Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.
"amikor végre elhatározták a fölépítését, akkor a költségeit egyre emelték"
Június 7: Az északamerikai népszámlálási hivatal kimutatása szerint Newyork lakossága kerek 5 millió. Ezekből a külföldiek száma 1,927.713 és legtöbben vannak az utóbbiak között az oroszok, akiknek száma 483.580. Az oroszok után a következő sorrendben következnek az egyes nemzetek: Olasz (340.524), német (279.242), osztrák (193.532) és magyar (73.336). Tíz évvel ezelőtt a magyarok száma csak 31.516 volt.
Június 8: A főváros telkeket vásárol. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén tárgyalta a tabáni kitelepítéssel kapcsolatos telekszerzések ügyét. A főváros erre a célra már két telektömböt megvásárolt. A városépítési ügyosztály most azzal a javaslattal járult a pénzügyi bizottság elé, hogy egy harmadik telektömböt vegyen meg a mártonhegyi oldalon, négyszögölenként 20-16.5 koronáért. Több hozzászólás után a bizottság az előterjesztéshez hozzájárult. Ugyancsak elfogadták azt az előterjesztést is, hogy a Sárosfürdő kiegészítésére egy ingatlant a főváros megszerezzen.
Június 15: Tabániak kitelepítése. A Gellérthegy szabályozásával kapcsolatban egymásután bontják le az apró-cseprő rozoga házakat és így a lakosság számára új lakásokról kell gondoskodni. A kislakások és az iskolák építésére fölügyelő bizottság Krátky János tanácsos elnöksége alatt foglalkozott az új lakások építésének kérdésével. Wildner Ödön dr. tanácsos, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője, megállapította, hogy a kibocsátott kérdőlapok útján a Tabán lakosságának nagy része, körülbelül 4000 lélek, tart igényt városi lakásra. A közgyűlés erre a célra már szerzett is telkeket és most ezeknek gyors beépítésére volna szükség. A bizottságban sokféle vélemény merült föl az építkezés módjára nézve, de a bizottság végül Vázsonyi Vilmos dr. javaslatát tette magáévá, amely szerint a megvásárolt Jankovich-féle telken pavillonszerű háromemeletes bérházakat fognak egy- és kétszobás lakásokkal építeni, elsősorban a Tabánból kiszorított lakosság, valamint a kötött keresetű és így a lakásdrágaságtól leginkább sújtott polgárság és tisztségviselők részére. A lakáskéérdésnek ez a megoldása, bár valamivel több időt, kíván, mint a barakk-lakások létesítése, a bizottság véleménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a fővárosra gazdaságilag is előnyös és a környező vidék feljődésére is jótékony hatással lesz.
Június 19: Új kórház. A közgyűlés még a múlt esztendőben elhatározta, hogy 2,271.000 korona költség keretén belül új elmebetegkórházat építtet. A belügyminiszter a közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta. Tekintve, hogy a kórház építése rendkívül sürgős, a tanács keddi ülésében az építkezés megkezdését határozta el és ebből a célból az összes iratokat a tervek és a költségvetés elkészítése végett a tanácsi XIII. (építkezési) ügyosztálynak adta ki, mint amely a kórház építkezését végezni fogja. Ez alkalommal egyúttal megalakította a tanács az építési végrehajtó bizottságot is.
Június 19: Az aranyhegyi árok rendezése. A főváros 1912. évi költségvetésében a III. ker. aranyhegyi árok rendezési munkáira 6000 koronát vettek föl. A tanács most elrendelte, hogy e költségösszeg keretén belül a budai temető mentén az árok partjainak megvédéséről gondoskodás történjék, illetve hogy az erre a célra szükséges munkákat hajtsák végre.
Június 21: A főváros konyhakertészete. A közélelmezési bizottság Folkusházy Lajos tanácsos elnöklésével tartott ülésében foglalkozott azzal az előterjesztéssel, amelyet a városgazdasági ügyosztály egy községi konyhakerti gazdaság létesítése ügyében készített. (...) Glück Frigyes, aki örömmel üdvözölte az előterjesztést, azt az eszmét vetette föl, hogy a fővárosi árvaházakban lévő növendékeket kellene a konyhakertészetre nevelni, mert ez igen egészséges és jövedelmező foglalkozás. A vita során elhangzott észrevételekre Márkus Jenő dr. tanácsos kimerítően reflektált és rámutatott arra, hogy a kerti gazdaság amellett, hogy árszabályozó hatással lesz, módot nyújt a magyarságnak arra, hogy ezt a jól jövedelemező és könnyű foglalkozást elsajátítsa. A bizottság az előterjesztést megelégedéssel fogadta el azzal a kiegészítéssel, hogy kívánatosnak tartja, ha a kiküldendő üzemi bizottságot az üzletben járatos egyénekkel kiegészítik. Helyesnek tartaná a bizottság azt is, ha a földmívelésügyi miniszternek hasonló irányú akcióját bekapcsolnák a főváros akciójába.
