A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Idén lett 100 éves a Népszálló. Bent jártunk, hogy elcsodálkozzunk: valamikor Zsolnay-kút és díszes falfestés járt egy szegényembernek, ha szerencsés volt.

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


"... a főkapitánynak tehát nincsen egyéb dolga, mint rendeleteket gyártani. Ma is gyártott egyet."

Július 4: A Kálvin tér szabályozása. A főváros és a református egyházközség között megegyezés jött létre a Kálvin téren lévő templom környezetének egységes szabályozása tekintetében. A tanács a szabályozásra vonatkozólag tervpályázat kiírását határozta el és a pályadíjak összegét 24.000 koronában állapította meg. Ebből az összegből négy pályadíj lesz kitűzve 3000-6000 koronáig terjedő összegekkel, ezekenkívül a pályadíjat nem nyert tervekből a főváros négyet megvásárol és ezeket egyenkint 1500 koronával díjazza.

Július 14: A VII. kerületi elöljáróság új helyisége. A VII. ker. elöljáróság mai elhelyezése sem a hivatalt kereső felek, sem a közszolgálat érdekeinek nem felel meg. A tanács már az elöljárósági épülettel szomszédos házakban bérelt az elöljáróság egyes hivatalai részére helyiséget. A közgyűlés csere útján már régen megszerezte a kerületi munkásbiztosító pénztártól a VII., Dob-, Hársfa- és Csengery-utcák által határolt telektömböt és megbízott két műépítészt, hogy az új elöljárósági épületnek ezen a telektömbön való fölállítására készítse el a terveket. Az építészek legutóbb már bemutatták az új elöljárósági épület terveit. Ezek szerint az új épületben nemcsak a kerületi elöljárók hivatalos helyiségei nyernek elhelyezést, hanem ugyanitt volna az anyakönyvi hivatal, a kerületi kapitányság, a kerületi adófölügyelőség és a népjóléti intézmények is. Az építési költségeket a műépítők közel két és fél millió koronára teszik. Az építkezési ügyosztály átvizsgálva a terveket, azokat a kivitelre alkalmasnak találta. Most a városgazdasági ügyosztály az őszi első pénzügyi bizottság elé és ezen az úton az első közgyűlés elé terjeszti ezt a kérdést és kérni fogja a közgyűlést, hogy az új elöljárósági épület költségeit engedélyezze.

Az V. Apáczai Csere János utca 11. alatti épület eladósorban van. Az első világháború előtti építészet egyik jeles fővárosi épülete látott már dicsőbb időket is - a Horty-korszakban és a szockorszakban is. A KÉK jóvoltából bejutottunk és szétnéztünk az idén 100 éves épületben.

Vitézy Dávid (BKK) sajtótájékoztatóján bemutatták a már elindított FUTÁR projektet. A kijelzőkön tényleg a következő megálló lesz majd látható - és még sok-sok újdonság jön több mint 2000 járművön, a megállókban, és a mobilodon.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép?

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"amikor végre elhatározták a fölépítését, akkor a költségeit egyre emelték"

Június 7: Az északamerikai népszámlálási hivatal kimutatása szerint Newyork lakossága kerek 5 millió. Ezekből a külföldiek száma 1,927.713 és legtöbben vannak az utóbbiak között az oroszok, akiknek száma 483.580. Az oroszok után a következő sorrendben következnek az egyes nemzetek: Olasz (340.524), német (279.242), osztrák (193.532) és magyar (73.336). Tíz évvel ezelőtt a magyarok száma csak 31.516 volt.



Június 8: A főváros telkeket vásárol. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén tárgyalta a tabáni kitelepítéssel kapcsolatos telekszerzések ügyét. A főváros erre a célra már két telektömböt megvásárolt. A városépítési ügyosztály most azzal a javaslattal járult a pénzügyi bizottság elé, hogy egy harmadik telektömböt vegyen meg a mártonhegyi oldalon, négyszögölenként 20-16.5 koronáért. Több hozzászólás után a bizottság az előterjesztéshez hozzájárult. Ugyancsak elfogadták azt az előterjesztést is, hogy a Sárosfürdő kiegészítésére egy ingatlant a főváros megszerezzen.

Június 15: Tabániak kitelepítése. A Gellérthegy szabályozásával kapcsolatban egymásután bontják le az apró-cseprő rozoga házakat és így a lakosság számára új lakásokról kell gondoskodni. A kislakások és az iskolák építésére fölügyelő bizottság Krátky János tanácsos elnöksége alatt foglalkozott az új lakások építésének kérdésével. Wildner Ödön dr. tanácsos, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője, megállapította, hogy a kibocsátott kérdőlapok útján a Tabán lakosságának nagy része, körülbelül 4000 lélek, tart igényt városi lakásra. A közgyűlés erre a célra már szerzett is telkeket és most ezeknek gyors beépítésére volna szükség. A bizottságban sokféle vélemény merült föl az építkezés módjára nézve, de a bizottság végül Vázsonyi Vilmos dr. javaslatát tette magáévá, amely szerint a megvásárolt Jankovich-féle telken pavillonszerű háromemeletes bérházakat fognak egy- és kétszobás lakásokkal építeni, elsősorban a Tabánból kiszorított lakosság, valamint a kötött keresetű és így a lakásdrágaságtól leginkább sújtott polgárság és tisztségviselők részére. A lakáskéérdésnek ez a megoldása, bár valamivel több időt, kíván, mint a barakk-lakások létesítése, a bizottság véleménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a fővárosra gazdaságilag is előnyös és a környező vidék feljődésére is jótékony hatással lesz.



Június 19: Új kórház. A közgyűlés még a múlt esztendőben elhatározta, hogy 2,271.000 korona költség keretén belül új elmebetegkórházat építtet. A belügyminiszter a közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta. Tekintve, hogy a kórház építése rendkívül sürgős, a tanács keddi ülésében az építkezés megkezdését határozta el és ebből a célból az összes iratokat a tervek és a költségvetés elkészítése végett a tanácsi XIII. (építkezési) ügyosztálynak adta ki, mint amely a kórház építkezését végezni fogja. Ez alkalommal egyúttal megalakította a tanács az építési végrehajtó bizottságot is.

Június 19: Az aranyhegyi árok rendezése. A főváros 1912. évi költségvetésében a III. ker. aranyhegyi árok rendezési munkáira 6000 koronát vettek föl. A tanács most elrendelte, hogy e költségösszeg keretén belül a budai temető mentén az árok partjainak megvédéséről gondoskodás történjék, illetve hogy az erre a célra szükséges munkákat hajtsák végre.



Június 21: A főváros konyhakertészete. A közélelmezési bizottság Folkusházy Lajos tanácsos elnöklésével tartott ülésében foglalkozott azzal az előterjesztéssel, amelyet a városgazdasági ügyosztály egy községi konyhakerti gazdaság létesítése ügyében készített. (...) Glück Frigyes, aki örömmel üdvözölte az előterjesztést, azt az eszmét vetette föl, hogy a fővárosi árvaházakban lévő növendékeket kellene a konyhakertészetre nevelni, mert ez igen egészséges és jövedelmező foglalkozás. A vita során elhangzott észrevételekre Márkus Jenő dr. tanácsos kimerítően reflektált és rámutatott arra, hogy a kerti gazdaság amellett, hogy árszabályozó hatással lesz, módot nyújt a magyarságnak arra, hogy ezt a jól jövedelemező és könnyű foglalkozást elsajátítsa. A bizottság az előterjesztést megelégedéssel fogadta el azzal a kiegészítéssel, hogy kívánatosnak tartja, ha a kiküldendő üzemi bizottságot az üzletben járatos egyénekkel kiegészítik. Helyesnek tartaná a bizottság azt is, ha a földmívelésügyi miniszternek hasonló irányú akcióját bekapcsolnák a főváros akciójába.



Június 21: A világ legmagasabb épülete immár nem a híres newyorki Metropolitan-palota, amely hétszáz (egy láb: egyharmad méter) láb magas, hanem egy másik newyorki épület, amely most közeledik befejezéséhez. Ez az új felhőkarcoló a Broadway-n épülő Woolworth-palota, amelyik 55 emeletes és hétszázötven láb magas lesz. Egy egész kis város fog elférni az új épületben, amely mellett a harminc év ezelőtti 12 emeletes felhőkarcolók, amelyeknek akkor csodájára jártak, játékszernek látszanak. Az ilyen óriási épületek építése a modern technikának nem okoz semmiféle henézségeket, sőt amerikai építészek azt állítják, hogy olyan magas házak építése, mint amilyen az Eiffel-torony (ez háromszáz méter magas) se tartozik már a lehetetlenségek közé. Éppen ezért szinte bizonyos, hogy a Woolworth-palotát nemsokára túlszárnyalja majd egy még magasabb épület-monstrum.





