Sétáljunk végig Buda egyik legjelentősebb útvonalán, a Fő utcán! A Clark Ádám tértől eljutunk egészen a Szilágyi Dezső térig. (Első rész.)

A Clark Ádám tér az Alagút és a Lánchíd megépítésével vált a budai oldal nagy forgalmú csomópontjává 1857-re. A terület felértékelődését jelzi, hogy sorra jelentek meg az üzlethelyiségek, paloták - ezeknek ma már csak egy része áll. A 19. század derekán még egy színház is működött itt, egy katonai kaszárnyában. Az Alagút tetején Ellypse néven egy kis kioszkban kávéházat nyitottak - ma nyitott terasz van a helyén. A tér déli oldalán Klusemannék palotája és a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium épülete állt - ma már egyik sem látható. Északon, a Dunánál a Lánchíd Társaság emeltetett fényes palotát - ez az egy ma is áll. A ház lakója volt egykor Reitter Ferenc is. Később a Fővárosi Közmunkák Tanácsa használta a palotát - innen költöztek át aztán a Madách térre. 2008-ban irodaházzá alakították át.

A hegyhez közelebbi telken Ybl Miklós tervezett palotát a Budai Takarékpénztárnak. Az alapkőletételre 1860. augusztus 27-én került sor. Bár a Kiegyezésre még hét évet kell várni, az ország már fellendülőben volt: sorra épültek a főúri paloták és a bankok, biztosítók székházai. A stílus is változott: a romantika korát elhagyva az építészek a neoreneszánsz felé fordultak. Ennek előfutára volt a takarékpénztári épület is. A Wodianer Sámuel József alapította intézmény első székháza a régi hajóhídnál állt. A Lánchíd átadásával azonban az ottani forgalom nagyon visszaesett - így aztán elköltöztek a Lánchídhoz. És ha már költöztek, az új épületet a régihez képest nagyobbra is álmodták. Az 1860-ban megvásárolt telekre Ybl Miklóssal terveztettek új palotát. A földszint fölé két emelet magasodott. Két bejárata is volt: egy a takarékpénzárnak, egy pedig az épület aljában megnyitott Lánchíd kávéháznak. Az első emeletet a hivatali helyiségek, a második emeletet bérlakások foglalták el. Ez a székház volt Ybl első, faragott terméskövekből emelt háza. Az építő Diescher József volt, aki már korábban is dolgozott együtt Ybl Miklóssal, mégpedig a Magyar Tudományos Akadémia palotájának megépítésén. A főhomlokzat kelet felé, a híd felé nézett. A boltozatos bejáraton át egy oszlopos előtérbe vezetett az út, innen vörös márvány főlépcső vitt tovább az emeletek felé. Az épület belső udvarát Ybl mindhárom szinten oszlopos árkádsorral ékítette - alul kőből, a legfelső szinten öntöttvasból. A mesternek még arra is volt gondja, hogy a szomszédos ház tűzfalát is ilyen árkádsorral díszítse.

A Budai Takarékpénztár az 1880-as években. (fortepan.hu, Klösz György felvétele)

A palota a második világháborús pusztítás áldozata lett. A háború után úgy ítélték meg, hogy a régi beépítési fok visszaállítása nem kívánatos: A Sikló előtt ma is nyitott térség van, a takarékpénztár telkébe pedig a kiszélesedő tér körforgalmú útja hasított bele. Újjáépítés helyett csupán a maradványok felhasználásával nyitották meg a telken a Lánchíd presszót - az idősebb olvasók még emlékezhetnek rá. A rendszerváltás után ez is eltűnt. A következő évtizedekben számos terv született a telek új beépítésére, míg végül 2018-ban átadták a Hotel Clark épületét. Ha bemegyünk, egy-két apró részletet még felfedezhetünk a régi Ybl-féle palota árkádjaiból a recepció környékén.

A Fő utcán tovább sétálva, a Pala utca sarkán egy modern irodaházhoz érünk. Sokan nem is sejtik, de az épület az I. kerület legrégebbi házának maradványait rejti. Munkanapokon, amikor munka folyik az irodákban, nyitva van a belső udvar, be lehet sétálni. A hetvenes évekig három régi ház állt itt. Akkor azért bontották le őket, hogy 1984-re felépülhessen az Industrialexport állami vállalat székháza, a középkori eredetű épületmaradványok felhasználásával. 2002-03-ban lebontották az irodaházat, helyére egy még intenzívebb beépítésű irodaház került, ez áll ott ma is.

A Palaház udvarán (Fotó: Papp Géza)

A középkori ház mezőgazdasági termények raktárának épült a 14. század körül. Vastag falazatú, két emeletes volt. Buda 1686-os visszafoglalása után egy nagyobb ház épült itt fel, felhasználva a középkori épület egy részét is. Az akkor Fő utca 16. alatti, barokk házrész lakója Salgáry Péter, Buda akkori polgármestere volt. A 19. században klasszicista stílusban építették át. Ha szemügyre vesszük a romokat, még észrevehetünk néhány födémtartó kőkonzolt, valamint az ajtók, ablakok megmaradt kivágásait.

A Palaházzal átlósan szemben modern épület áll, a Francia Intézeté. A Fő utca 17. alatti telken korábban az Andrássyak palotája állt, ez 1931-ben állt a francia diplomácia szolgálatába. 1945-ben súlyos találatokat kapott, és bár először sebtiben helyreállítási munkálatokat végeztettek el rajta, végül mégis a teljes lebontás mellett döntöttek. Bár már 1947-ben megnyílt Budapesten a Francia Intézet, a magyar-francia kapcsolatokat évtizedeken át a szocialista és a kapitalista világ szembenállása határozta meg. A jég 1981-ben, Francois Mitterand elnöksége alatt tört csak meg, addig a Fő utcai üres telken is csak teniszpálya, télen jégpálya működött. Az 1984-ben a Francia Intézet számára emelendő épület megtervezésére kiírt pályázatot George Maurois nyerte meg, akinek ez az egyetlen magyarországi épülete.

Külső megjelenésén és belső tereiben is látható az épület mozgalmassága: kidomborodások, ívek, kiszögellések, váltakozó formájú nyílászárók keltik életre a halvány zöldes színű kubust. A nagy értékű telken nemes gesztusnak mondható, hogy az épület elé tágas teraszt terveztek, ezzel levegősebbé téve a környezetet, és láthatóbbá az épületet. Érdekesség, hogy a könyvtár székeit is Maurois tervezte, és a "Chaise Budapest" nevet adta nekik.

Az intézmény 1992. május 25-én nyitott meg. Könyvtárral, gazdag programkínálattal, nyelvtanulási lehetőségekkel és remek gasztronómiával is várja a vendégeket.

A Francia Intézet (Fotó: Papp Géza)

A Francia Intézettel szemben, a Fő utca 20. alatt az egy emeletes, korai klasszicista stílusú, saroktornyos Kapisztory-ház áll. Alapjai a 15. századból erednek, majd a 17. század végén kibővítették. Ma formáját 1811-ben nyerte el, ekkor alakították át Kapisztory József görög kereskedő részére - ezért is találhatunk a homlokzatán a kereskedelemre utaló domborműveket is. A 19. században híres cukrászda működött benne, ma remek kerthelyiséggel bíró francia étterembe ülhetünk be.

A Corvin tér elé érve, a Ponty utca magasságában áll az egykori kapucinus kolostor épületegyüttese. Az első épületeket a 14. században emelték, majd török dzsámi lett, hogy aztán a jezsuiták szerezzék meg maguknak, katonai kórházzá alakítva az egykori törökfürdőt. 1693-ban a kapucinosok költözhettek be a templomba és a kolostorba. A 17.-18. század fordulóján építették át mindkettőt. Túlélte az 1849-es tűzvészt, ez után a Vigadó építésze, Feszl Frigyes tervei alapján építették újra. A 2019-es év is nagy változást hozott: a kolostor épületében négy csillagos szálloda nyílt.

A Corvin tér északi oldalát a pesti Vigadó budai párja uralja. Az 1890-es években merült fel az igény, hogy a pesti intézmény pendantjaként Budán is emeltessék egy hasonló épület. Tervezői a volt Honvéd Főparancsnokság épületét is jegyző Kallina Mór, valamint Árkay Aladár voltak. 1899-ben nyitott meg az intézmény, amelyben eleinte a koncertterem volt a leghangsúlyosabb, később a budai polgárok gyülekezőhelye lett. A második világháború utáni évtizedektől kezdve egészen napjainkig a magyar népi kultúra, a magyar néptánc fontos központja. Az épület remek állapotban van: 2008-ban a külső tatarozást, az elmúlt években a belső felújítást is elvégezték rajta. Megújult maga a Corvin tér is.

A Budai Vigadó (fotó: Papp Géza)

Kissé feljebb, a Szilágyi Dezső téren nemrégiben újították fel Budapest második legnagyobb református templomát. Addig is érdemes egy pillantást vetni a tér sarkában álló kis szoborra. Ez a templomot is tervező Pecz Samu kicsiny szobra. Lehetne ő ismertebb építészünk is, hisz ő tervezte a Fővám téren álló vásárcsarnokot, az egyetemi Gólyavárat, a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia épületét Fiumében, a fasori evangélikus templom és gimnázium épületeit, a Műegyetem könyvtárát és a várbéli levéltári épületet is.

(folytatása következik)

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!