Június 21: A világ legmagasabb épülete immár nem a híres newyorki Metropolitan-palota, amely hétszáz (egy láb: egyharmad méter) láb magas, hanem egy másik newyorki épület, amely most közeledik befejezéséhez. Ez az új felhőkarcoló a Broadway-n épülő Woolworth-palota, amelyik 55 emeletes és hétszázötven láb magas lesz. Egy egész kis város fog elférni az új épületben, amely mellett a harminc év ezelőtti 12 emeletes felhőkarcolók, amelyeknek akkor csodájára jártak, játékszernek látszanak. Az ilyen óriási épületek építése a modern technikának nem okoz semmiféle henézségeket, sőt amerikai építészek azt állítják, hogy olyan magas házak építése, mint amilyen az Eiffel-torony (ez háromszáz méter magas) se tartozik már a lehetetlenségek közé. Éppen ezért szinte bizonyos, hogy a Woolworth-palotát nemsokára túlszárnyalja majd egy még magasabb épület-monstrum.
Június 23: Tizenegy millióba kerül a Sárosfürdő! A fővárosi Sárosfürdő építkezése két dologról vált híressé. Egyrészt arról, hogy két évtizeden át húzták-halasztották és engedték az értékes gyógyvizet a Dunába ömleni. A másik híressége az, hogy amikor végre elhatározták a fölépítését, akkor a költségeit egyre emelték, míg végre szerencsésen fölhajtották hat millió koronára. De ezzel nincs vége. Az építkezésnél az első emelet körül tartanak és most kipattan, hogy időközben fölemelték a költségeket 11 millió koronára. Szép kis túllépés, szép kis gazdálkodás, ugyebár? (...) a városházáról - félhivatalosan - a következő mosakodó nyilatkozatot adták ki:
A Sáros gyógyfürdőnek, gyógyszállodának és népfürdőnek részletes terveit és részletes költségvetéseit a megbízott építészek 1909. év végén terjesztették be. Ekkor a főépület-csoport fölépítésére 3,953.518 korona 74 fillért, a népfürdőre 307.591 korona 45 fillér volt előirányozva. A gyógyfürdő bizottság és a tanács javaslatára a törvényhatósági közgyűlés 1910 július havában tartott ülésén a Sárosfürdő összes építkezéseire, berendezésére és fölszerelésére, valamint a ruhaneműekre, stb. 5,650.000 koronát szavazott meg. A tárgyalások folyamán, a gyógyfürdő bizottságban merült föl az a terv, hogy a Gellért-teret a Fehérvári út megtört vonalában a Sárosfürdő telkének megkisebbítésével bővíteni kell. Ezt az új szabályozást, amellyel a Kelenhegyi útnak áthelyezése és azzal a csatorna újjáépítése, új vízvezetéki főcsövek fektetése, stb. jár, a tanácsa és a közgyűlés elfogadta. Kétségtelen, hogy az új szabályozás által a hatalmas épület is monumentálisabb és szebb elhelyezést nyer. A tervező építészek az újra szabályozott telekre az időközben kibővített tervezési programnak megfelelően új tervet készítettek, amelynek alapterülete 1100 négyszögméterrel nagyobb a régi tervnél. A nagyobb beépítésnek megfelelően természetesen szaporodott az értékesíthető helyiségek száma is.
A tetemesen nagyobb beépítés, a hegy leásása folytán fölmerült nehézségek, a tervbe vett előkelőbb kiképzés és főleg az 1909. év óta megnövekedett építési árak együttvéve okozták, hogy a Sárosfürdő és gyógyszálloda főépület csoportjánál összesen 2,300.000 korona többletköltségre van szükség; (...) A népfürdő céljára megszerzendő területen a népfürdőt is gazdaságosabban lehet építeni, mert alagsorában lesz mosóintézet, emeletén pedig személyzeti lakások. A népfürdőre eredetileg 307,591 koronát szavazott meg a közgyűlés. (...) A főépületcsoportot a Kemenes-utca alatt járható alagúttal kell összekötni a népfürdő és gépházcsoporttal, amelyben az összes fővezetékek keresztülhaladnak. Ennek költségeire is most kell a fedezetet kijelölni. (...)
Június 25: A fővárosi gázművek kiépítése. A gázgyári bizottság hétfői ülésén a gázművek igazgatósága előterjesztést tett, hogy a Józsefvárosi gázgyár gáztartói helyett a Tomcsányi utca mentén 150.000 köbméter befogadású új gáztartót építsenek. A józsefvárosi gázgyár ugyanis az új gázgyár elkészültével megszűnik és hogy a telek értékesíthető legyen, szükséges, hogy a gáztartókat is elvigyék onnan. (...) Az új építés legalább két és fél évig tart, vagyis 1914. év végén, legrosszabb esetben 1915 tavaszán adják át az új gáztartót a rendeltetésének. Hogy ily nagy gáztartót építenek, ennek az az oka, hogy a fogyasztás minden várakozást fölülmúló módon növekszik, és ha a fogyasztás ebben az arányban növekszik, mint most, úgy két és fél éven belül újabb 20-25%-os emelkedést fog mutatni. (...) Az eddigi adatokból - a vezérigazgató szerint - megállapítható, hogy az új gázművek építésénél jelentékeny megtakarítás lesz. Ennek egy részét a gázgyár igazgatósága arra akarja fordítani, hogy munkáslakásokat építsen a gázgyár telepén. Egyelőre 104 egyszobás, 10 kétszobás és 2 háromszobás lakás építésére, továbbá egy üzleti és vendéglői épület és egy legényszálló létesítésére tett az igazgatóság előterjesztést. (...)
A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:
