Több új épület is éjszakai kivilágítást kap székesfővárosunkban. A Szabadság híd kivilágításáról már volt szó, a Megyeri hídét nemrég kapcsolták le, most a többiek következnek.
A Mátyás templom felújítása már több éve folyik, ennek keretében kerül sor a díszkivilágítás felújítására is. Ez már sorban a negyedik változat lesz a templom története során. A Mátyás templom egyébként az elsők között kapott éjszakai fényeket, az első változat 1928-ban még úgy készült el, hogy speciális lámpatestek és izzók híján 72 fényvetőt kellett felkapcsolni. A háború utáni helyreállítást leszámítva a következő átalakítás 1965-ben történt. Ekkor már 50 darab 1500 W fényerejű lámpatest szórta fényét a templomra, ehhez kiegészítésképpen helyi fények világottak meg egyes részleteket. A ma is látható, harmadik verzió a 80-as évek második felében épült ki. Ekkor nagynyomású nátriumlámpák beszerelésére került sor, ennek köszönhető a sárgás fényű éjszakai látvány. Ezzel egyidejűleg a Halászbástya világítását is így építették át. Ez a világítási mód egyenletes láttatást céloz, nem emel ki részleteket. Összesen 46 darab, 200 és 400 W teljesítményű lámpatest működik a templom körül. Ugyanakkor a megvilágítás messze nem egyenletes, a torony kevesebb fényt kap, a Hilton felőli oldal még sötétebb, és a színes, tarka tető is csak egy sárgás "massza"-ként látható. Ráadásul a templom környezete (Halászbástya, Budavári palota, Lánchíd, Citadella) erősebb megvilágítást kap. Az új világításnál ezért fontos szempont, hogy az egész épület egyenletesen legyen megvilágítva, hogy a torony még ebből a látványból is kiemelkedjen, és hogy a tetőzet gazdag színvilága jobban kiemelkedjen. A próbavilágításokat követően az a megoldás született, hogy halogénizzós, fehér fényű világításra térnek át, mivel ez segít az eredeti színek jobb láttatásában, és az erősebb, ugyanakkor egyenletesebb általános világítást a gótikus csipkézettség kiemelésére helyi fények fogják kiegészíteni. Ráadásul mindezt úgy sikerült megtervezni, hogy sehol nem kell nagyméretű lámpatestek felszerelésével belerombolni az épület nappali látványába. A legalsó szint kapuzatait, szobrait a földbe süllyesztett lámpák emelik majd ki, az általános megvilágítást kandeláberekre szerelt nagyteljesítményú izzók adják majd. A tetőzetet és a Mátyás tornyot csak kívülről világítják meg, így lekerülnek a tetőre szerelt lámpatestek.
A Budai Vár kivilágítása már a hőskorban, a 20-as években elkezdődött, de érdemi kivilágítást csak 1970-ben kapott a Duna felé néző óriási homlokzat. A felújítás 2000-ben történt meg, két ütemben. Ezzel az esti látvány a Gellérthegy és a Nap-hegy felé néző homlokzatokra is kiterjedt. Itt természetesen kiemelt feladat volt a lámpák minél diszrkétebb elhelyezése, hogy a lámpatestek ne romboljanak bele a nappali képbe. A lámpatestek így többnyire kandeláberekre szerelve, a földbe süllyesztve vagy a párkányokhoz rögzítve kerültek elhelyezésre. A több mint 1100 lámapestből álló sorozat Magyarország legnagyobb díszkivilágítása, több mint 20 féle fényforrással. Jelenleg vita folyik arról, hogy a Vár és a Mátyás közötti területtel mi legyen: a Halászbástyán kívül meg legyen-e világítva a Hilton szálló épülete is? Meg legyen-e világítva maga a várfal is? A Vár környezetében a Halászbástya és a Sándor-palota, valamint az alagút melletti Ybl-féle Lánchíd palota már ma is ki van világítva. A Dísz térhez vezető feljáró felső végénél épülő Ybl-villa (Hatvani-villa) díszkivilágításával is foglalkoznak. A főváros listáján 14 budavári épület és számos szobor szerepel még lehetséges "célpontként".
A Lánchíd már 1937-ben díszkivilágítást kapott, akkor a kontúrokat kiemelő élvilágítással - ez ma már szokatlan, de érdekes megoldás volt:
(Forrás)
Azóta már az ötödik kivilágítási rendszer használatánál tartunk a Lánchíd esetében. A mostani kivilágítás már a láncok és a pályaszint mellett a pilonokat és a hídfőket is látni engedi az éjszakában. Egy lehetséges jövőbeli továbbfejlesztés itt a LED-es világítás lehet, amellyel színes megvilágításra is át lehet váltani - pl. nemzeti ünnepeink alkalmából. A Lánchídon kívül ma még egyik másik hídon sincs kivilágítás - igaz, hamarosan jönnek a Szabadság híd, az Erzsébet híd és a Margit híd fényei!
