Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

November 2: 91 pályamű érkezett az új Nemzeti Színház pályázatra. Vasárnap délben - mint a Magyar Nemzet megírta - lejárt az új Nemzeti Színház tervpályázatának határideje. A Magyar Építőművészek Szövetségéhez összesen 91 pályamű érkezett, mégpedig 36 magyar, 16 szovjet, 11 lengyel, 11 NDK-beli, 10 csehszlovák, 6 jugoszláv és 1 bolgár tervezőtől. Az utolsó csomagokat a Ferihegyi repülőtérről és a pályaudvarokról hozták be, ahová még a határidő lejárta előtt érkeztek a külföldiek pályaművei. (...) (Magyar Nemzet)


A Nagy buli c. film moziplakátja 1965-ből (forrás: grofjardanhazy)

2015. október 24-25: az utolsó alkalom, hogy elmehess a PeCsába! De mi is volt ez a Petőfi Csarnok, miért szerették annyian a khm... nem túl gazdag építészetű központot? Visszapillantás az Iparcsarnoktól a bútorraktáron és a Nirvánán át a búcsú napjáig.

A 4-es metró vonalán a Móricz Zsigmond körtér volt az egyik helyszín, ahol a legtöbb vita alakult ki a tér rendezéséről, az építkezésről, a felszíni épületről. Idővel persze a múlt ködébe vesznek ezek a viták, de mi az, ami itt maradt? Nézzük meg a Móricz Zsigmond körtér metróállomást, a 4-es metró legszínesebb epizódját közelebbről is!


A Móricz Zsigmond körtér 2003 körül, a 4-es metró építése előtti utolsó állapotában

Tegnap új képek jelentek meg a fortepan.hu-n. Ezúttal Urbán Tamás hatvanas-hetvenes évekbeli képeiből válogattak, én pedig ezekből a képekből válogattam ki néhány budapesti képet. 

"Urbán Tamás a Pest Megyei Hírlap, majd az Ifjúsági Magazin riportereként közel százezer kockát exponált 30 év alatt. Ebből a hatalmas, sokféle, mégis egy irányba tartó életműből első körben az 1965-1980 közötti képeket válogattuk ki." (fortepan.hu)

87956, 89301: Borsos Miklós alkotása, a nulla kilométerkő felállítása előtt és után. Az átadón picit ugratták a mestert, erről itt olvashat a Nyájas. Egyébként idén volt 40 éves a szobor.

Budapest legmagasabb pontja a János-hegyen az Erzsébet kilátó (529 méteren). Budapest legmagasabb lakóház jellegű épülete a SOTE Nagyvárad téri toronyháza (88 méter). Budapest legmagasabb építménye pedig az, amit most megmutatok kívül és belül is. A MYAD és a Főtáv ugyanis szűkebb körű bejárást szervezett ide, az Észak-Budai Fűtőmű hatalmas kéményébe.

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


Október 1: Kialakul Kőbánya városközpontja. (...) A napokban jóváhagyott program értelmében Kőbányán a jövő év első felében megkezdődik s 1969-re befejeződik egy új lakótelep létesítése; 23 épületben 1268 lakást építenek fel típustervek szerint. Négy lakóházat a Pataki István tértől délre húznak fel, a többi keleti irányban csatlakozik majd a Kőrösi Csoma úton nemrég épült lakóházakhoz és az új kőbányai mozihoz. A lakásoknak több mint a fele kétszobás, átlagos alapterületük pedig negyvenkilenc négyzetméteres lesz. Összesen csaknem négy és félezer lakos kap bennük új otthont. Az épületek nagy részét hatemeletesre tervezik. Az új lakótelep távfűtéses lesz, s több környékbeli régi ház fűtését is korszerűsítik, hogy ne szennyezze az új lakótelep lakásait. A beruházási program által érintett területen 184 lakást és több ipari létesítményt bontanak le, köztük a FŐSPED telepét. Az összesn 228 millió forintos költséggel épülő lakótelepet - a közműveken, parkokon, utakon kívül - 12 tantermes általános iskolával, 100 férőhelyes óvodával, 60 férőhelyes bölcsődével, orvosi rendelővel, postafiókkal, könyvtárral, különböző kereskedelmi és szolgáltatóegységekkel látják el. (...) (Népszabadság)


Strand divat 1965-ben (forrás: grofjardanhazy)

Pest felől a Duna alatt áthaladva a Gellért tér az első budai metróállomás a 4-es vonalon. A Duna két partján fekvő állomásokat nem véletlenül emlegetik ikrekként: jól látszik rajtuk, hogy azonos tervezőcsapat tervezte mindkettőt. A sporaarchitects építész csapata (Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya) a 21. századba hozta át a hetvenes években megálmodott metróvonalat, egy művész pedig pszichedelikus álommá varázsolta a peronszint elosztóterét.

A tervezőcsapat szem előtt tartotta, hogy olyan terek jöjjenek létre, amelyeket a város lakói szívesen használnak. Hogy újra "szexi" legyen a tömegközlekedés. Hogy amit építenek, az köztér lesz - köztér a földfelszín alatt.


A tér a metróépítés előtti utolsó állapotában, 2003-ban.

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Szeptember 1: A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának mai ülésén: Döntöttek a XIII. kerületi új lakótelep építéséről. (...) A vb múlt heti ülésén élénk vita támadt a XIII. kerületi új lakótelep első szakaszának építésével kapcsolatban. "Helyes-e ott építkezni - vetették fel -, ahol bontani is kell, ahol még használható lakások vannak." Az ülés után a vb vezetői megtekintették a kijelölt területet. A helyszíni szemle alátámasztotta a tervezők javaslatát. A régi lakások avultak, bontásra érettek, a mai igényeket már nem elégítik ki: egyik-másik 1850-ben, 1860-ban épült. A lakások többsége nélkülözi a legelemibb komfortot, néhol még víz sincs. A tervezett építkezés mellett szól az is, hogy ez a hely fővárosunk közművesített, értékes területe. A jelentés alapján a mai ülés elfogadta az új lakótelep első szakaszának tervét: csaknem nyolcszáz lakást építenek itt. A következő szakaszban több mint kétezer lakás építését is tervezik. (...) (Esti Hírlap)


Intelligens mosópor 1965-ből

A 4-es metró legtöbb díjat elnyert állomás-párja a Fővám tér és a Szent Gellért tér állomások lettek. A korai tervezési fázisban még az is felmerült, hogy egy közös, Duna alatti állomás épüljön, kijárattal a Fővám tér és a Gellért tér felé is, ennek megépítését azonban túl kockázatosnak és túl költségesnek ítélték, így végül két metróállomás épült a Duna két partján.

A kb. 7100 négyzetméteres állomásépületet 2005-2013 között tervezte a Sporaarchitects csapata (Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya), és 2006-2014 között épült meg. Ahogy sok más állomásnál is, itt is fúrópajzsok építette alagutak csatlakoznak a réselt dobozszerkezethez. Mivel az állomás benyúlik a Duna alá is, egy részét bányászott alagútszakaszként kellett megépíteni. A Duna közelsége mellett további feladatot jelentett a már meglévő 2-es villamosvonalhoz igazodás, pontosabban az átszállási lehetőség megteremtése. A tervezés korai fázisában még szinte teljesen a Duna alá benyúló állomást álmodtak ide, de a kivitelezés nehézségei miatt egy részben a tér alatti, részben a Duna alá is beérő állomás épült meg. A Duna közelsége miatt a peron 31,9 méterrel van a felszín alatt - ez és a Gellért téri a legmélyebben fekvők a vonalon.


A peronszint rajza (forrás: archdaily.com)

Az alábbi 1935-ös, azaz 80 évvel ezelőtti filmhíradó a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosításáról számol be. "A miniszter és a megnyitón megjelent előkelőségek Senn Ottó dr. MÁV elnök vezetésével különvonaton tekintették meg a magyar technika büszkeségének, a Kandó Kálmán-féle villamos mozdonynak útvonalát. A megnyitás résztvevői Bánhidán megtekintették a villamos erőmű telepét."  


További Filmhíradókhoz katt ide!