Június 23: Tizenegy millióba kerül a Sárosfürdő! A fővárosi Sárosfürdő építkezése két dologról vált híressé. Egyrészt arról, hogy két évtizeden át húzták-halasztották és engedték az értékes gyógyvizet a Dunába ömleni. A másik híressége az, hogy amikor végre elhatározták a fölépítését, akkor a költségeit egyre emelték, míg végre szerencsésen fölhajtották hat millió koronára. De ezzel nincs vége. Az építkezésnél az első emelet körül tartanak és most kipattan, hogy időközben fölemelték a költségeket 11 millió koronára. Szép kis túllépés, szép kis gazdálkodás, ugyebár? (...) a városházáról - félhivatalosan - a következő mosakodó nyilatkozatot adták ki:

A Sáros gyógyfürdőnek, gyógyszállodának és népfürdőnek részletes terveit és részletes költségvetéseit a megbízott építészek 1909. év végén terjesztették be. Ekkor a főépület-csoport fölépítésére 3,953.518 korona 74 fillért, a népfürdőre 307.591 korona 45 fillér volt előirányozva. A gyógyfürdő bizottság és a tanács javaslatára a törvényhatósági közgyűlés 1910 július havában tartott ülésén a Sárosfürdő összes építkezéseire, berendezésére és fölszerelésére, valamint a ruhaneműekre, stb. 5,650.000 koronát szavazott meg. A tárgyalások folyamán, a gyógyfürdő bizottságban merült föl az a terv, hogy a Gellért-teret a Fehérvári út megtört vonalában a Sárosfürdő telkének megkisebbítésével bővíteni kell. Ezt az új szabályozást, amellyel a Kelenhegyi útnak áthelyezése és azzal a csatorna újjáépítése, új vízvezetéki főcsövek fektetése, stb. jár, a tanácsa és a közgyűlés elfogadta. Kétségtelen, hogy az új szabályozás által a hatalmas épület is monumentálisabb és szebb elhelyezést nyer. A tervező építészek az újra szabályozott telekre az időközben kibővített tervezési programnak megfelelően új tervet készítettek, amelynek alapterülete 1100 négyszögméterrel nagyobb a régi tervnél. A nagyobb beépítésnek megfelelően természetesen szaporodott az értékesíthető helyiségek száma is.
A tetemesen nagyobb beépítés, a hegy leásása folytán fölmerült nehézségek, a tervbe vett előkelőbb kiképzés és főleg az 1909. év óta megnövekedett építési árak együttvéve okozták, hogy a Sárosfürdő és gyógyszálloda főépület csoportjánál összesen 2,300.000 korona többletköltségre van szükség; (...) A népfürdő céljára megszerzendő területen a népfürdőt is gazdaságosabban lehet építeni, mert alagsorában lesz mosóintézet, emeletén pedig személyzeti lakások. A népfürdőre eredetileg 307,591 koronát szavazott meg a közgyűlés. (...) A főépületcsoportot a Kemenes-utca alatt járható alagúttal kell összekötni a népfürdő és gépházcsoporttal, amelyben az összes fővezetékek keresztülhaladnak. Ennek költségeire is most kell a fedezetet kijelölni. (...)

Június 25: A fővárosi gázművek kiépítése. A gázgyári bizottság hétfői ülésén a gázművek igazgatósága előterjesztést tett, hogy a Józsefvárosi gázgyár gáztartói helyett a Tomcsányi utca mentén 150.000 köbméter befogadású új gáztartót építsenek. A józsefvárosi gázgyár ugyanis az új gázgyár elkészültével megszűnik és hogy a telek értékesíthető legyen, szükséges, hogy a gáztartókat is elvigyék onnan. (...) Az új építés legalább két és fél évig tart, vagyis 1914. év végén, legrosszabb esetben 1915 tavaszán adják át az új gáztartót a rendeltetésének. Hogy ily nagy gáztartót építenek, ennek az az oka, hogy a fogyasztás minden várakozást fölülmúló módon növekszik, és ha a fogyasztás ebben az arányban növekszik, mint most, úgy két és fél éven belül újabb 20-25%-os emelkedést fog mutatni. (...) Az eddigi adatokból - a vezérigazgató szerint - megállapítható, hogy az új gázművek építésénél jelentékeny megtakarítás lesz. Ennek egy részét a gázgyár igazgatósága arra akarja fordítani, hogy munkáslakásokat építsen a gázgyár telepén. Egyelőre 104 egyszobás, 10 kétszobás és 2 háromszobás lakás építésére, továbbá egy üzleti és vendéglői épület és egy legényszálló létesítésére tett az igazgatóság előterjesztést. (...)


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

Valamikor a Lloyd palota és a Trieszti Általános Biztosító Társaság épületei álltak azon a telken, ahol most a Sofitel szállodája. A második világháborúban a régi épületek annyira súlyosan megsérültek a bombázások miatt, hogy a háborút követően mindkét épületet elbontották. A háború utáni újjáépítési lendületet hamar lelassította a pénzhiány, így sok helyen maradtak üresen a telkek. Csupán a 70-es végén indult be itt az építkezés.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk (a múltban)?

Ismét frissült a fortepan.hu, így aztán újabb adag képről elmélkedhetünk: vajon hol készülhettek, mit ábrázolnak? A képek nem feltétlenül Budapesten készültek, még Magyarország sem biztos. Van, amit könnyű lesz megfejteni, és van, amit nem. Tippeket, megfejtéseket kommentbe kérünk!