A Szabadság híd esetében készül a díszkivilágítás, hamarosan élvezhetjük is. A korábbi világítás csak egyes részletek mutatására szorítkozott: a címerek, a híd teteje volt erősebben kivilágítva - plusz természetesen a közvilágítás, de ezt nem soroljuk a díszkivilágításhoz. Az új rendszer a pillérek és a felső hosszanti tartók megvilágítására összpontosít majd. Ehhez fehér színű, LED-es világítást alkalmaznak majd, ami megtartja a híd eredeti zöld színét. Hosszabb távon az a terv, hogy a parti épületek sárgásabb, a hidak fehéres fényekben ússzanak az éjszakában.
Az Erzsébet híd esetében nappal is a két pillér szögletes alakja és a köztünk elegánsan ereszkedő kábelpár határozza meg a látványt - ehhez igazodnak éjszaka is. A pilonokat és az útpálya szintjét halványabban világítják csak meg. A kábeleket LED-es, a pilonokat és a pilléreket fémhalogénlámpás fényvetőkkel világítják majd meg. (Korábban volt egy olyan ötlet is, amely a Lánchíd láncaihoz hasonlóan izzósorral emelte volna ki a kábeleket, de ezt végül elvetették, mivel túl "lánchidasnak", az Erzsébet hídhoz nem illeszkedőnek találták.) A kábelek ott lesznek megvilágítva, ahol a függőleges kábelek elindulnak róluk lefelé, és körkörösen megvilágítják majd a kábeleket, így bármerről is nézzük a hidat, a világítás nem kerül takarásba. A pillérek egy külön fényvető sorral trikolórban is kiemelhetők lesznek - pl. nemzeti ünnepeink alkalmával. 2009-ben lesz az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán közti kapcsolatok felvételének 140., illetve a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója, ennek alkalmából Japán egyebek közt az Erzsébet híd díszvilágításának részleges finanszírozását is felvállalta. (Cserébe adhatnánk nekik évi 1-2 napra a híd pillérjének lefelső szakaszára egy piros kört :-) ) A japánok 47 millió jennel (kb. 94 millió Ft) szállnak be, a főváros 156 millió forinttal.
A Margit hídra még a 70-es években terveztek világítást, aminek a kivitelezése csak megindult, de sosem fejeződött be. A lámpatesteket itt sosem kapcsolták fel, sőt, időközben a már felszerelteket is eltávolították. Természetesen nem az útfelületi szint, hanem az alsó pillérek szobrainak kiemelésén van a hangsúly. A hamarosan elkezdődő felújítással új esély született a díszvilágítás beüzemelésére, a programban szerepel a díszvilágítás kiépítése. A terv: 2008 - Szabadság híd, 2009: Erzsébet híd, 2010: Margit híd.
Végül érdekességképpen jegyzem meg, hogy ma már a színpadok világából átvett színváltós fényvetők is betervezhetők, ugyanis ezeknek is léteznek már kültéri változatai. Ilyen megoldást teszteltek is két hétig a Gresham palota homlokzatán. Részben más technikával, de színváltós kivitelben készült el a MüPa éjszakai kivilágítása is - itt 96 fényvetővel épült ki a rendszer. (Egyébként színes kivilágítást kapott a miskolci avasi kilátó és tv-torony, valamint a veszprémi viaduktnál is rendelkezésre áll ilyen üzemmód.)
Amit nagyon hiányolok, az a Parlament teljes kivilágításának megoldása. Remélem, hamarosan ez a nap is eljön! Ha pedig szeretnéd megnézni Budapest legrondább, legízléstelenebb éjszakai kivilágítását, akkor nézd meg a XIV. kerületi Kassai téren álló kaszinót.
Források:
http://epiteszforum.hu/print/10721
http://index.hu/politika/belfold/budapest/bpesthirek/368637/
http://epiteszforum.hu/print/10352
http://www.nol.hu/budapest/cikk/471695/
http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/30422/1/belfold/Diszkivilagitast_kap_az_Erzsebet_hid
http://epiteszforum.hu/print/10791
http://www.nol.hu/budapest/cikk/473928/
http://epiteszforum.hu/print/11114
