Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

A SOTE Nagyvárad téri toronyháza

2021. május 14. - fovarosi.blog.hu

Az egyetemi hallgatókon, oktatókon kívül kevesen jártak benne, pedig Budapest harmadik legmagasabb épülete, és itt van az ország legnagyobb színes üvegablaka is. Nézzünk ki a Nagyvárad térre, irány az Elméleti Tömb!

sote-nagyvaradter-1984korul-fortepan_hu-74611-semmelweisegyetemleveltara.jpg

Őstörténet dióhéjban 1769. november 7-én, Mária Teréziától kapott engedéllyel alakulhatott meg a nagyszombati egyetemen az orvosi kar. Az első évben csupán öten tanítottak, és hét diák volt, de mégis: elindult a magyar orvosképzés. Az egyetem 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött - ebből lett a Pázmány Péter Tudományegyetem, amit 1950-ben Eötvös Lórándra neveztek át. 1951-ben választották le önálló egyetemmé a budapesti orvosképzést, amely 1969. november 7-én vette fel Semmelweis Ignác nevét - innentől beszélhetünk a SOTÉ-ról. Ma: Semmelweis Egyetem.

A hatvanas évek végére a rengeteg épületben, a városban szétszórtan működő egyetem helyzete változást követelt. Az épületek átlagos életkora 75 év volt, és a műemlék épületek költséges rekonstrukciója sem oldotta volna meg a helyhiányt: 100 százalékos bővítésre lett volna szükség. Ez a helyzet hozta létre egy új, hatalmas tömb építésének igényét.

sote-nagyvaradter-1972korul-epul-szinapszis_org.jpgÉpülőfélben a hetvenes évek első éveiben (forrás: szinapszis.org)

Az új épületre nagy szükség volt: míg 1880-ban 500, 1962-ben már 3000 hallgatója volt az egyetemnek. 1962-ben az Építésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium tanulmánytervet készített, majd a rákövetkező évben tervpályázatot hirdetett. Az első díjas tervet Südi Ernő, Wágner László és Gerlóczy Gedeon jegyezték. A zsüri értékelte a lepényépületből kiemelkedő torony jó arányát és elhelyezését, az épület hangsúlyos mivoltát. A beruházási program elkészítésére az IPARTERV-nél Wágner László és Südi Ernő kapott megbízást. Az eredeti kiviteli tervdokumentáció építész tervezője 1967-ben Wágner László volt. (A Csontváry festményeket a pusztulásból megmentő Gerlóczy nyugdíjas lett, 1975-ben, még az épület átadása előtt elhunyt. Südi Ernő a programterv készítésében még részt vett, de ezt követően nem vett már részt a tervezésben.)

Wagner László (1911-1987) Egerben született, reáliskolai tanulmányait is itt végezte, majd Budapesten építészmérnökként végzett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen - egy évfolyamon végzett többek között Schall Józseffel és Szendrői Jenővel. Tanárai között találjuk Dr. Kotsis Ivánt, Wälder Gyulát, Dr. Hültl Dezsőt és Dr. Csonka Pált is. A második világháború végén a "dániások", azaz a Németországba, majd Dániába menekülők között volt, majd 1948-tól az Állami Építéstudományi Intézetnél, majd a Magasépítési Tervező Intézetnél (MATI) és a VÁTI-nál dolgozott. 1951-től a KÖZTI, 1953-tól az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTI), majd 1956-tól az Ipari Épülettervező Vállalat (IPARTERV) tervezője. Első önálló munkája az Egyházmegyei Takarékpénztár épülete volt Egerben, a Dobó téren. Az ő tervei alapján állították helyre az Amerikai út 96. alatti leányiskolát, majd 1949-ben az Átrium mozitermének mennyezetét rekonstruálta. Pályáját végigkísérte az üvegfelületek tervezése, a transzparencia kérdése. A MATI-ban kollegáival kidolgozott típustervei alapján épült meg számos lakóház. Részt vett a miskolci egyetemváros kiépítésének tervezésében, majd Kecskemétre és Szolnokra tervezett - már a szocreál jegyében - katonai kórházakat, és a mátyásföldi katonai középiskola épületét (ez utóbbiban ma a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kara működik.) A Dunai Vasmű részére tervezett, Dunaújvárosban álló Hengermű irodaháza az egyik első függönyfalas homlokzatú irodaház volt az országban. 1962 és 1967 között a SOTE Nagyvárad téren álló toronyházának terveinek kidolgozását vezette. Saját részére tervezett nyaralója Sajkodon épült fel. Számos képzőművésszel tartott kapcsolatot - ismerte többek között Búza Barna szobrászt és Hincz Gyula grafikusművészt is. Nyugdíjas évei után, 1987-ben hunyt el Budapesten.

