A Puskás Ferenc Stadion (az egykori Népstadion) mellett található szoborgyűjtemény egy kicsit elfeledve áll a stadion szomszédságában, lassan hat évtizede. Bár a szobrok egyenként nem tekinthetők kiemelkedő alkotásoknak, együttesük mégis egy korszak egyedülálló lenyomatát jelenti. Nézzük meg a Dromoszt!


A Népstadion az 50-es években. Balra lent a stadion, balra fent a Dromosz, jobbra fent a később visszabontott dupla kupolás metróállomás épület látható (kép: fortepan.hu, 5295)

A szocreál világában élő Magyarországon "természetes igényként" jelent meg, hogy a Népstadion óriási beruházásába az építészek mellett a társművészeteket is bevonják. Így kerülhetett képbe Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész is. A stadion terveit megismerve "nyomban helytelennek látszott a lelátó karéjának bármilyen ábrázolással való megszaggatása". Először így arra gondoltak, hogy az öltözőknek is helyet adó, 11 szintesre tervezett toronyra helyeznek majd el nagyméretű domborműveket. Ám, mivel a torony végül 3 emeletesre zsugorodott össze, ezt a tervet el kellett vetni.

A stadion kereszttengelyében felvonulási útvonalat terveztek kialakítani, így a figyelem erre a területre terelődött át. A felvonulási út ünnepélyességét kiemelendő, kétoldalt szoborsort terveztettek Pátzayval. A stadion árnyékában azonban még a legmonumentálisabb méretű szoborsor is elveszett volna környezetében. Így az a megoldás született, hogy geometriai idomokkal tagolják a két szoborsort. Eleinte abban gondolkodtak, hogy az egyes tömbök felületeit domborművekkel díszítik, ám a kőtömbök elhelyezéséből adódóan a felvonuló tömeg sosem került volna helyes szögbe a domborművek megtekintéséhez, így aztán ezt a gondolatot el kellett vetni. (A néző mindig csak torzult idomokat láthatott volna.) Így jutottak addig a gondolatig, hogy nagyon egyszerű kialakítású, sík felületű kőfalak, mint hátterek elé kerüljenek a mozgalmas szoborkompozíciók.


A Dromosz napjainkban

A szobrok témáját természetesen a stadionhoz tervezték igazítani. Csakhogy közben már épült a metróvonal Népstadion állomása is, amelyre az egyes sportágakat bemutató témájú kompozíciókat terveztek. Így aztán ezt a témát már elhasználták a közelben, nem lett volna szerencsés a Dromosznál is megismételni ugyanazt. Akkor még nyilván nem tudhatták, hogy a metróállomás épületét később visszabontják, és egy jóval dísztelenebb épület valósul majd meg a hatvanas években. Ezért aztán az OTSB, a Népművelési Minisztérium és a Képzőművészek Szövetsége által létrehozott bizottság a szoborcsoportot úgy álmodta újra, hogy az legyen "A Magyar Ifjúság Útja".


Focizó fiatalok az egyik kompozícióban. Ez az egyik leggyakrabban javított szobor, mivel a játékos felemelt jobb lábára sokan felmásznak, vagy rápakolnak.

1953-ban, a stadion megnyitására készített füzetben még csak mint leendő szoborsort mutatták be az Ifjúság útját: "A főbejárathoz vezető, 320 méter hosszú, 45 méter széles felvonulási utat teljes hosszúságában két, egyenként 12 métere széles, kristálytiszta vizű tavacska szegélyezi majd. Ezekben nyolc-nyolc monumentális, háromalakos szoborcsoportot helyeznek el. A világ legszebb sportszobraiban gyönyörködhetnek majd a stadionba igyekvő nézők és azok is, akiknek arra visz majd útjuk.

