Sétáljunk végig Buda egyik legjelentősebb útvonalán, a Fő utcán! A Batthyány tértől eljutunk egy műszaki bravúrral megemelt templomig. (Második rész.)

A Batthyány tér mindig is fontos csomópontja volt Budának. Az Aquincumból Camponába vezető Duna menti római hadiútból itt ágazott ki a Pannónia belsejébe vezető út. A török hódoltság után vásárokat tartottak itt. 1834-ben katonai őrházat emeltek ágyúgolyók tárolására - így már érthető a tér régi neve is: Bomba tér. A nagy forgalom nyomán sorra nyíltak a fogadók is a környéken. De itt, a tér mögött álltak a postakocsik is - nem véletlen a Gyorskocsi utca elnevezése sem.

A tér déli oldalán a Szent Anna templom, északi oldalán a Szent Ferenc sebei templom és kórház áll. Mind a kettőt felújították az (újabb) eucharisztikus kongresszusra.

A Szent Anna templom kapujához nem fel-, hanem lefelé kell lépcsőzni. Ennek oka a térnek a Duna szabályozásához kapcsolódó, 1870-es évekbeli feltöltése. Ez jól megfigyelhető a tér másik nagy öregjénél, a Casanova-háznál is. A legenda szerint Casanova is megfordult itt, bár ennek hiteles bizonyítéka nincsen. Azt viszont tudjuk, hogy II. József, a kalapos király az itt működő Fehér Kereszt fogadóban szállt meg.

A legtöbbet látogatott épületről se feledkezzünk meg. A VI. számú vásárcsarnok 1900-1902 között épült fel Klunzinger Pál tervei szerint, a Schlick-féle öntöde vasszerkezeteivel. Ez kevésbé bizonyult forgalmasnak, a harmincas években még az is felmerült, hogy átalakítják teniszcsarnoknak. 2003-as nagy felújítása óta már nem is vásárcsarnok, inkább egy kis bevásárlóközpont.

A tér mindig is forgalmasnak volt mondható, de az igazán nagy változást az 1972-es év vége hozott, amikor megnyílt a 2-es metró budai szakasza, és ehhez kapcsolódóan a HÉV vonalát is meghosszabbították idáig. Ma is nehéz összehangolni az érdekeket: a tér örökségét úgy megőrizni, hogy közben egy élő város közlekedési igényeit is ki lehessen szolgálni.

A Batthyány teret észak felé elhagyva a Csalogány utcához, egyben a kerület határához érkezünk. Már a 2. kerület területén, a Király fürdő szomszédságában egy kis templom érdekes emléket őriz. Építése a vagyonos pékmester Christ Antalnak köszönhető, aki a tervezéssel és építéssel Nepauer Mátét bízta meg. A kápolna 1759-ben épült fel, 1760-69 között már a belső berendezésén dolgoztak Weber József Lénárd szobrászművész tervei alapján, Eberhardt Antal szobrászművész (és mások) közreműködésével.

b

Csakhogy a Duna rendezése kapcsán itt is egyre emeltek az utca szintjén, ami idővel ahhoz vezetett, hogy a bejárati kapu már majdnem egy méterrel az utcaszint alatt állt, ami a falak nedvesedésével járt együtt. Az 1920-tól a görög katolikusokhoz tartozó templom berendezését jelentősen átalakították, majd 1936-ban a főváros elhatározta, hogy elvégezteti a templom megemelését. A bravúros feladatra Fridrich Lajos műszaki tanácsos kapott megbízást. A falakat kívül-belül vasgerenda koszorúval fogták közre, majd 92 emelőgépet helyeztek alá. Az emelést 1937. február 8-án kezdték meg. Több, mint 100 munkás 11 nap alatt emelte fel a közel 1700 tonnás épületet 140 centiméterrel magasabbra, folyamatos aláfalazás mellett.

A falak megemelését követően a belső tér újbóli berendezéséhez, kifestéséhez is hozzáfoghattak, és ez, mondhatni egészen parádésan sikerült. 1937-ben Medveczky Jenő tervét fogadták el a freskókra, aki azonban 1938 tavaszára a benyújtott anyagától eltérő képeket festett a falakra, korának hivatalnokait, egyházi embereit is megörökítve a mennyezeten. A "Jézus a Getszemáni-kertben" és a "Szűz Mária Konstantinápoly megmentője" címűn a bibliai alakokon kívül felbukkan még Vaszkó Endre világi elnök, Farkas Ákos tanácsnok és Balogh Bálint esperes-parókus alakja is. "A Szent Kereszt felmagasztalása" című kompozíció sarkában pedig Fridrich Lajos székesfővárosi műszaki tanácsos és Terbócz Imre székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag nézelődik érdeklődően. (Az 1938-as állapothoz képest annyi változott, hogy a kommunista diktatúra idején Farkas Ákos alakjának helyére egy nőalak került.) Ha arra járnak, nézzék meg élőben is.

Felhasznált irodalom (a két részhez):
http://urbface.com/index.html
Buza Péter: Túlparti látomás. Séta az időben, a budai Duna-soron. Városháza kiadó, 2002.
http://ybl.bparchiv.hu/temak/budai-takarekpenztar-szekhaza
Papp Géza: Budapest origójában. In: Octogon melléklet (143.), 2018., pp.
https://epiteszforum.hu/rejtozkodo-romok
https://napibudapest.blog.hu/2009/11/30/kapisztory_haz
http://budapest1kor.blogspot.com/2013/02/a-kapisztory-haz.html
http://pestbuda.hu/cikk/20190521_pestbuda_hu_szalloda_lesz_a_vizivarosi_kapucinus_kolostor_epuleteben
http://www.epiteszforum.hu/budai-vigado-homlokzatrekonstrukcio
http://pestbuda.hu/cikk/20181218_batthyany_ter
Dr. Dalmy Tibor: A Szentendrei HÉV bevezetése a Batthyány térre. In: Budapest, 1972/11., pp. 48-49.
Radó Dezső: Budapesti parkok és terek. Széchenyi Művészeti Központ, 1985.
Legeza László: A budai Szent Flórián templom. Mikes Kiadó, 2011.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!