Pénzügyi okok miatt elhúzódott az építkezés megkezdése. Az alapkőletételi okmány elhelyezése 1971. április 30-án történt, a tényleges munkálatok 1971 júniusában indultak el.

sote-nagyvaradter-19710430-alapkoleteteliokmany.jpg

A hallgatók 1977. február 7-től vehették birtokba a lepényépületet. (Az első napon a só- és vízforgalom kórélettanáról és a szívelégtelenségek gyógyszertanáról hangzott el előadás.) 1977-78-ban a toronyépületbe is fokozatosan beköltözhettek. A beköltözést több tényező is hátráltatta: a tűzvédelmi előírások szigorítása kapcsán füstmentes lépcsőházat kellett építés közben kialakítani és a Heim Pál gyermekkórházat is ellátó fűtési rendszer nem készült el időben. Eredetileg távfűtést terveztek, de az első, 1969-es, 14,7 millió forintos ajánlathoz képest a Fővárosi Távfűtő Művek - anyagár változásokra hivatkozva - 1971-ben már 41 millió forintért vállalta volna csak el a munkát. Így végül az IPARTERV tervezett egy új kazánházat a NET és a szomszédos Heim Pál Gyermekkórház közös használatára. A hőközpontot a lepényépület alagsorában helyezték el.

"Először távfűtést terveztek, de különféle okok miatt a kazán mellett döntöttek. A közvetlen szomszéd, a Heim Pál Gyermekkórház igencsak elöregedett kazánja eközben ugyancsak felújításra szorult, így legésszerűbbnek egy közös kazánház építése látszott. Ebbe három kazánt terveztek. A helyszűke miatt azonban szükség volt a régi kazánház helyére is, ezt viszont csak az új kazánok üzembe helyezése után lehet lebontani. Első ütemben 1976-ra el is készült - a Láng Gépgyár szállította, a CSŐSZER szerelte - első két fűtőberendezés. Csakhogy rosszul. Igaz, nem tudható, a gyártási, szerelési, vagy üzemeltetési okokból, de a kellő meleg hiányzott, s a 2-es kazánt le is állították. A beruházó és generálkivitelező 21-es ÁÉV közötti pert most a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja, amelyben szakértők meghallgatása után döntenek: kit terhel a felelősség." (Palugyai István: Különös bonyodalmak a felhőkarcoló körül. In: Esti Hírlap, 1978. május 27.)

sote-felhokarcolok-2000esevek.jpg

A 83,65 méter párkánymagasságú, víztartályokkal együtt 89,25 méter magas (antennákkal együtt már 100 méter feletti), 24 emeletes épület a harmadik legmagasabb Budapesten. (Az Országház és a Szent István Bazilika 96 méter magas.) Az Elméleti Tömb átadásával kb. negyvenezer négyzetméter területtel, és kb. 150 000 légköbméternyi "beépített térfogattal" bővült a SOTE.

A lepényépület

A vízszintes épületrész városképi szempontból takarja a mögötte levő, vegyes magasságú kórházi épületeket. A főbejáratot azért tették a Nagyvárad téri sarokhoz képest északabbra, mert a tér forgalmától, zajától távolabb szándékoztak azt elhelyezni.

A főbejáraton át egy tágas (970 négyzetméteres!) aulába érkezve balra a díszterem és a csatlakozó helyiségek láthatók. A díszterem mahagóni furnérozott táblákkal burkolt, itt található Kiss János szobrászművész amerikai diófából készült domborműve is. A világítást itt is és az aulában is sok kisebb világítótest geometrikus rácsba rendezett rendszere biztosítja - a díszteremben 414 darabot építettek be! Az oszlopokat szürke márvánnyal burkolták. Ez körül az emeleti kiállítótermeket, társalgókat úgy alakították ki, hogy egybenyithatók legyenek a díszteremmel - így a terem kapacitása 1000 fő körülire növelhető. Az aulát vörös és fehér márvánnyal burkolták. Madarassy István "Élet Tanú" című lemezképe (2009) is itt látható. Az aulából lépcsősor vezet az oktatási termekhez, laboratóriumokhoz. A lépcső korlátjának megformálása is a korszak érdekes példája, de érdemes rápillantani a falon Horváth Judit és Jablonkay Zsombor "Az aranyvirág titkai" nevű kompozíciójára is. A tíz virágon körben az egyetem intézményeit és karait vezető orvosok nevét és munkásságuk idejét bogarászhatjuk végig kis réztábla betétekben, sajnos nagyon kicsi betűkkel. Az első emelet már a hallgatóságé: itt kapott helyet két, egyenként 400 fős nagy előadóterem, szemináriumi termek, gyakorló laboratóriumok, valamint a könyvtár helyiségei. (A könyvtár 2009-ben a Mikszáth Kálmán térre költözött át.) A két nagy előadótermet a pirogránit színeiről nevezték el "Zöld" és "Barna" teremnek.

A díszterem, az aula és a zsibongó együttese 2001-ig a város egyik legnagyobb szórakozóhelyének is volt mondható, ugyanis itt működött a SOTE Klub.

A torony

sote-nagyvaradter-keresztmetszetirajz.jpgA toronyépület súlyának megtartásához 224 darab 72 cm átmérőjű, 11,3 méteres vasalt cölöpalapokra került az épület alapozása.

A tetőszinten négy rekeszben tűzoltó vizet tárolnak. Alatta kaptak helyet a takarmány-előkészítő és -keverő helyiségek, ezek alatt pedig a kísérleti állatok állatháza. Innen lefelé tovább haladva az idegen nyelvű lektorátus, a marxizmus-leninizmus, az egészségügyi szervezési, a kórélettani, a közegészségtani, a mikrobiológiai, az orvosi biológiai és a gyógyszertani intézet következett egy-három emeletnyi részekkel. A tizenkettedik szint kivétel: ide az épület egyik központi gépháza került, benne a klíma elosztóberendezéseivel, víznyomás fokozókkal, elektromos elosztóval. A másik gépház szint az első emeleten kapott helyet. A harmadiktól a kilencedik emeletig tartó szakasz vegyi fülkéinek szellőzőberendezéseit is a tizenkettediken helyezték el.

Fűtésre és szellőzésre konvektoros légfűtést építettek be, az ablakok helyett fix kettős üvegezés készült. A laborokban időként szükséges vész-szellőztetéshez szükséges levegőmennyiség pótlására a fix ablakok felett zsaluleveles szellőzőnyílásokat helyeztek el. A déli oldalon a dupla üvegezésű ablakok elé fényleárnyékoló szerkezet került. A külső felületeken a hőtágulásból adódó károk elkerülése érdekében nem alkalmaztak vasbeton szerkezetet.

Két monolit vasbeton mag épült a torony belsejébe: ezek egyszerre szolgálják a torony szerkezeti merevítését, és adnak otthont a lépcsőházaknak, lifteknek. A személy- és teherforgalom lebonyolítására 2 db 10 személyes gyorsfelvonó, 1 db 4 személyes normál sebességű, valamint 1 db személy és 1000 kg-os teher szállítására is alkalmas felvonó épült be.

bp50-1971.pngHa tetszik a blog, kérlek támogasd munkámat anyagilag is - 1000 forintot elérő támogatásodért ajándékba kapsz tőlem egy letölthető könyvet (pdf), benne az 1971. év legfontosabb fővárosi híreivel! Támogatásod segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Nagyobb adományodat most könyvvel hálálom meg, részletek a Patreon oldalon. Segítségedet nagyon köszönöm! >>> Patreon >>>

sote-nagyvaradter-1980korul-fortepan_hu-74605-semmelweisegyetemleveltara.jpg

Az épület alumínium függönyfallal épült: a két lépcsőmag között paneles kialakítással, míg a lépcsőházak felőli végeken csupán vízszintes szalagablakokkal és ezek közötti zárt profilokkal. (Ez utóbbit cserélték újabbra azóta az épületen, az eredetihez képest ennyi eltérés a torony egykori és mai képe között.) Az épületnél a "Győr" profilcsaládot alkalmazták, bordák közé helyezett emelet magas panel elemekkel, felső részükön fix üvegezéssel, középső részen 1-1 bukószárnnyal, a lábazati részen egyrétegű üvegprofillal. A függönyfalakat a födémekre függesztették fel szintenként, az eltérő hőtágulást és vízzárást is figyelembe véve. A déli homlokzatra "Stopray" fényvisszaverő üvegezés került.

Az épület átadása körül az a pletyka járta, hogy az épület a 3-as metró építése miatt süllyed, de ez nem volt igaz. Érdemi süllyedése nem volt az épületnek, kilengése viszont minden ilyen méretű toronynak van. Ezért az alsóbb szinteken egy 11 emeletes merev belső magot is építettek, hogy a legérzékenyebb műszerek is biztonsággal használhatók legyenek.

A színes üvegablak

A kb. 7 x 21 méter méretű ólomüveg ablaksort Hincz Gyula festő- és grafikusművész készítette. A tervek 1973-ban születtek meg, az alkotást az épület átadása után, 1982-ben avatták fel. A Népszabadság akkori tudósítása szerint "Hincz Gyula győztes műve a hely szelleméhez igazodva a mikrobiológia, a sejtek különös világának sajátos, művészi eszközökkel való megfogalmazása".

Hincz Gyula (1904-1986) a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványaként. Párizsban, majd Berlinben is megfordult, majd 1929-ben Moholy-Nagy László közreműködésével volt kiállítása. 1928-ban az Új Művészek Egyesületének tagja lett, de a KÚT csoport tagjaival is kapcsolatban állt. A negyvenes években egyházi tárgyú képeket alkotott, 1930-31-ben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. A negyvenes években megfordult Erdélyben, Koreában, Kínában és Vietnamban is. A keményvonalas kommunista rendszer tisztogatásait KÚT-beli ismerőseinek köszönhetően megúszta. Az Iparművészeti Főiskola tanára, majd igazgatója is volt, de tanított a Képzőművészeti Főiskolán is. Számos díjat nyert el munkásságával: Munkácsy-díj (1952, 1957), Kossuth-díj (1958), érdemes (1964) és kiváló művész (1968). Nagyon sokféle stílusban születtek művei a posztimpresszionista tájképtől a kubista csendéleten át a kollázsokig, absztrakttól a naturálisig. Biomorf, elvont kompozícióit "amöbaizmusnak" nevezte. Az ő tervei szerint készült el a Kertészeti Egyetem nagytermének nagy színes mozaikja. 1956-1959 között született tervei nyomán készültek el a Fészek Klub gobelinjei: a Népek barátsága és a Martinász. 1970-ben került fel a Műegyetem V/2. épületében az egyik folyosó végébe a "Technika és Tudomány" című, nagy méretű üvegmozaikja. Weöres Sándor több verseskötetét is illusztrálta, például a Ha a világ rigó lenne, a Bóbita és a Zimzizim címűeket.

A magas épület egyben a legmagasabb lépcsőházat is jelenti, így remek gyakorlóterep a tűzoltóság számára is. Az Országos Lépcsőfutó Bajnokság a földszinttől a 23. emeletig tart, és acélpalackos légzőkészülékben, kb. 30 kilós teljes felszerelésben kell teljesíteni. A leggyorsabbak 3 perc körüli eredményt tudnak felmutatni! 2019 szeptemberében volt a 20. "évad".

2006-ban kisebb átalakítás történt az épületben: a Semmelweis Egyetemmé bővülést követően a HÖK irodáit bővítették ki úgy, hogy az épület egyes tartóoszlopai takarásba kerüljenek. Ezzel, és a részleges homlokzati felújítással, a lepényépület nyílászáróinak cseréjével együtt is az épület ma is nagyjából eredeti formájában látható. Jó lenne az értékes részeket, elemeket így, eredeti formájában menteni át az utókornak is.

Források:
Sulyok Katalin: Az Orvostudományi Egyetem. In: Budapest, 1970/5, p. 7.
https://olomuveg.blog.hu/2009/05/05/sejtszintu_pszichedelia
http://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/02/12/1977_atadtak_a_kadar_korszak_legmagasabb_epuletet/
https://semmelweis.hu/az-egyetemrol/az-egyetem-tortenete/a-semmelweis-egyetem-tortenete/
https://vimeo.com/11136576
https://semmelweis.hu/hirek/2017/09/25/tobb-mint-150-tuzolto-futott-fel-a-nagyvarad-teri-elmeleti-tomb-tetejere/
Kéri Gyula: Budapesti Orvostudományi Egyetem elméleti tömb tervpályázata. In: Magyar Építőművészet 1963/2., pp. 6-9.
Budapesti Orvostudományi Egyetem Elméleti Tudományok Épülete. In: Magyar Építőművészet, 1964/3. pp. 44-47.
https://epiteszforum.hu/gondolatok-a-sote-elmeleti-tombjenek-evfordulojara
Megkezdődött a tanítás az orvosegyetem új elméleti tömbjében. In: Népszava, 1977. február 8.
Tíz nagyberuházás. In: Népszava, 1978. március 12.
Palugyai István: Különös bonyodalmak a felhőkarcoló körül. In: Esti Hírlap, 1978. május 27.
https://index.hu/belfold/budapest/sotetorony/
Magyar János, Fehér Miklós, Horváth Kázmér: SOTE elméleti tömb. In. Magyar Építőipar, 1976/3. pp. 140-148.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömb, Budapest, Nagyvárad tér - Magyar Építőipar, 1979/1. p. 32.
Alumínium függönyfalas épületek Budapesten - Magyar Építőipar, 1979/7. p. 409.
https://hu.wikipedia.org/wiki/W%C3%A1gner_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz)


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr2316167590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

éppnászos 2021.05.14. 20:22:45

gondolom a marxista szintet is belakták már azóta mások

Muhammad Balfas 2021.05.14. 21:42:21

Itt szokott lenni a tűzoltók lépcsőző versenye.

Muhammad Balfas 2021.05.14. 21:43:09

@Muhammad Balfas: No igen, talán előbb el kellett volna olvasnom a posztot..

gigabursch 2021.05.15. 07:05:55

Irtó ronda épület.

takineni 2021.05.15. 09:41:40

tudnának mesélni a falak :)

Közegné Hatós Ági 2021.05.15. 10:19:37

@gigabursch: férfiban és épületben nem a szépség számít.

eMBalu 2021.05.15. 21:56:18

Az egyetemi leveltárban van egy érdekes dokumentum. Az épület tervezete. Valami ilyesmi szöveggel. Utolsó oldalon: a magas költségekre tekintettel a beruházást nem támogatom. Dr Faluvégi Lajos pü. miniszter elvtárs. Utána: Sultheisz miniszter elvtárssal egyeztetve, a beruházást támogatom, Kádár János.
Sultheisz prof többször is említette, hogy sokan próbálták megfúrni az építkezest.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2021.05.16. 06:02:17

A Marxizmus-Leninizmus Tanszék nyilván b@romi fontos volt egy orvosi egyetemen.
Ezeket a dániásokat nem vetették böribe koholt vádak alapján, vagy bármi ilyesmi módon?Nem fogták rájuk, hogy gaz, imperialista kémek, kollaboránsok, stb?Egészen meglepődnék, ha nem...
Mocskos rohadt kommunizmus.
:-((
süti beállítások módosítása