A gyönyörű szoborcsoportok közé, 20-20 méteres térközökben mintegy hat méter magas, három méter széles, úgynevezett záróköveket építenek, amelyek a medence, jobban mondva tavacska külső szegélyétől körülbelül a közepéig nyúlnak be. A zárókövek homlokzati részére másfél méter magas kandeláberek kerülnek. Felvonulási csoportot és tánccsoportot ábrázoló kompozíció nyitja meg a szobrok sorát és egy gránátdobó, illetve szuronyvivő szoborcsoport zárja be. A szobrok szépsége, művészi kivitelezése a legjobb magyar szobrászművészek szakavatott kezemunkája, s gyönyörűséggel tölt el mindenkit, aki szereti a szépet, szereti a művészit és szereti a sportot. A legjobb szobrászművészek ragyogó munkájának eredményeképpen, vésőik, ujjaik nyomán sorra tárulnak majd elénk a birkózók, ökölvívók, női tornászok, labdarúgók, természetjárók alakjai. A sportolók arcán a boldogság, vidámság, egészség és frissesség. Izmos alakjuk, nevető szemük derűt, jókedélyt és magabiztosságot sugároz s ugyanezt olvashatjuk ki a szoborcsoportok többi tagjának arcáról, szeméből is. Boldogság árad az éneklő fiatalokról, a lovasjátékokat játszó gyermekekről és tanuló fiatalokról éppen úgy, mint az ipari, illetve mezőgazdasági ifjúsági brigádok tagjainak arcáról. A váltófutókat és kosárlabdázókat ábrázoló szoborcsoport tagjai láttán szinte megelevenednek a kőalakok, úgy tűnik, hogy a jólsikerült váltás után éppen most robog el előttük a váltó utolsó tagja, hogy győzelemre vigye csapata színeit."
A sorozat témájához az MHK mozgalom ("Munkára, harcra kész") adta az ötletet. Az ifjúság életét bemutató alkotások valósultak meg a csoportos gyermekjátékot, a népéneket, a táncot, az ünnepi felvonulást, a művelődést, az őstermelő és ipari munkákat, a sportágakat, a testedzést és a honvédelmet is bemutató szoborcsoportok formájában. Az alakok a társadalom három csoportját fedik le: a munkásokat, a parasztokat és az értelmiségieket - tipikusan szocreál látásmódban. A korszak prüdériája is áthatja a szobrokat: a bokszolókat, futókat leszámítva mindenkin van megfelelő ruházat - ellentétben a német nácizmus ideál-szobraival, amelyek nagyon is "közszemlére tették" az erőtől duzzadó, ideálisra formált testeket. Ez volt a sztálinizmus kispolgári prüdériája.

Mivel az alakok nem konkrét személyeket, hanem az ideológiát voltak hivatottak megtestesíteni, igazi személyiséggel, individualitással sem rendelkezhettek. Inkább a kollektív erő megnyilvánulásai, a munkásország társadalmának megjelenítői - ahogy Sinkó Katalin fogalmazott: "egy szekularizáció előtti retardált világ víziójának kényszeres bűvöletében".

A 16 szoborcsoport mindegyike három vagy több alakos:
-Tar István: Gránátvetők (1955)
-Olcsai Kiss Zoltán: Ipari tanulók (1957)
-Kocsis András: Mezőgazdasági Brigád (1956)
-Makrisz Agamemnon: Éneklő fiatalok (1953)
-Búza Barna: Ökölvívók (1958)
-Mikus Sándor: Labdarúgók (1958)
-Somogyi József: Lovacskázók (1955)
-Kerényi Jenő: Fevonulók (1954)
-Szabó Iván: Népi táncosok (1956)
-Beck András: Természetjárók (1958)
-Győri Dezső: Tornászlányok (1958)
-Erdey Dezső, László Péter: Stafétafutók (1958)
-Antal Károly: Birkózók (1953)
-Ungvári Lajos: Főiskolások (1954)
-Herczeg Klára, Varga László: Labdázók (1957)
-Várady Sándor: Szuronyvívás (1958)


A szobrok elhelyezkedése (kép: kozterkep.hu)

A szobrok 1958-ra elkészültek, azóta is eredeti helyükön állnak. Az eredeti cél, a felvonulási útvonal biztosítása azonban sosem valósult meg: semmilyen rendezvényen senki nem szervezett ide nagy bevonulást. A dromosz név mégis megmaradt. A szoborcsoport másik tragédiája, hogy valójában már elkészülte idején elavult. A szocialista realizmus erőltetését akkorra már feladta az állam. Mégis így, nagyjából egységes stílusban születtek meg a szobrok - bár a sokféle alkotó egyben sokféle megformálási módot is eredményezett.


