Budapest fürdőváros - a kijelentés már közhelynek számít, de igaz. Az első nagy virágzás Pannónia provincia idejéből származik - a legfontosabb emléket, a Thermae Maiores romjait az Árpád-híd budai felüljáró-rendszere nyomja el. A török korból vannak ma is működő emlékek: a Rudas, a Rác és a Király fürdő több száz évesek. A harmadik felvirágzás a századfordulóra tehető: a 19. század végén épült ki a Lukács fürdő, majd a 20. század elején a Széchenyi és a Gellért. 1908-ra épült meg a mára teljesen elpusztult Hungária fürdő is. Aztán a 20-as évektől jöttek a strand építések: a Palatinus, a Csillaghegyi és a Római. 1937-ben már egy Budapesten megrendezett fürdőügyi konferencián jött létre a Nemzetközi Fürdőügyi Szövetség.

A források átcsoportosításával és pályázati pénzekből fejlesztené a BGYH Zrt. a meglévő fürdőket. A következő években 5-10 milliárdot fordítanának fejlesztésre.

A Rác fürdő fejlesztése évek óta húzódó projekt - ha minden megvalósul, akkor még sikló is mehet fel innen a Gellért-hegyre. A fürdőhöz csatlakozóan szálloda is épül. A Rác fürdő hosszú évek óta nem látogatható. Felújítják, átépítik, szállodával bővítik. De már olyan régóta, hogy nemrégiben már az újonnan építettből is visszabontottak! Miért? Mert a kivitelezés annyira nem a terveknek megfelelően zajlott, hogy jogerős ítélet alapján vissza kellet bontaniuk az épület egy részét. Közben az üzemeltető is megváltozott: a Kempinski helyett egy hazánkban új játékosnak számító cég, az olasz Badiglioni lesz a hotel működtetője. Az utóbbi kivánságára készült új terv - ezt viszont nem hagyták jóvá a KÖH illetékesei, így aztán a Magyar Építő Zrt. nem csak épített, de bontott is. Az új épületszárny legfelső szintjét bontották vissza.

A beruházáshoz kapcsolódó Gellért-hegyi Sikló terve még homályosabb. Az eddig beadott terveket sorra megtámadták, a kivitelezésnek még az előjelei sem látszanak. Ha minden megépül, akkor lesz itt 8000 nm alapterületű fürdő, plusz élményfürdő és szálloda.

A fürdő egykor szebb napokat is megélt: gőzfürdője Európa-szerte ismert volt. Az 1860-as években Ybl Miklós tervei alapján átépített fürdő a Monarchia korában virágzott. Az 1960-as években a környező útépések az épületegyüttes egyes részeinek bontását, és a régi nyugalmas hangulat megszűnését hozták magukkal.

A felújítás 1998-ban kezdődött (!), azóta 10 év telt el úgy, hogy a főépület még mindig nincs helyreállítva, a toldások építése pedig az előbb említett okból csúszik. Így aztán az eredetileg 4,6 milliárd forintra becsült költség is megduplázódott. Ez pedig már nem volt vonzó a Kempinski szállodaláncnak, aki ki is vonult a projektből, helyette az olasz Baglinioni lánc az új "reménybeli". A sikló tervét a vasúthatóság már jóváhagyta, de a Levegő Munkacsoport megakadályozta a környezetvédelmi engedély kiadását, mivel szerintük 400 fa esne áldozatul az építkezésnek. A siklónak tehát még a terve is áll. Egy alternatív vonalvezetés szerint a sikló először a hegy belsejében futna, és csak a hegy tetejénél jönne ki a felszínre. Így csak 102 fát kellene kivágni. Ha megvan az engedély, a kivitelezés akár 10 hónap alatt megtörténhet. A beruházó annyira bizakodó, hogy már árajánlatokat is kért be a sikló megépítésére.

Ha megépül a szálloda, gazdagodik a turizmus és új munkahelyek jönnek létre - viszont ismét csökken Budapest zöldfelületeinek aránya.

"...az első dolgunk: vigyázni arra, hogy az új Tabánban is csak kertes, egycsaládos házak épüljenek... fontos dolog még, hogy a sok meglévő öreg fát ne vágassa ki a város, ahogy azt eddigi lebontásoknál tette. Tanuljon az angol városrendezőktől, akik képesek egy fa kedvéért megváltoztatni egy utca irányát." Budapest egykori polgármestere, Rózsavölgyi Gyula szavai voltak ezek, 1912-ből.

Források:

http://www.hg.hu/?hg3=cikk_reszletes&cikk_id=1753

http://www.budapestfolyoirat.hu/archiv/2004/furdovaros.php

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=241372&fr=rss

http://www.ingatlanmagazin.com/3486/Video_beepitik_a_Tabant_de_a_zoldek_nem_akarjak_az_uj_siklot