Hol készült az alábbi fotó? Tippeket, megfejtéseket hozzászólásként kéretik megtenni. Megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!

A múlt havi fotó a Toldy Ferenc Gimnázium bejárati kapujának díszes kilincsét ábrázolja.

1977. augusztus 20-án tartották a nyitó előadást, így már 40 éves a Népligetben álló Planetárium. De mi is az a planetárium? És miért zárt be? 

Ismét új képekkel bővült a fortepan.hu, én pedig végiglapoztam az új adagot (úgy 1700 fotót), hogy átadhassak egy új válogatást azokból a képekből, amelyek szerintem a legérdekesebbek. Ez után augusztusban lesz legközelebb új feltöltés, benne Urbán Tamás fotoriporter 80-as években készült fotóival. (Az azonosító számára kattintva a képek nagy méretben is letölthetők.)

123826: Az Astoria 1969-re datált felvételen. Ez a telek sokáig üres volt. Az a Nemzeti Színház állt itt valamikor, ami még a Blaha Lujza téren egykor állt, mára szintén eltűnt Nemzeti előtt volt a Nemzeti. A buszmegállóban van is egy emléktáblája. A második világháború után sem épült be sokáig - itt volt a 2-es metró építésekor a felvonulási terület a nagyszabású, ám nagyon elhúzódó munkálatokhoz. Ma az East-West Business Center áll a telken. 

124093: Azt hinné az ember, hogy ez a látvány örök, hisz mit változna egy várpalota, meg egy szoborcsoport? A második világháború kitörése előtt készült felvétel jó példa arra, hogy ez Budapesten mennyire nem így van. A háttérben a Budai Vár még a régi kupolájával látható, amelynek helyére a hatvanas években egy jóval egyszerűbb kupola került. Kicsit közelebb még jóval több épület áll a Tabánban, mint ma. Igaz, a harmincas évek közepétől már lelkesen csákányozták szét a tűzveszélyesnek, elavultnak, és így elbontandónak ítélt városrészt, amire a második világháború pusztítása, majd a Rákosi-korszak templom rombolása is rátett még két lapáttal. A hegy maga viszont jóval kopárabb, így sokkal jobb kilátást biztosít, mint napjainkban. Nem vagyok a városi fák ellensége, - sőt... -, de itt talán lenne értelme a gazból fává nőtt példányok visszametszésének, legalább néhány ponton a jó kilátás biztosításának. Mi minden változott még meg mára a fotón láthatóhoz képest? Írd meg hozzászólásban!

120271: A fenti képpel összevetve szembetűnő a sok bontás. Pedig a fenti képnél még csak 1943-ban járunk, azaz még végig sem vonult a front Budapesten.

123838: Ma közutálatnak örvend ez a homlokzat. Ami nem is csoda, hiszen az egyik legszebb áruházi homlokzatot takarták el vele, így az emberek többsége nyilván a régi homlokzat helyreállítását szeretné látni, nem egy, azóta jócskán megkopott alu homlokzatot. De amikor ez a fotó készült (a fortepan 1969-re datálja), akkor ez valóban modern, akarom mondani, "korszerű" volt. De vajon mi lett az akkor nagy újdonságnak számító "fényreklámmal"? 1967 májusában írtak a felavatásáról (kép és szöveg: lásd itt, május 11-nél), ezen a fotón viszont már egy reklámtábla látszik a helyén. Tud erről valaki bővebbet? 

123844: Erre csak az idősebbek emlékezhetnek. Valamikor ebben az épületben üzemelt a Déli pályaudvar. A Vérmező a fotós háta mögött még jóval ligetesebb, szellősebb volt, az úttest még bazalt kockás ("macskaköves"), a Déli pedig sokkal kisebb. Ezt is a remek Kővári György tervezte, akinek a második világháború utáni időszak számos közlekedési építési épületét köszönhetjük. Elégedettek lehettek vele, mert a ma látható épület tervezésével is őt bízták meg. Felújítva, rendbe rakva, a bele telepedett 3 négyzetméteres árudáktól kitisztítva Budapest egyik legmenőbb pályaudvara lehetne ma is a gyönyörű kilátást nyújtó panoráma ablaksorával, az íves lépcsősorral.

124052: Sok képet láttam már az Erzsébet hídról, de erre felkaptam a fejem. A hídról ugyanis rengeteg fotó van a távolból, de kevesebb, ami a hídon állva készült. A felvétel biztosan 1941 előtt készült, ugyanis még bal oldali közlekedési rend van érvényben. (Az átállásról itt olvashatsz.)  Így szépen látható a gyalogosok korlátja és a budai kapu díszítményei is. 

123949: Ez is egy zsírúj átadás felvétele, 1973-ból. Buda, Óbuda és Pest 1873-as egyesítésének, azaz Budapest létrejöttének századik évfordulójára egy sor beruházás, építkezés valósult meg - ennek egy külön cikksorozatot szenteltem 2013-ban, itt olvashatók a posztok. A szentendrei vonalat 1970-72 között hosszabbították meg, hogy elérje a (szintén új) 2-es metró vonalát. Az új HÉV végállomást 1972. december 23-án nyitották meg. A képen látható térkép, ami művészi színvonalon ábrázolta a vonalat, vajon hová lett azóta? Megőrizte valaki valahol? 

 120751: Általában alulról felfelé szokták fotózni a Mechwart ligetet, így kissé szokatlan ennek az 1966-os fotónak a nézőpontja. A második világháború után tervezték újra a parkot, a tetejére a Rákosi-korszakban épült fel az az épület, amit sokan sokkal régebbinek hisznek - pedig echte szocreál -, és jelenleg a kerületi önkormányzat épülete. Figyelemreméltó, hogy milyen csenevészek a fák a képen. A háttérben, ahol a 11-es busz vág neki a hegymenetnek, kétoldalt két modern ház látható. Valamikor a Regent- és Szomjas-házak álltak itt, ezeket a második világháború sodorta el. Helyükre került a (szerintem méltatlanul) ismeretlennek hangzó Dúl Dezső (és társai) által megtervezett két ház, amelyek kapuként állnak a Margit körút 43-45. és 49. szám alatt. Dúl Dezsőről bővebben itt olvashat a Nyájas.  

123888: Ezt a helyszín mindenki felismeri, hisz a város egyik legforgalmasabb pontját ábrázolja. A Deák téren a hetvenes évek eleje hozott óriási változásokat. A Deák tértől az Örs vezér térig (akkor: Fehér útig) 1970. április 2. óta, a Deák tértől a Déli pályaudvarig 1972. december 22. óta, a Deák tértől a Nagyvárad térig 1976. december 31. óta utazhat a nagyérdemű közönség. Majd 1981-ben jött a Deák tértől a Lehel térig tartó szakasz. Ezek mind növelték a Deák téri átszálló forgalmat, így kellett egy szép csarnok tér a föld alá. Szerencsére nem a korban szokásos módon világították ki, és szerencsére ma is megvan ez a világítótest gyűjtemény. Örülök, hogy a 2-es metró felújítása kapcsán nem hajították ki az egészet, hanem még fel is újították. 

121111: 1968-ban még lehetett Roosevelt térnek hívni. A Lánchídra éppen egy Ikarus fordul rá (melyik Ikarus típus lehet ez?), mögötte igencsak elkoszolódva látszik a Tudományos Akadémia homlokzata. A kép számomra legfontosabb része mégiscsak az üres telek a Gresham palota mellett. A "Hogyan ne építkezzünk?" kérdés egyik mintapéldája lehetne az az irodaház, ami a telekre felépült, és sötétzöld színe miatt a Spenótház gúnynevet kapta. 1969-ben rendelték meg a KÖZTI-től a terveket, 1980 lett, mire átadták. Egyedi vasbeton szerkezetét sokan vitatták, végül át is tervezték. Ez volt az első, teljesen légkondicionált irodaépület Budapesten. A 180 millió forintról induló beruházási költség végül 850 milliónál ért véget. Eredetileg három állami vállalat, a MEDIMPEX, a NIKEX és a TANNIMPEX számára épült, végül 1980-ban mégis az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal költözhetett be. A 2001-ben megindult átépítés sem volt éppen zökkenőmentes. Ezzel jött létre a ma is álló épület, amely nevében - Roosevelt 7/8 irodaház - továbbvitte az időközben átnevezett tér korábbi nevét. 2006-ban adták át az új, ma is látható épületet.

További fotók Budapestről az alábbi képgalériában - diavetítéshez katt ide!

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

Budapestre hozták Gagarin űrhajóját. Már épült a mára elbontott Szikra Lapnyomda az Árpád hídnál. "Kövér ház" és "miniház" is épült Kelenföldön, az új lakók még használati utasítást kaptak a lakásokhoz. Aluljárót kapott a Keleti pályaudvar, és kis híján a Moszkva tér is. Meghirdették a "neonosítási", azaz neonreklám programot. Ezekről is olvashattak az ötven évvel ezelőtti napilapok előfizetői.

Augusztus 1: A legmagasabb budai lakóépület most került tető alá a Krisztina tér mellett, az Alagút utca és az Attila út sarkán. A 14 emeletes házat - 82 öröklakással és az I. kerületi OTP-fiók irodáival - december végén adják át az építők. Nem sokáig lesz azonban Buda legmagasabb épülete, mert Kelenföldön hamarosan tető alá kerül egy 17 emeletes lakóház. (Magyar Nemzet)

Augusztus 1: Vita a Baross téri felüljáróról. (...) Mérnökök, közgazdászok, művezetők, munkások, olvasók kérdezték: "Jó lesz-e, ha a Baross térre hidat építenek?" (...)

Hol készült az alábbi fotóm? Tippeket kommentbe kérek, megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!

A múlt havi képrejtvény felvétele a Normafán készült, a réteses büfénél.

mottó: "Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása, Ney Béla cikkéből (Vasárnapi Újság, 1879)

Új cikksorozat indul a Fővárosi Blogon, Szmodis Júlia, az Ybl Egyesület elnöke tollából. Nagy fába vágja a fejszéjét, aki Ybl életművét akarja bemutatni, hiszen egy rendkívül termékeny, rengeteg megépült és meg nem épült tervet magáénak tudható építészünkről van szó. Az első részben annak járunk utána: ki is volt Ybl Miklós, hogyan emlékeztek rá kortársai és az utókor?

Ybl Miklós portréja az Építési Ipar mellékletében, 1882

A napokban ismét frissült a fortepan.hu. Már év eleje óta dolgoznak a a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fotótárának digitalizálásán. Ennek első eredménye a most felöltött kb. 1200 kép. Ezek az Óbudai Hajógyár (DDSG) és a Ganz Hajógyár hagyatékából kerültek évtizedekkel ezelőtt a Múzeumba. A munka még nem ért véget, a folytatásban jön majd Asbóth Oszkár helikopterétől a balatoni vasútépítésig sok-sok kép. Az alábbiakban egy kis szubjektív válogatás látható a Budapest szempontjából releváns felvételekből. Az azonosító számra kattintva a képek nagyobb méretben is megtekinthetők.

Megnyílt az első budapesti szabadtéri autómosó. Egyirányú utca lett volna a Váci utca, a Szabadsajtó út alatti autós aluljáróval. Felbukkant egy harmadik, soha meg nem épült margitszigeti strandfürdő terve. 30000 "bevándorló" érkezését várták Kelenföldön. Erről írtak ötven évvel ezelőtt.



Július 5: Kerületfejlesztés - az egész főváros érdekében. Mivel gazdagodik 1970-ig a Lágymányos és környéke. A XI. kerület minden öt lakosából egy 1960 óta költözött oda, 1970-ig pedig további 30 százalékkal nő e városrész népessége, s eléri a 170 ezret. A Lágymányos és környéke Budapest leggyorsabban fejlődő kerületévé vált. A kerületi tanács a napokban, alapos vita és sok értékes kiegészítő javaslat kíséretében, véglegesen jóváhagyta az 1970-ig terjedő kerületfejleszétsi tervet, azt a programot, amely meghatározza, hogyan lehet és kell lépést tartani a városrész népességének és igényeinek gyors növekedésével.

30000 "bevándorló"



Érdekes kiragadni néhány jellemző részletet, amelyből kiderül, hogy a városrész gazdagítása azokat a százezreket is érinti, akik a kerületen kívül élnek, dolgoznak. Vonatkozik ez például a három éven belül teljesen felépülő kelenföldi lakótelepre, ahová a főváros minden részéből költöznek családok. Rövid idő alatt harmincezer lakos népesít be itt 8 ezer modern otthont, amelyeknek költsége, a hozzájuk tartozó kommunállis létesítmények költségeivel együtt a kétmilliárd forintot is megközelíti. (...) (Népszabadság)

2012-ben készítettem ezt a fotót, de vajon hol? Tippeket, mint eddig is, kommentbe kérek, a megfejtés egy hónap múlva érkezik.

A múlt havi fotó a Pasaréti téren álló Páduai Szent Antal templomban készült.

A telefonálásban még az volt az újdonság, hogy közvetlenül lehet tárcsázni egy európai fővárost. Kiszélesítették a Hegyalja utat, és már tervezték a metróhoz az új Moszkva teret. Épült Kelenföldön a lakótelep, termelt a kenyérgyár, és már alapozták a harmadik házgyárat. Ez történt Budapesten ötven évvel ezelőtt.



Június 3: Rendezik a Lenin körút, Népköztársaság útja, Bajcsy-Zsilinszky út kirakatait - Meggyorsítják a józsefvárosi öreg házak bontását. Két kerületi tanács végrehajtó bizottsága ülésezett pénteken. A VI. kerületi tanácsban a Terézváros főútvonalainak rendezésével foglalkoztak. A Lenin körút, a Népköztársaság útja és a Bajcsy-Zsilinszky út üzletportáljainak, kirakatainak szépítési terve már elkészült. A világvárosi környezetbe nem illő kisebb boltokat és műhelyeket fokozatosan a mellékutcákba helyezik. A Lenin körútról 24 kisiparos és kiskereskedő üzletét helyezték át a mellékutcákba és több ilyen üzlet szűnt meg a Népköztársaság útján és a Bajcsy-Zsilinszky úton is, illetve helyezték át ezeket az üzleteket. Megállapították a tanácsülésen, hogy még mindig sok a hibás neonfelirat, a kirakatok világítása pedig szegényes. A VIII. kerületi tanács ülésén a Józsefváros rekonstrukciója került szóba. A kerület lakói már régóta sürgetik, hogy folytassák a Jázmin utcában és a Tömő utcában megkezdett bontásokat. Eddig 16 épületet bontottak le és megkezdték két toronyház alapozását. A tanács a felsőbb szervektől kéri, hogy gyorsítsák meg a bontások ütemét, mivel a Józsefvárosban nagyon sok az olyan elavult ház, amelyet felújítani már nem gazdaságos. A kerületben jelenleg 600 veszélyesnek nyilvánított helyiséget használnak lakásnak. Sok az aládúcolt épület. A vb elhatározta, hogy fokozatosan megszüntetik az aládúcolásokat. (Magyar Nemzet)