Az egyik szobor részlete

Pátzay 1959-ben büszkén nyilatkozta a dromoszról a 'Sport és Tudomány'-ban: "...amikor nemzetközi mérkőzéseken az egész világ figyelme elkerülhetetlenül ráirányul a szobrokra is - nincs mit takargatnunk. A városképet ezek is teljesebbé teszik. (...) a Népstadion egész környékének új elrendezésében a szobrok is megnyugtatóbban bontakoznak ki, méltóan a hatalmas alkotáshoz." Ma már kritikusabb a szoborsor megítélése, de az alumínium és bronz alkotások túlzott idealizáltsága, a szocreál stílus erőltetése ellenére értékes alkotások születtek - amelyek azóta is helyüket keresik. Egy megálmodott felvonulási útvonal szobrai - valódi felvonulási útvonal nélkül. Fennmaradását mindössze a fővárosi védettség lenne hivatott garantálni - hogy ez mekkora védelmet jelent valójában, az kérdéses. Bár egy diktatúra állami megrendelésére, kötelezően előírt stílusban fogant művekről beszélünk, fennmaradásuk történelmi, művészeti szempontból fontos lenne. Ez is örökségünk, ez is a múltunk.

Források (a cikksorozathoz):
Magyar Építőművészet, 1953/1-2. szám cikkei
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pusk%C3%A1s_Ferenc_Stadion
http://sportgeza.hu/futball/2011/06/06/oktoberben_bontjak_a_puskas_stadiont/?rnd=553
http://index.hu/belfold/budapest/stadjat0222/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/nemzeti_stadion_nepstadion_puskas_ferenc_stadion/
Tanulmányok Budapest múltjából XXVI: Zeidler Miklós: a Nemzeti Stadiontól a Népstadionig.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/nemzeti_stadion_nepstadion_puskas_ferenc_stadion/
http://mnsk.hu/ilyen-volt-hajos-alfred-nemzeti-stadionjanak-terve/
http://www.omikk.bme.hu/collections/mee/fajlok/1933-277-289.pdf
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/07/27/11/25_eve_volt_emlekkepek_es_kulisszatitkok_a_legendas.aspx
http://epiteszforum.hu/palyazat-az-istvanmezo-rehabilitacios-programjahoz-kapcsolodo-varosepiteszeti-koncepcio-kialakitasara
http://sportgeza.hu/sport/2012/07/09/uj_nemzeti_stadion_oltetpalyazat/#
http://hg.hu/cikk/epiteszet/14714-mi-tortenik-az-istvanmezon
http://epiteszforum.hu/az-istvanmezo-rendezesere-kiirt-varosepiteszeti-otletpalyazat-zarojelentese
http://karpatinfo.net/cikk/tudomany/avar-kori-temeto-semmisulhet-meg-budapesten
http://www.haon.hu/ujra-hasznalhato-a-puskas-stadion-kozepso-lelatoja/2083698
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/stadion20121011.html
http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20130116-80-milliardot-kolthetnek-az-uj-nemzeti-stadionra.html
http://sportgeza.hu/futball/hirek/2013/02/08/uj_kivetitot_kap_a_puskas_stadion/
http://hg.hu/blog/15855-megis-a-puskasbol-lesz-nemzeti-stadion
http://mnsk.hu/ujstadion/magyar-epiteszek-tervezhetik-az-uj-nemzeti-stadiont/
http://www.haon.hu/meghivasos-kozbeszerzesi-eljaras-az-uj-puskas-stadion-tervezesere/2305736
Pátzay Pál: A Népstadion Dromosza. Magyar Építőművészet 1953/11-12., p. 359.
Bob Dent: Mesélő szobrok - Budapest köztéri emlékművei. Európa, 2009.
Büszkeségünk a Népstadion - A megnyitó ünnepség műsora. 1953.
Sinkó Katalin: A poltika rítusai: emlékműállítás, szobordöntés. In: szerk. György Péter és Turai Hedvig: A művészet katonái - Sztálinizmus és kultúra. Corvina, 1992.
A Népstadion szobrai a Kossuth-díjas képzőművész szemével. in: Sport és tudomány. - 3. évf. 4. sz. (1959), p. 6-7.
www.kozterkep.hu/p/49/a_dromosz_a_nepstadion_szoborgaleriaja.html


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: