Van is, meg nincs is. Tér is, meg nem is. Rengeteg ember fordul meg itt nap mint nap, mégsincs tele üzletekkel. (Pedig már 1988-ban annyi ember járt erre egy nap alatt, mint Győr lakossága!) Budapest egyik legfurább pontjának még neve sincs. Úgy beszélünk csak róla: Árpád híd, metróállomás. A napokban elindult itt a város egyik legnagyobb építkezése - milyen lehett volna, és milyen lesz végül? Új videó és látványtervek a cikk végén!

A terület északi része már kívül esik a Hungária körgyűrűn, így ide már nem vonatkoznak olyan szigorú városépítészeti korlátozások. Finta József egy 2009-es tervtanácsi ülésen úgy nyilatkozott, hogy már 10 éve tervben van egy magas toronyház építése a területen. A 2009-ben elkészült változat szerint a 27 emeletes torony 850 négyzetméteres szintekkel rendelkezne. 14 méterenként zöld függőkertek tagolnák a homlokzatot.

Jobbra az új, háromszög alaprajzú torony, takarásában a rendőrségi székház, balra az egykori SZOT-torony

A buszpályaudvar és az Esztergomi úti panelházak között jókora terület maradt üresen. Ide 2008-ban már terveztek egy új "városközpontot". A tervpályázaton csak rangsorolás nélküli díjakat, és megvételeket osztottak ki:

Kenesei Etelka és Szőcs Judit terve. A terv igazi értéke a beépítést szervező, többszintes központi tér differenciáltsága. A magas házak között egy csendesebb belső tér jött volna létre, két szinttel.

A Bánáti és Hartvig iroda művének látványterve. Ők a csomóponti jelleget kihangsúlyozva, a felüljáró közelébe telepítették a legmagasabb épületeket.

A BME Lakóépülettervezési Tanszéken készült terv. A pályamű alapkoncepciója, hogy nem kíván szétválasztott térnegyedeket. A területen egy önálló, "szoborszerű" épületet kívántak elhelyezni.

Bár ezek egyike sem épült meg, az egykori Sconto áruház és Volán pályaudvar által kijelölt területen a XIII. kerület továbbra is fejlesztést tervezett. 2012-ben már arról írtak, hogy 2014-ben már el is indulhatna az akár 2020-ig is elhúzódó építkezés, három ütemben, 200 ezer négyzetméternyi összterülettel:

Liftekkel akadálymentes összeköttetést teremtenek a metróaluljáróval, az utcaszinten csak a fákkal, növényekkel dúsított, szökőkutas vízfelületekkel színesített sétálóterek és parkok lesznek. A kereskedelmi üzleteket az aluljáró szintjén alakítják ki, az emeleteken kapnak helyet a szolgáltatások, az éttermek és a kávézók, egy szálloda, az irodák és legfölül a tetőteraszos lakások. Az áru- és az autóforgalmat terepszint alá terelik, ahol egy 1500 férőhelyes mélygarázst is építenek. (XIII. kerületi Hírnök, 2012 január 18.)

Végül 2017 márciusában mutatta be a HB Reavis azokat a terveket, amelyeket már közel véglegesnek tekinthetünk, ugyanis az első épület kivitelezése meg is kezdődött:

A HB Reavis közleménye szerint 2017. március 6-án kapták meg az építési engedélyt az első ütemre. Ez lesz az Agora Hub, egy 34 500 m2-es bérbeadható területű, 8 emeletes irodaház, amely mintegy 3500 embernek biztosít munkahelyet. 4 500 m2-es szintjeivel Budapest egyik legnagyobb egybefüggő irodaterületet kínáló épülete lesz, amely elsősorban a hazai és nemzetközi nagyvállalatok számára jelenthet vonzerőt. Az épületben helyet kap egy 2500 m2-es co-working iroda is. Az irodaházban 4240 m2-en üzlethelyiségeket létesítenek, ahol egy étterem és több kávézó, élelmiszerbolt, valamint drogéria és egészségügyi szolgáltatások is helyet kapnak. A bérlők és a külső vendégek számára egyaránt elérhető lesz egy 900 m2-es edzőterem, illetve a vendégeket kiszolgáló, egészséges ételeket kínáló „vitaminbár” is.

Mire 2023-ra minden épület elkészül, már 12 000 ember dolgozhat itt. Az épületek tervezésén a Finta Stúdió és a londoni székhelyű MAKE Architects dolgozik. A több fázisban megvalósuló, 136000 m2 bérbeadható területű épületegyüttes prémium kategóriás, modern irodákat, illetve üzlethelyiségeket foglal majd magába. A mélygarázsban 2170 parkolóhelyet hoznak létre, köztük elektromos töltőpontokat is. A biciklivel közlekedőkre is gondolnak: felújítják és összekötik a környező bicikliutakat, emellett kerékpártárolót és zuhanyzókat is kialakítanak az épületekben. Az irodaépületek alsó két szintjén közel 11000 m2-nyi kiskereskedelmi egységet alakítanak ki, ahol 40 üzletben változatos szolgáltatások kapnak helyet. Az épületegyüttes első fázisában már több mint 6000 m2-nyi üzlethelyiség épül meg, ahol a vendéglátás mellett többek között fodrászatot, tisztítót, virágüzletet, drogériát és a well-being jegyében edzőtermet is terveznek.



A projekt részeként 15 teniszpálya méretének megfelelő zöldfelületet terveznek, amelyet fasorok, bokrok és füves sétányok díszítenek. Az épületegyüttes központi részén egy „kiülős teret”, agorát alakítanak ki. Az Esztergomi út / Árbóc utca, illetve az Esztergomi út / Róbert Károly körút kereszteződésénél új közlekedési csomópontokat alakítanak ki. Felújítják és akadálymentesítik a metrókijáratot, és az épületegyüttesben egy új, csökkentett forgalmú Volánbusz-pályaudvar is helyet kap. A környezet szépítése érdekében megújítják a meglévő zöldfelületeket és új fasorokat is ültetnek. A fenntarthatóság és a well-being jegyében a projektet BREEAM Outstanding és WELL Platinum minősítésre tervezik - áll a közleményben.

Az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Magyar Államkincstár jelenléte, és az új beruházás is azt mutatja: országos jelentőségűvé nőtte ki magát az egykor prérire emlékeztető, máig nevesincs terület. Te milyen neved adnál a térnek, kiről vagy miről neveznéd el?

(Reagálva a kommentekre: A Göncz Árpád városközpont elnevezés nem fedi a teljes területet, amit Árpád híd, metróállomás néven szoktak emlegetni, csak ezt a részét. Így továbbra is megáll a kérdés: kiről, miről lehetne elnevezni azt, hogy "Árpád híd, metróállomás"?) 

Források:
Mester Árpád építész. Budapest, 1966/1, p. 8.
Az Árpád-híd pesti hídfőjének kiképzéséről. Budapest, 1968/1, p. 26.
Korszerű csomópont Angyalföld szívében. Budapest, 1985/5. p. 9.
A budapesti Árpád-híd körüli terület okszerű beépítése. Tér és Forma, 1941, p. 115. (7. szám)
Az Árpád-híd pesti hídfőjének és környékének rendezése. Tér és Forma, 1947, p. 215. (10. szám)
A legközelebbi jövő feladatai Magyar Építőművészet, 1959/5-6. p. 148.
A budapesti Árpád-híd pesti hídfőjének városrendezési tervpályázata. Magyar Építőművészet, 1957/5-6.
Árpád híd pesti hídfő menti lakótelep. Magyar Építőművészet, 1962/5.
Lakóház, Budapest, XIII. Árpád-hídfő. Magyar Építőművészet, 1965/3.
Budapesti Volán autóbuszpályaudvar tervpályázata, 1973. Magyar Építőművészet, 1974/2. p. 2.
http://epiteszforum.hu/xiii-keruleti-varoskozpont-az-arpad-hidnal-bemutatjuk-a-palyamuveket
http://epiteszforum.hu/felkeszules-tutoronyra-az-arpad-hidnal
https://www.youtube.com/watch?v=Wuzo4BhtX7c
https://www.youtube.com/watch?v=k9feLMCNrng
http://hetivalasz.hu/pest_budai_latkep/leptekvaltas-45353/
Tervezet a Dunapart északi pesti oldalának beépítésére Magyar Építőművészet, 2002/3. p. 59.
HB Reavis sajtóközlemény, 2017. március 9.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!