Vitézy Dávid (BKK) sajtótájékoztatóján bemutatták a már elindított FUTÁR projektet. A kijelzőkön tényleg a következő megálló lesz majd látható - és még sok-sok újdonság jön több mint 2000 járművön, a megállókban, és a mobilodon.

A projekt támogatási szerződését még 2009 június 30-án írták alá, a vállalkozói szerződéseket pedig 2010 októberében. A fővállalkozó a Synergon Rendszerintegrátor Kft. lett, a szoftverrendszert az IVU Traffic Technologies Italia S.r.l. fejleszti és szállítja. Ez az Új Széchenyi Terv legnagyobb, most futó közlekedésfejlesztési projektje.



Milyen a mai rendszer?
A mai rendszer színvonalát mutatja, hogy tőlünk nyugatra a hetvenes években használták, a fővárosban pedig a 90-es években vezették be. Mára tehát igencsak elavult. A kilencvenes években még minden végállomáson ült egy forgalomirányító ember, aki indította, irányította a járműveket a végállomáson. De hogy utána történt-e valami a busszal, azt ő már nem látta. A járművezető tud ugyan jelezni a diszpécserközpontnak, ha lerobbant a busz, vagy baleset miatt nem tud továbbhaladni, de ez egyenként megy, és a sok múlik a sofőr tájékoztatásán.

Miért kell változtatni?
Az elavult járműállomány miatt mindennapos esemény a buszok lerobbanása. A kiesés miatt egy buszvonalon két jármű között megduplázódik a távolság, azaz dupla annyit kell várni a következő jármű érkezéséig. Ehhez hozzáadódnak az előre tervezett útfelújítások, rendezvény miatti lezárások, és a nem várt események, mint pl. egy vízcsőtörés. (Budapesten naponta több mint 500 ilyen esemény van!) Ezt ma csak úgy tudják kezelni, ha minden érintett járművet egyesével felhívnak, tájékoztatnak. Az utastájékoztatás is gyakran elmarad, mert embert kellene kiküldeni minden érintett megállóba - nincs olyan kijelző a megállókban, amely azonnal tájékoztatást tudna adni a forgalmi gondról. (Leszámítva néhány, hangszóróval felszerelt megállót és a hangosbemondóval szintén rendelkező metróvonalakat.) Arról pedig semmilyen információ nem állt eddig rendelkezésre, hogy egy vonal összes járművének helyzetét egyszerre lássák.

Miből áll az új rendszer?
-GPS rendszer követi majd a járművek mozgását - ez önmagában nem új dolog, kamionos cégek és a MÁV is használ hasonló követő rendszert.
-A Szabó Ervin tér 2. alatti forgalomirányító központ hatodik emeletén új diszpécserközpont épül ki, ahol a beérkező adatokat kiértékelik, probléma esetén a szükséges módosításokat megteszik. Az új, egyelőre még sötét képernyős monitorok már ott is állnak az asztalokon.
-Dinamikus utastájékoztató rendszer: az egyik újítás az, hogy a kijelzőket ezentúl nem a sofőrők állítják majd, hanem központilag vezérlik a kijelzőket és a hangosbemondást is. A régi FOK-Gyem kijelzők eltűnnek, az újabbakat átépítik az új rendszerhez.
-Jelzőlámpa befolyásolás: a jelzőlámpák rendszerébe is bele lehet majd nyúlni 30 kereszteződésben (lista pdf-ben itt), így például egy 5 másodperccel meghosszabbított zölddel prioritást lehet adni egy pár perc késést összegyűjtött autóbusznak. Persze ez azért korlátos lehetőség, a város forgalmát nyilván nem lehet felborítani néhány BKV jármű kedvéért, de a forgalom egyenletességének kialakításában ez is szerepet kap majd.

Az új felállásban a diszpécser nem csak egyenként tud beszélni a sofőrökkel, hanem lényegében átveszi az utastájékoztatást egy adott terület felett. Ha például az Orlay utcában történt csőtörés miatt le kell zárni a Gellért teret, akkor nem a járművezetőknek kell egyenként az utasokat tájékoztatniuk, hanem a diszpécserek küldenek ki infót a járművek és a megállóhelyek kijelzőire és hangszóróira. Ezzel egyrészt egységes, másrészt kiterjedtebb lesz a tájékoztatás. És az is megszűnik, hogy a buszsofőr tojik rá, hogy a kijelzőn nem a következő megálló, hanem az előző, vagy éppen csak a végállomás látszik. Úgy vélem, az utasok számára ez lesz az egyik legnagyobb durranás ebben a projektben. A járművek és a központ közötti rádiótelefonos összeköttetést is újra cserélik.



