Üresen álló egykori SZOT-üdülő, funkciót váltott régi pártház, üzletközponttá alakított szovjet laktanya, főiskolává alakított szovjet tisztiképző - hosszan sorolhatnánk a rendszerváltással eredeti funkciójukat elvesztő épületeket. Ezek közül kiemelkednek az egypártrendszer hatalmi palotáinak szánt pártszékházak. (A történelem fintora, hogy az egypártrendszer sokkal több pártházat termelt ki magából, mint az azt követő többpártrendszer.) Az utódpárt MSZP kiköltözött a "legendás", 1956 óta igen rossz emlékű székházából - ez adja a téma különös aktualitását. Az új, Jókai utcai épületbe 2009. január 8-án költöztek be, elhagyva a Thököly úti, a Vérmező úti és a Köztársaság téri épületeket is. Ez alkalomból egykori pártházakból szemlézek - az építészet szemüvegén keresztül.

Dunaújváros
A pártházépítés korszakai egybeesnek a politikai korszakokkal. A Rákosi-éra erőltetett stílusa a szocialista realizmus volt. Maga a szókapcsolat a 30-as években alakult ki, annak az alkotói módszernek leírására, amely a marxizmus-leninizmus esztétikáját követi. A cél az volt, hogy bemutassák a kommunista társadalom építésének történelmi folyamatát, ennek megfelelően többnyire a munkásosztály (idealizált) életéből merített képekkel, szimbolikus munkásfigurákkal díszítették a historizáló épületeket. A korszak végét a sztálinizmust elitélő XX. Kongresszus jelölte a Szovjetunióban, míg Magyarországon az 1956-os forradalom vetett véget a szocreálnak, mint hivatalos, "állami stílusnak".

Dunaújváros, azaz Dunapentele modern iparvárossá alakítása volt az egyik "minta-fejlesztés" az ötvenes években. És egy ilyen városhoz természetesen szocreál pártház dukált. A második világháború után elinduló modern stílus betiltása után ez volt az első igazi szocreál épület a városban. Vezető tervezője Weiner Tibor (1906-1965)volt, aki később sok más épületet is tervezett a városnak. Bár nagypolgári családból származott, az 1919-es forradalomban való résztvétele után a Szovjetunióba került, majd bejárta Bécset, Párizst és Chilét is. A pártházat az akkor pályakezdő Malecz Erika építésszel együtt tervezte (1950-54).

A belső udvaros, kétemeletes, magastetős, zömök épület bejárati részén a három középső tengely kiemelése, illetve a timpanonra emlékeztető felső lezárás arányaiban magyar klasszicizmust idézi, kastélyok, kúriák, megyeházak hangulatára utal. Az épület mérete, léptéke ugyanakkor szerényebb elképzeléseket tükröz, amikor még nem kapott fő hangsúlyt a szocialista mintaváros létrehozásának gondolata. Ezért később a ház megnövelése is szóba került, majd a körülépítése, részbeni takarása (!) meg is valósult. Az épület a szocreál egyik mintaépülete lett. Későbbi épületek egész sora épült meg szocreál stílusban, ma a város a turizmusban igyekszik ezt kamatoztatni, szocreál építészeti sétára invitálva a vendégeket.

Az egykori pártházban a város kulturális központja, az Intercisa Múzeum kapott elhelyezést. A historizálásból a história háza lett: itt tekinthetjük meg a város és Dunapentele régészeti leleteit, történelmi emlékeit bemutató kiállítást.

II. kerület, Mechwart-liget
Az épületet Körner József (1907-1971) tervezte, aki a Hajós Alfréd vezette építészirodában töltötte gyakorlóéveit, majd 1932-ben a CIRPAC csoport alapító tagja lett. A harmincas évek elején inkább belsőépítészettel, majd az évtized második felétől (Rosenberg Józseffel) lakóházak tervezésével foglalkozott. Darvas Lajossal együtt tervezték a Dagály fürdő épületét (1948), és ő tervezte az akkori Külkereskedelmi Minisztérium Honvéd utcai épületét (1948) is. Az államosítások után a VÁTI, majd a LAKÓTERV alkalmazottja lett. Többek között az óbudai kísérleti lakótelepre és a lágymányosi lakótelep számára is tervezett házakat. Az ötvenes években ő is szocreál stílusban tervezett - mint mindenki, aki egyáltalán tervezhetett. A hivatalos moszkvai szocreál szerény, de hazai viszonyok között így is monumentális hatású példája a II. kerületi pártház (1952-53), amelyért Körner 53-ban Ybl-díjat kapott.

Az épület homlokzata élesen elválik, alsó és felső részre, ezek alatt reprezentatív tereplépcső húzódik a park felé. A földszinten és az elsőemeleten a vízszintesen tagolt falakon árkádsor és négyzetes ablakok sávja húzódik végig. Egy vékony osztópárkány jelent elválasztást a felső résztől, ahol a második emelet a legdíszesebb: itt vannak a legnagyob ablakok, a leghangsúlyosabb díszítő elemek, és ezekre a szintekre futott fel a reprezentatív lépcsősor az épület belsejében. A két felső szinten monumentális hatású kolonnád (oszlopsor) fut végig. A tető közepén valaha zászlókból és ötágú csillagokból összeállított kompozíció állt, ezt mára már természetesen elbontották. Az egész épület egyértelműen a liget felé fordul, a másik három oldala - részben elhelyezkedésének köszönhetően is - sokkal kevésbé hangsúlyos, bár stílusában egységes. Ugyanakkor a domb tetején történő elhelyezés egyértelműen felmagasztalja az épületet - a tervező ezzel is igyekezett a párt fennhatóságát hangsúlyozni.

Ma a II. kerületi önkormányzat használja az épületet. A kommunista díszítmények már nincsenek az épületen, de a szocreál stílus megmaradt, jelentős átépítés nem történt.

Tatabánya
Az ötvenes évek nem csak az építészetben hozott drasztikus változásokat, a megyeszékhelyek is megváltoztak: Nógrádban Balassagyarmat helyett Salgótarján, Komárom megyében Esztergom helyett Tatabánya lett a megyeszékely 1950-ben. Tatabánya születőfélben lévő új városközpontjában 1952-53-ban épült fel a megyeháza, Scultéty János szocreál alkotása. Ugyanebben a stílusban épült meg a megyei rendőrkapitányság, és az iskolának tervezett, ma megyei bíróságként működő épület is.

A 60-as évekre alakult ki a főtér, alatta rejtetten megközelíthető mélygarázzsal a modern stílusban megépült Pártház számára. A pártház ma polgármesteri hivatal és földhivatal. A garázs terébe üzletház települt, e fölé pedig jóval kisebba lapterületen, az eredeti szerzethez igazodva vasbeton szerkezetű, részben üvegfalas, részben sprengelt süttői mészkő borítású pavilon, amelyben egy bankfiók kapott elhelyezést. Az átalakítás Tatabánya egyik legsikerültebb építészeti modernizációja lett. Rendkívül letisztult alaprajzok, az első és a hátsó szintmagassághoz igazított, akadálymentesített bejáratok, üvegfalak - világos, letisztult, jól érthető üzletházként született újjá a tömb 1999-re. Aki nem ismeri az épületet, könnyen azt hiheti, hogy 1-2 éve épült. Az épülethez kapcsolódóan közparkot alakítottak ki.

(folyt. köv.)