2003 körül, az építkezések megkezdése előtt így nézett ki a terület...


...2014 márciusában, az átadáskor pedig így (Vanik Zoltán felvétele)

Sokáig Tétényi útként emlegették, az átadásra a Bikás park nevet kapta a Palatium Stúdió Kft. által tervezett állomás. A közlekedés szempontjából talán nem a legszerencsésebb, hogy az Etele úttól kissé távolabb került a metró kijárata, de ezt a tervezők talán nem is bánták, hisz így zöldfelület alatt, sokkal szabadabban tervezhettek és építkezhettek. Az állomás egy jókora park szélére került, így nem véletlen, hogy növényi motívumokkal díszítették az állomás falait. A felszínről is lehetett építkezni, a Duna is messze van még innen, így az állomás peronja csak 14,5 méterrel van a felszín alatt.

A parkos környezet azt is lehetővé tette, hogy természetes fény jusson az állomásra: ehhez egy jókora üvegkupola épült az állomás elosztótere és a mozgólépcsők fölé. A kupolát a Mérték Stúdió tervezte. Az üvegezett háromszögek közé néhány ezüstszürke betét is került, ezek a déli oldal árnyékolását segítik. Egyes háromszögek pedig felnyithatóak, így nyáron jól szellőztethető az alatta található jókora tér. Az elnyújtott formájú kupola mellé egy szigorú geometriájú, nyersbeton felületű építmény került, ez a lépcső feljárója. A tervezők talán így akarták a legintenzívebb forgalom, a nagy kereszteződés felé irányítani a metró forgalmát. Mivel Kelenföld felől indult a fúrópajzs, ez az állomás az építkezés idején afféle előörsnek számított: az építkezés sok-sok lépése itt történhetett meg először, így az itt szerzett tapasztalat a többiek számára is mintaként szolgált.



A mozgólépcsőn lefelé tartva elénk tárulnak az állomás tartószerkezetének markáns elemei, az alubordás födém nagyméretű gerendái. A vágányok felett húzódó ún. füstkötények üvegszerkezetein növényi motívumok köszönnek vissza. A felszín és az állomás szálcement burkolóelemeit a zöld zörgőfű (Crepis virens), a füstkötény üvegelfelületeit szálló termések képei díszítik. Ezek Brückner Dóra és Fábry Katalin alkotásai. A beton felületre ún. Graphic Concrete technológiával, már az öntés során felkerültek a növényi minták. A virágmintás grafikát a Palatium Stúdió tervezői, az öntési fóliát a Városi Tájkép Csoport tagjai készítették el.



A típusbútorok padtámláinak üvegbetétjébe gyerekrajzokból összeállított montázs került. Bányai Tamás világítástervező szellőzőrács mögé, raszterbe szervezte a fénycsöveket a peron végén, a peron zártabb részén pedig sűrűn belógatott, fém hengerekből álló világítótesteket sorakoztatott fel.


A Bikás park 1980-ban (kép: szoborlap.hu)

A környező lakótelepek építéséhez kapcsolódóan épült ki az állomás nevét adó park. A parkban, egy kisebb földhalom tetején 1980 augusztusában avatták fel Kiss István Monda c. szoborcsoportját, ennek kapcsán kezdték el a parkot "Bikás park" néven emlegetni. A metróállomás és közvetlen környezete egyben a park bejárataként is funkcionál, így a környező parkot, annak úthálózatát is felújították. A felújítás idővel a Kelenföldi Városközpont épületegyüttesének irányában folytatódhat. A park úthálózata három szintű: a legfontosabb irányok öntött, színezett betonburkolatot kaptak, a terek és a másodlagos utak térkővel, a legkisebb forgalmú utak pedig stabilizált zúzottkő felületettel készültek el. A felújítás ugyanakkor sokat megőrzött az eredeti, 1976-os kialakításból is. A park kialakításánál a generáltervező FŐMTERV Zrt. volt, a tájépítészeti tervező munkát az s73 Kft. végezte el.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!