Már hagyománynak mondható, hogy ha jön az év vége, akkor jön Az Év Irodája is. Az idei versenyre november 30-ig lehet nevezni.
Már hagyománynak mondható, hogy ha jön az év vége, akkor jön Az Év Irodája is. Az idei versenyre november 30-ig lehet nevezni.
„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Az előző bejegyzés Hentzi császári és királyi vezérőrnagy ágyúival - amelyekkel a várból szétlövette Pestet - fejeződött be. Az 1849-ben elrendelt ostromállapot 1954. május 1-i megszűnése meghatározó volt a város további fejlődésében. (Ekkoriban költözött Pestre Deák Ferenc is, ennek majd a következő részben lesz jelentősége.)
A korszak óriási változásokat hozott. Új építőanyagok születtek: a cement (1820), a beton (1847), a vasbeton (1849). A kovácsoltvas szerepét átvette a gyári öntöttvas, majd a hengerelt acél (1860). A szerkezetet számításokkal tervezték meg. Reiter Ferenc - Széchenyi eszmekörében és embereivel, előbb a közlekedési minisztérium vasúti osztályán, majd budai hatósági főmérnökként dolgozva - 1853-ban a „beton korlátlan használatával” megkezdte a dunai rakpartok kiépítését. Fényes Elek geográfiai szótárában olvashatjuk, hogy Pest 269 utcájából 116 „egészen kövezett”, 112 „éjjeli világításban”. 1850-ben Buda és Óbuda egyesült. 1853-ban megkezdték a Vár alatti alagút építését (1857-ben adták át). 1855-ben megjelent a Tűzoltási Szabályzat Buda és Pest számára. 1857-ben megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság és felgyulladt az első villanyóra Lechner órásmester Váci utcai boltja felett. 1860-ban a lipótmezei elmegyógyintézet építése kezdődött meg. 1861-ben megnyílt a Déli vasút pályaudvara, a Budai Népszínház és 1864-ben a Tőzsde a Lloyd palotában, s Zsigmond Vilmos megkezdte az első artézi kút fúrását a Margitszigeten…
Budapesten élve nem igazán követjük, hogy mi történik a szállodákban, hisz minek vennénk szállodai szobát ott, ahol lakunk, ugyebár. Így aztán valószínűleg sokan nem is tudják, hogy az elmúlt években milyen szépen átalakult a várbéli Hilton Budapest szálloda a Halászbástya szomszédságában.
"A második világháborús ostrom során jelentősen megsérült Várnegyed romos területén az 1960-as években kezdődtek átfogó régészeti ásatások. Ennek során tárták fel a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a Szent Miklós torony és a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium maradványait. A domonkos kolostor huszonnyolc kőrácsos ablakkal megnyitott kerengője és a Szent Miklós torony a XV. század első felében épült, ez volt az egyik legjelentősebb magas építmény a várnegyed területén. A kolostor és a torony a török időkben pusztult el, a templom pedig jelentős mértékben megsérült. (...) A Széchenyi György alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend 1773-as eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A copf stílusú homlokzati falmaradványok ebből az időszakból származnak. Az épület a második világháború idején teljesen kiégett, addig a pénzügyminiszter tulajdonában volt. (...) A háború pusztította területre először általános iskolát terveztek. 1968-ban már biztos volt, hogy Hilton Szálló épül a Várnegyedben, ekkor a Középülettervező Vállalat házi tervpályázatot hirdetett a terület beépítésére. A zsűri hat terv közül Pintér Béla építész koncepcióját választotta ki, amelynek egyik lényeges eleme volt, hogy optimálisan kitöltötte a rendelkezésre álló 38 000 nm-es területet a budai városkép egységnek megőrzést, a Mátyás-templom és Halászbástya környezetének rendezését szem előtt tartva. (...) A Hilton Szálló belsőépítésze Lőrinczi Edit volt. Az elkészült szállodában 647 főt tudtak elszállásolni a 28 lakosztályban és a 295 szobában. A 3,6 x 5 méteres szobákhoz fürdőszobát is terveztek. Tizennyolc féle vendéglátó egység, hét konyha, bálterem, éttermek, presszók és bárhelyiségek biztosították a magas színvonalú ellátást. Az Anjou, a Mátyás, a Beatrix, a Visegrád, az Endre, a Levente és a Béla különtermek pedig rendezvények helyszínéül szolgáltak. A régi Miklós toronyban kapott helyett a Tower étterem, ahonnan csodás kilátás nyílt Pestre. Emellett virágüzlet, ruhabutik, az IBUSZ, a DANUBIUS és a MALÉV irodája is helyet kapott az impozáns Hiltonban." (forrás)
A felújításról 2015-ben hallhattunk először, amikor a Vaterán árulták a régi bútorzatot. Először a lobby és a recepció újult meg. A Lobby Café & Bar és az Executive Lounge szintén új külsőt kapott. Az első emeleten pedig egy elegáns "business center"-t alakítottak ki. A felújítás tehát a közös terek felújításával indult.

Megjött az első Ganz villamos. Felépült az első, földgázzal fűtött új társasház. Ingyen szállított házhoz a Csemege az ábécéből. Így éltünk ötven évvel ezelőtt Budapesten.
Október 1: Próbaúton az új típusú csuklós villamos. A Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG megkezdte az új típusú csuklós villamoskocsik sorozatgyártását. Az első négy kocsi a szombatra virradó éjszaka a 28-as vonalán sikeresen tette meg próbaútját. A 26 méteres kocsiban 265-ben férnek el, de akkor sem túlzsúfolt, ha 300-an szállnak fel. Az utasok számára egyszerre öt ajtó nyílik - villamos vezérléssel. A fékek ugyancsak villannyal működnek. Nyáron a jó szellőzést az ablakok mellett ventilátorok szolgálják. A kocsi a többi villamos 45 kilométeres sebességével szemben 60 kilométeres sebességre is képes.
Az elkészült kocsikat néhány héten belül a 2-es villamos vonalán helyezik üzembe, ugyancsak itt közlekedik majd az a további hat kocsi is, amelyet az év végéig helyeznek üzembe. (Népszabadság, kép: villamosok.hu)
Október 1: Felállítják a közlekedés magyar úttörőinek szobrát a Városligetben. Szemközt az újjáépített Közlekedési Múzeummal, a Városliget egyik fasorában még az ősszel átadják a magyar közlekedés nagyjainak szoborsétányát, a margitszigeti Művészsétány mintájára. A későbbiekben továbbfejlesztésre kerülő mellszobor-sorfal egyelőre nyolc (öt kő és három bronz) műből áll majd.
Pár hete egy rendkívül termékeny, és sokat látott magyar fotós, Urbán Tamás képeiből került fel egy (újabb) válogatás a fortepan.hu oldalra. A sorozat a két évvel ezelőtt kezdett életmű-bemutató második epizódja, benne a nyolcvanas évek legfontosabb képeivel. "Tamás helyettünk dokumentált és tudósított a Kádár-korszak mozgalmairól (tömegoszlatást gyakorló munkásőrök, az apparátus tagjai, koravén KISZ aktivisták), szubkultúráiról (hand-made szerkós punkok, újhullámosok, alternatívok a Kassák Lubban) és elfelejtett szereplőiről (fiatalkorú elítéltek, szipusok, mozgássérültek a Balatonnál – életükben először)." - írták a képekről. A budapesti szemszögből is érdekesebb fotókból következzen egy rövid válogatás.
A kérdés ismét csak a következő: melyik épület látható a képen? Tippeket kommentben tessék megejteni, megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!
A múlt havi rejtvény megfejtése: a Budapest Szálló, alias Körszálló.

„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Az előző részben Ybl Miklós korát, az akkori építészeti stílusokat mutattam be, kiegészítve Ybl korabeli és halála utáni méltatásával. Ebben a részben gazdag munkásságának első fejezete következik, köztük a fóti építkezésekkel és az idén egy átépítési terv miatt híressé vált Unger-házzal.
A reformkori polgárosodást célzó tiszta, őszinte törekvések az akkori Pest és Buda építészetét megváltoztatták. Ezen áramlatot szervezetten támogatta a „legmagyarabb osztrák”, József nádor által életre hívott Szépítő Bizottmány. Az igazi Landesvater felkérésére Hild János egyszerű, világos városrendezési terve meghatározóvá vált a város kialakulásában.
A kommunizmus egyik legnagyobb kiállításán Gagarin űrhajója volt a sztár. Fantasztikus filmbe illő tévészékházat terveztek az Aranyhegyre. Római emlékek új bemutatóhelye nyílt Óbudán. Ez történt Budapesten 1967 szeptemberében.
Hol készült az alábbi fotó? Tippeket, megfejtéseket hozzászólásként kéretik megtenni. Megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!
A múlt havi fotó a Toldy Ferenc Gimnázium bejárati kapujának díszes kilincsét ábrázolja.