Közterületi kijelző lesz 257 megállóhelyen (nagyobb térkép itt). 2024 új kijelző eszközt szerelnek fel. Egyes, újabb típusú FOK-Gyem kijelzők is megmaradnak, és újak is jönnek bőven. Azt is kiépítik több helyen, hogy már pl. a Széll Kálmán téri metróállomáson lássuk, hogy a felszínen mikor milyen járat indul - így már rögtön a megfelelő irányba indulhatunk a mozgólépcső tetejéről. (Hasonló kijelzőt a Boráros téren, a 4/6-os villamos megállójában láthattunk már.)

Persze a BKV is jól jár. Csökkenhet a papírmunka, egyértelműbben megállapítható lesz pl. az is, hogy egy sofőr hány óra hány percet vezetett, hogy a menetrendhez képest hány járműkilométer teljesült. Ez a bérelszámolásnál is vitákat szüntet meg, és az alvállalkozói szerződéseket elszámolását is segíti.

A rendszer most 2295 járműre épül ki - villamosokra, trolikra, buszokra és a fogaskerekűre. Egyelőre kimarad a HÉV és a metró - és egyelőre a kishajók is, mivel a projekt 2009-es indításakor ezek még nem is jártak. (A metrónál és a HÉV-nél egészen más, a vasúthoz hasonló irányítás létezik, ennek köszönhető, hogy pl. a 3-as vonalon utazva ma is lehet tudni, hogy mikor jön a következő szerelvény.) A 2-es metrón jelenleg azt látjuk, hogy mennyi ideje ment el az utolsó szerelvény. Az Alstom metrók és a kapcsolódó irányítási rendszer fejlesztését követően, még 2013-ban itt is átállnak arra, hogy a következő szerelvény várható érkezését lássuk az állomásokon. A jövő zenéje lehet a rendszer továbbfejlesztése is. Bekapcsolható az e-ticketing jegyeladásba, a járműdiagnosztikába, de akár az utasszámlálásban is segíthet. És a BKK pont azért létezik, hogy ne csak a BKV-n belül szervezze a forgalmat, hanem a MÁV-val, Volán-nal is egyeztethesse a FUTÁR-t a jövőben. A 86-os busz vonalán gyakran utazók emlékeznek arra, hogy néhány éve teszteltek a vonalon egy olyan rendszert, ami piros LED-ekkel térképen mutatta a buszok helyzetét, és kijelzőn írta ki a következő busz várható érkezését. Ez egyfajta "barkácsolás", egy rövid kísérlet volt, a most kiépülő rendszernek nem ez az alapja, bár első tapasztalat-szerzésre alkalmas volt. Egyszerűen nincs értelme annak, hogy házon belül fejlesszenek egy ilyen komplex rendszert. A feladat nagyságát az is mutatja, hogy az egész világon 3-4 cég foglalkozik hasonló rendszerek kiépítésével. (Kép: logisztikaikepzes.blogter.hu)
Az új rendszer bevezetését követően várhatóan egy csomó műanyag viszonylatjelző táblát vásárolhatunk majd a cégtől. Az új kijelzős rendszer bevezetésével ugyanis ezek selejtezhetők lesznek. A táblás rendszer hátránya akkor bukott ki leginkább, amikor egy metrópótláshoz kellett buszokat átcsoportosítani. A buszokon ugyanis csak olyan tábla volt, amit a garázsban / végállomáson bepakoltak. A kijelzők megjelenésével ez a probléma is eltűnik. Az a fura helyzet is megszűnik, amit egyes budai Tatra villamosokon láthattunk: a villamosban kijelző mutatja a következő megállót, de a villamos oldalán műanyag tábla jelzi a viszonylatot.

Mibe fáj mindez? Összesen 6,7 milliárd forintba, amelyből 4 milliárd az Új Széchenyi Tervből, azaz EU-s pénzből jön.

Az összegyűjtött, rendszerezett adatok ezután már ezerfelé szórhatók. Megjelenhetnek a megállóban, a járműveken, a hangosbemondókon, az interneten stb. - sőt, már mobiltelefonos applikációja is fejlesztés alatt áll, tehát akár a rákosborzasztói százezredik utcában is láthatja majd az utas, mikor jön a következő busz. Ez nyilván nem a hárompercenként járó metrónál fontos, hanem elsősorban a ritkábban járó vonalakon.

Az évtized legnagyobb közlekedési rendszer beruházása 2013 február 28-án zárulhat le. Ezután sokkal jobb utastájékoztatással, némileg rövidebb eljutási időkkel, precízebb menetrend tartással és sokkal pontosabb tájékoztatással utazhatunk majd, ha minden jól megy.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: