Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"Ha képviselőválasztás van Óbudán, akkor minden képviselőjelölt a programbeszédében megígéri ezt; mert Óbudán a polgárok az ígéretekkel is megelégszenek"

Október 1: A néprajzi múzeum, amely eddig a városligeti iparcsarnokban volt elhelyezve, most alkalmasabb helyre kerül. A gyűjtemény legnagyobb része hozzáférhetetlen a közönségnek is, az esetleg tudományos szempontból érdeklődő szakembereknek is, mert a hely szűk volta miatt a múzeum gyűjteményeinek legnagyobb része ládákba csomagoltan, pincékben és padlásokon van elraktározva. Most a néprajzi osztály igazgatóját megbízták, hogy alkalmas területet keressen a múzeum céljaira. A néprajzi múzeum mostani helyisége nem fűthető és így a hűvösebb idő beálltával a nagyközönség látogatása elől elzárják.

Október 2: A fővárosi könyvtár áthelyezése. A fővárosi könyvtár a központi városházából kiszorult. A tanács most elhatározta, hogy a könyvtárt a IV., Gróf Károlyi utcai elemi iskola épületébe helyezik át. Minthogy azonban ebben az iskolában még folyik a tanítás, mert a Papnövelde utcai elemi iskola új épülete még nem készült el, a könyvtár átköltözése csak akkor történhetik meg, ha az iskola az új épületbe átmegy.

Október 4: A Palotai úti munkásházak lakói vasárnap jól sikerült gyűlést tartottak. A gyűlés célja az volt, hogy egyrészt a Palotai úton és környékén uralkodó állapotokra földhívják a közhatóságok figyelmét, másrészt pedig, hogy kieszközöljék a városi tanácsnál, hogy az Általános Fogyasztási Szövetkezet a palotai munkásházakban helyiséget kapjon, az ottan fölállítandó fiókja részére, amellyel viszont a gyűlésen megjelenteknek az a céljuk, hogy a közvetítő kereskedők uzsorájának gátat vessenek. Foglalkozott már a Népszava ennek a környéknek a köztisztasági és közegészségügyi elhanyagoltságával. Annak idején elérték a "tripoliszi" - mint ahogy a környéket találóan nevezték - munkások, hogy orvost kaptak, de a közegészségügyi viszonyok ezzel nem javultak. Csatornázás még most sincs. A piszok és szenny csak akkora, mint volt akkor. A közbiztosság is gyönge lábon áll. Iskola azon a környéken nincs és a telefonhiány következtében ez a vidék teljesen el van zárva a fővárostól, úgy, hogy ha esetleg valami szerencsétlenség történne, ott csak óriási nehézséggel lehetne segítséget kapni. (...)

Október 6: A konyhakerti gazdaság. A törvényhatósági bizottság még júniusban elhatározta, hogy községi konyhakerti gazdaságot létesít. A belügyminiszter most arról értesítette a fővárost, hogy a közgyűlésnek ezt a határozatát a földmívelésügyi miniszter meghallgatása után elvben jóváhagyja. A határozatnak ama részeire nézve, amelyek a létesítendő kertgazdaság belső szervezéséről intézkednek, a miniszter függőben tartja elhatározását addig az időpontig, amíg a törvényhatósági bizottság a létesítés és szervezés összes kérdéseiben határozott.

Október 6: A Kőbánya-Óhegy-i villamos vonal. A Városi Villamos Vasút igazgatósága új vonalat akar építeni, amely - a bemutatott tervek szerint - a Kápolna utcai vonalból kiágazólag a Kápolna téren és Óhegy utcán az Alkér utcáig halad. A vonalnak további kiépítését a társaság nem tartja időszerűnek, mert a vonal ez idő szerint lakatlan vidéken, szántóföldeken haladna keresztül, továbbá, mert a Kőbánya-Erzsébetfalvai vonalba való bekapcsolás a Gyömrői úton épülő vonal segélyével amúgy is meg lesz. A közlekedési ügyosztály a terveket átvizsgálta, azokhoz hozzájárult és javasolja, hogy a terveket a közigazgatási bejárás alapjáull fogadják el.

Október 18: A fővárosi árverési csarnok. A közgazdasági ügyosztály elkészült az árverési csarnok és a nyilvános hatósági raktározó üzleg szabályzat-tervezetével. Az árverési csarnokkal kapcsolatban az ügyosztály nyilvános hatósági raktárt is kíván létesíteni, amely a főváros területén működő beraktározási vállalatok egy részének üzelmeit megbénítaná és az egész úgynevezett beraktározási ipart szabályozná is. Lényeges rendelkezése a kilencvenhat szakaszból álló szabályzatnak az, hogy az árverésre bocsátott tárgyakat eladás előtt alkalmas termekben kiállítják és az árverés a nagy nyilvánosság előtt fog lefolyni, úgy, hogy a közönség is föltétlenül és zavartalanul részt vehet az árverelésben. Az úgynevezett kommersz-áruk nem kerülhetnek az árverési csarnokba. A bírói árveréseket a bíróság kiküldöttje tartja, a pénzügyi hatóságok árveréseit a pénzügyi közegek, a többi árveréseket a csarnok tisztviselői, mint hatósági közegek. A díjak igen mérsékeltek. Az előterjesztés szerint az intézmény létesítése tartalékkal és teljes fölszereléssel egyetemben körülbelül 2 millió koronába kerülne, amelynek annuitását, valamint az üzemhez szükséges személyi és dologi kiadásokat a jövedelem födözné. Az ügyosztály e tárgyban végül a következő határozati javaslatnak a közgyűlés elé terjesztését kéri:

1. A közgyűlés az 1912. évi január 31-én hozott határozatának végrehajtásaképpen a hatósági árverési csarnok és nyilvános raktárra vonatkozó üzletszabályt a tanács által előterjesztett szövegben megállapítja.
2. A közgyűlés elhatározza, hogy az árverési csarnoknak az üzletszabály alapján huszonöt évi tartamra való üzembevétele iránt kizárólagos jogú kormányhatósági engedélyt kér a kereskedelemügyi minisztertől.
3. Felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a királyi zálogházak árveréseit és az árverési vételdíjakat engedje át az árverési csarnoknak.
4. Fölterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy saját hatáskörében rendelje el, hogy a vasúti és hajózási vállalatoknál, továbbá a postai hivataloknál visszamaradt és eladásra kerülő tárgyakat az árverési csarnokban értékesíthessék.
5. Hasonló tartalmú fölterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez is, a vámhivataloknál visszamaradt tárgyak árverelése ügyében.
6. Az igazságügyminiszterhez szintén fölterjesztést intéz a bírói árveréseknek az árverési csarnokban való foganatosítása iránt.
7. Fölterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez, hogy az árverési csarnok és a nyilvános hatósági raktár által létesített ügyletekre, az ott vezetett könyvekre, iratokra, kiadmányokra a bélyeg- és illetékmentességi kedvezményt adja meg, tekintettel arra, hogy a fővárosnak nem hasznothajtó üzeméről van szó és hogy az elérhető nyereség csak az intézmény fejlesztésére, szociális és humanitárius céljainak minél megfelelőbb módon való ügykezelésére lesz fordítható.

Október 18: Óbudai mizériák. Írják nekünk: A III. kerületi Tímár utca a Lajos utcát keresztezi és a Lajos utca egyik oldala - merthogy be van építve - kettékszakítja a Tímár utcát. A főváros meg akarja hosszabbítani, illetve összekapcsolni a Tímár utcát, hogy a tanulók könnyebben juthassanak a Kiskorona és Tímár utcai iskolákhoz. E célból már régen megvette a Lajos utca 120. számú házat, amelyet azonban még mindig nem bontottak le. Mindezideig a Lajos utca 120-122. számú házakban meg volt engedve mindenkinek az átjárás, de most rövid idő óta a Kiskorona utcai részen a kapuk csukva vannak. Ha véletlenül valamelyik gyerek a kaput nyitva látja és át akar osonni, a házmester az orra előtt zárja be a kaput és söprűvel kikergeti. Nyáron megjárja, de télen, amikor az a szegény iskolásgyermek kénytelen nagy kerülőt tenni a rendkívül keskeny járdán úgy, hogy a szülő nem bizonyos abban, hogy a gyermeke épségben kerül-e haza vagy valamely jármű kerekei megnyomorították. Mindez azért, mert a város a már régen tervbe vett utcahosszabbítást nem intézi el. A Tímár utca meghosszabbítása éppen olyan hosszadalmas, mint az "Óbuda-Hungária" híd építése. Ha képviselőválasztás van Óbudán, akkor minden képviselőjelölt a programbeszédében megígéri ezt; mert Óbudán a polgárok az ígéretekkel is megelégszenek. Addig amíg a kaput a Kiskorona utcai részén nyitva voltak (elírás az eredetiben - a szerk.), nem volt senkinek kifogása ellene, de most, hogy lezárták, a városnak kötelessége sürgősen intézskedni és az utcát meghosszabbítani. De nemcsak az iskolásgyermekek érdekében, hanem a köz érdekében is. Mert a Pacsirta-, Kiskorona, Tímár- és a környékbeli utcák lakói is kénytelenek emiatt nagyot kerülni. Jó volna, ha a főváros egyik bizottsági tagja, akit az óbudai polgárok választottak meg, Óbudára jönne és szétnézne; akkor láthatná, hogy milyen égető sürgős munkákra bukkanna, amelyet a fővárosnak el kellene végeztetnie. Ne csak adót szedjenek az óbudaiaktól, hanem tegyenek is az érdekükben valamit. A bizottsági tagoknak meg kell mutatniok, mert közlekednek a községi választások és akkor számon kérjük, hol vannak az ígért munkák!?

Október 18: Meghalt a csőposta föltalálója. Popp Viktor osztrák származású mérnök, a csőposta föltalálója, szerdán éjjel meghalt Párisban, hatvan éves korában. Nagy vagyonra tett szert találmányával. A dróttalan táviratozás tökéletesítésére törekedett és ő volt az, aki a francia kormány megbízásából Marokkóban berendezte a szikratávíró állomásokat. (A csőposta olyan készülék, amellyel leveleket, táviratokat továbbítanak a föld alatt lévő csővezetékben légnyomással.)



Október 19: Dróttalan villamos árammal hajtott vonat. A "Canadian Pacific Railway" vasúttársaság az északamerikai Toronto mellet lévő vasúttelepén - írja az amerikai "Szabadság" - mostanában olyan kísérletek folynak, amelyeknek kiemenetele elé nagy érdeklődéssel néz a műszaki világ. Ha a kísérletek sikerülnek, az emberiség rendkívüli értékű találmánnyal lesz gazdagabb, és az emberi elme újabb diadalára lesz büszkébb. Frank Wyatt Prentice nevű mérnök olyan dróttalan villamos készüléket talált föl, amelynek segítségével akármilyen vasúti mozdonyt villamos árammal akármilyen sebességgel el tud hajtani. A mostani gőzmozdonyokat nem is kell azért a lomtárba helyezni, csak a víz és széntartó kocsi válik fölöslegessé, a kazán falára pedig egyszerűen rácsatolják a haszontalanná vált csapok és fogantyúk helyére az áramfölvevő készüléket. Egy előkelő szaklap egyik legutóbbi számában részletes ismertetés jelent meg e korszakos találmányról. Eszerint a kísérletek céjaira szolgáló Toronto mellett két mérföldnyi hosszúságban négy sínpárú pályatestet foglaltak le. A pályatest négy részre van osztva, amelyek hosszúsága 2500 lábtól 4500 lábig váltakozik. (Egy északamerikai láb egy harmad méter.) E részek, vagy "blockok" rendes hőszigetelő eljárással vannak egymáshoz kapcsolva. A sínek között talpfákból összerakott vonal húzódik párhuzamosan a sínekkel a blockok végéig, a drótok védelmére. Mindegyik block végén a szigetelt kapcsolásoknál egy-egy kis, drótnélküli áramot szolgáltató generátor van elhelyezve. Ezt a generátort a blockban elhúzódó vezetékek áramai táplálják, de nem ugyanazon, hanem az előtte lévő block vezetékei. Mindaddig aztán, amíg az előző blockban baj, rövidzárlat vagy törés nincs, a generáto az egész block területére magas feszültségű áramot bocsát vagy, hogy érthetőbbek legyünk, sugárzik ki. Abban a pillanatban, ahogy az előző blockban baj történik - rövid zárlat, síntörés, nyílt válltó vagy egyéb ilyen veszedelem - a generátor rögtön munkaképtelenné válik és a vonat azonnal megáll, mielőtt a veszedelmes blockra érhetne. A lokomotívon négy hárfaszerűen képzett fölvevő készülék van elhelyezve. Két, tizenkét rézdróttal ellátott hárfa a mozdony hasára van földerősítve. Ezek a hárfák rendkívüli gonddal szerkesztett hálózattal vannak összekötve a tulajdonképpeni indító és hajtókészülékkel a rézcsapok helyén.

A kísérletek a következő módon történtek: Elindult a torontói pályaudvarról egy tizenhárom kocsiból álló vonat, amelynek utolsó kocsiján vöröslámpa égett és a síp egész idő alatt veszettül visított. a vonat 20 mérföldnyi óránként való sebességgel haladt. Abban a pillanatban, ahogy a vonat az első blockhoz, az úgynevezett állomáshoz ért, a síp nyomban magától elhallgatott. A vöröslámpák pedig elaludtak, illetve zöldre változtak. Erre a vonat sebessége már fokozódott úgy, hogy mire a harmadik blockot elérte, a sebességmérő már 45 mérföldnyi óránkint való sebességet mutatott. A mozdony gőzét abban a pillanatban zárták el, amikor a "fölszedő állomás"-hoz érve, a drótnélküli áram vette át a munkát. A legfelső block közepén szánt szándékkal egy üses mozdonyt helyeztek el, hogy a biztonsági szerkezetet is mindjárt kipróbálják. A második blockra érve, a vonat jelzőlámpái megint hirtelen automatikusan átváltottak zöldről pirosra - a veszteglő mozdonyt a fenyegető veszedelemre figyelmeztetendő. A síp pedig veszettül kezdett sivítani. Amikor a vonat a harmadik blockra ért, az áram megszűnt és a vacuum fékek azonnal működésbe léptek - szintén teljesen automatikusan. Ezt a próbát aztán megismételték, de ezúttal úgy, hogy az utolsó blockban álló váltót nyitva hagyták. Az előbbi jelenségek erre szintúgy megismétlődtek: a vöröslámpák kigyulladtak, a síp sívított, a fék működésbe lépett és a vonat a tulajdonképpeni veszedelmtől jó messze, szép csöndesen, rázkódás nélkül megállott. A kísérletek színhelyéül szolgáló pályatest itt egy százaléknyi emelkedést mutat. Erre való tekintettel a kísérleteket visszafelé is megismételték, szintoly meglepő sikerrel. A lejtő miatt csak pár lépésnyivel tovább állott meg a vonat. A találmány nagyszerűségét fokozza az a körülmény, hogy a kísérlet rendes gőzmozdonnyal történt. A generátorok nem csak az áramot szolgáltatták és beszüntettk a kazán gőzszolgáltatását, de a gőzt automatikusan, fokozatosan zárta el az áram, úgy, hogy a megállás rázkódás nélkül történt.



Október 22: Új leányiskola. A kislakások és iskolák építésére fölügyelő bizottság hétfőn ülést tartott. A bizottság tárgyalta az V. Szemere- és Szalay utcák sarkán építendő polgári leányiskola terveit. Az új intézetben 15 tanterem, egy természettudományi tanterem, egy rajzterem, egy kézimunkaterem, egy énekterem és egy váróterem lesz. A női iparoktatási tanfolyam számára hat termet terveznek, a háztartási iskolában négy csoport tanuló részére megfelelő helyiségek lesznek. Az összes építési költség 600.000 korona. A terveket a bizottság az építkezési ügyosztály módosításával elfogadta. Az építkezési költség engedélyezése után az építéshez azonnal hozzáláthatnak.

Október 23: Hogyan akarják a Margitszigetet "fejleszteni". Abbáziából jelentik a "Magyar Kurír"-nak: A "Casino des Etrangers" néven ismert abbáziai játékbarlang, mint értesültünk, nagyobb érdekeltséget vállalt abban a társaságban, amelyet a párisi Ritz-csoport hozott össze a Margitsziget kibérlésére. A főváros és a francia pénzcsoport között létrejött megállapodást az abbáziai, illetve fiumei érdekeltség részéről zimonyi Schwartz Mihály fiumei mérnök-vállalkozó írta alá. Zimonyi Schwartz Mihály, aki az abbáziai játékbank részvényein eddig több mint 300.000 koronát nyert, dr. Brájjer Lajos fiumei lapszerkesztővel és az abbáziai játékbank titkárával együtt a napokban tért vissza a Riviéráról, svájci és északtengeri útjukról, ahol a különböző játékbarlangokat tanulmányozták. Ez útjokon szerzett tapasztalataikat most memorandumba foglalva a Margitszigetet bérlő részvénytársaság elé terjesztették és javaslatot tettek az iránt is, hogy a Margitszigeten fölállítandó nemzetközi játékbarlangot milyen szisztéma szerint rendezzék be. A Margitsziget fejlesztésének programját ugyanis a játékbank horribilis bevételeiből akarják megvalósítani. A margitszigeti játékbank alkalmazottait most képezik ki Abbáziában a Casino des Etrangers játéktermeiben. ...Eddig a "Magyar Kurír" tudósítása. (...)

Október 23: Az állami munkáskórház. A főváros közgyűlése annak idején kimondotta, hogy az építendő állami munkáskórház céljaira a már egyszer kijelölt Gyáli úti telek helyett a X., Maglódi út és Külső Jászberényi út között fekvő fővárosi telektömbből 13.000 négyszögöl területet enged át a kórház céljaira. A belügyminiszter most a közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta.

Október 23: A "Magyar Villamossági" megváltása. Mint ismeretes, a főváros a Magyar Villamossági Részvénytársaság megváltása céljából bírói becslés elrendelését kérte. Ezt a budapesti királyi törvényszék el is rendelte. A bíróság hétfőn vezette be a szakértőket a telepre. Jelen voltak ez alkalommal Lészai Árpád dr. törvényszéki bíró, aki az eljárást vezette, azonkívül a főváros részéről: dr. Buzáth János tanácsos, dr. Szabó Imre tiszti ügyész, a társaság képviseletében Matlekovits Sándor v. b. t. t., elnök és dr. Stiller Mór bizottsági tag, a társaság ügyésze, továbbá a szakértők és pedig: Söpkéz Sándor, Wittmann Ferenc, Hollós József, Kommer József, Hütl Dezső és Illés Gyula. A társaság megismételte a főváros által kért becslés ellen való pörrendi kifogásait, amelyeknek azonban a bíróság helyt nem adott, hanem a szakértőket bevezette és az előzetes bírói szemlét elrendelte.



Október 23: A Közúti villamos új járatai. A Budapesti közúti vaspálya társaság a téli menetrend életbeléptetésével kapcsolatban több új járatot szándékozik létesíteni. Így a régi Váci úti vámtól a Margithíd pesti oldaláig, a budai oldalon a Ferenc József-hídtól a Lánchídig, továbbá az Átlós úttól a Döbrentei térig. A 9. számú viszonylatban pedig a Népligettől a Kálvin térig terjedő vonalszakaszt a Ferenc József-híd pesti oldaláig, a 71-es viszonylatban pedig az Orczy úttól a Kálvin térig terjedő szakaszt az eskü térig akarja meghosszabbítani. A tanács a társaság előterjesztéseihez hozzájárult és azt tudomásulvétel végett a közgyűlésnek bejelenti.

Október 27: A Haller utcai városi bérház. A főváros a Haller-utca és Üllői-út sarkán egy ötemeletes kislakásos bérházat építtet, amelynek átadását november 1-jére tűzték ki. Az épület elkészült és a főváros részéről szombaton bizottság járt a helyszínen, amely megállapította, hogy az épület annyira készen van, hogy november 1-re átadható. Minthogy azonban a nagy bérpalotában százhúsz lakás van, nehogy a költözködésnél torlódás legyen, megengedték, hogy egy-két nappal elseje előtt a felsőbb emeletek lakói lakásaikat elfoglalhatják.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: