett emberek számát sem tudják pontosan. (...)

Április 19: Most, hogy a budai alagutat javítás alá vették, újból megvizsgálták azt a függőleges nyílást, amely a budavári Szent György térről a Várhegyen át az alagút bolthajtásáig vezet. Ez a nyílás közvetlenül a miniszterelnöki palota előtt vasfödélborítékkal van ellátva. A nyílás annak idején hadi célokra készült. Alsórészén ugyanis aknaszerű berendezés volt, amely arra szolgált, hogy esetleges veszedelem esetén az alagutat a várból levezető nyíláson keresztül föl lehessen robbantani. Mivelhogy ilyen aknára többé nincs szükség, a nyílást föntartják ugyan, de csak szellőztetés céljaira használják.



Április 25: A Népopera megnyitását a Népszava melegen üdvözölte. A szándék, amivel ezt a hatalmas palotát fölépítették, tetszett nekünk és üdvösnek, szükségesnek tartottuk, hogy a tömegek számára megnyíljon a hajlék, ahol olcsóbbra szabott helyárakkal a zeneköltés művészetében része legyen azoknak is, akik az ilyen színházakba a magas belpődíjak miatt be nem juthattak. E gondolattal hajlandóak voltunk megérteni, hogy a főváros hatalmas ingyentelket adott a színháznak és mindenféle olyan kedvezményekkel támogatták, amiket "színházi üzletek" csak rengeteg pénzzel tudtak volna megfizetni. Egy-két hónapja működik a Népopera és máris kellemetlen csalódást okoz mindenkinek, aki bizalommal nézte ezt a vállalkozást. Rövid egy-két hónapig még csak vállalta a látszatot ez a színház, de aztán levetette az álarcot és megcsinálta a nép-opera helyett a nagyszabású boltot. (...)

Április 28: A tanács most számol el a körutak s a főbb útvonalakon berendezett villamosvilágítás költségeiről. A berendezés 650.000 koronába kerül, amelynek jó részét már kifizették. Az elszámolással kapcsolatban a tanács a villamosvilágítás kiterjesztését is ajánlja azzal a javaslattal, hogy a Városligetben, az állatkerti körúton 15 darab, a Podmaniczky-utcában a Váci körút és Teréz körút közötti szakaszán hat darab és végül a Szent István bazilika körül nyolc darab ívlámpát állítsanak föl s ennek a költségeire további 56.000 korona hitelt engedélyezzen a közgyűlés.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: