"Semmi sem örök, csak az ideiglenes megoldás"

Cikksorozat a Moszkva térről


A tér 1960-ban

Az előző részben a tér történetét olvashattuk a második világháború végéig, most a 40-es évek végétől folytatjuk.

Már 1949-ben döntés született a 2-es metróról. Akkor 1955-re tervezték az átadást, de azóta már tudjuk, hogy a gazdasági helyzet és a politika képes késleltetni a hasonló beruházásokat. Már akkor felmerült a ma is életben lévő elgondolás, hogy a fogaskerekűt hosszabbítsák meg a Moszkva térig. A megkezdett, majd leállított metróépítés már megmutatta a hely szűkösségét: alig találtak felvonulási területet az építkezéshez. A hatvanas években aztán újra beindulhatott a metróépítés. A 2-es metróvonal e szakaszát - és a legyező formájú metrókijáratot - 1972 december 22-én avatták fel. Ehhez kapcsolódóan a villamos- és buszjáratokat is alaposan átszervezték, igazodva az új, nagy kapacitású vonalhoz. A nyolcvanas években - T2 és T3 jelzéssel - Solymárra, illetve Nagykovácsiba szerveztek a térről gyors telkesjáratokat a budakörnyéki kiskert tulajdonosoknak.

A hatvanas-hetvenes években a tér nevéhez kötődtek a "galerik" is. Mivel a térről sokfelé lehet indulni, remek találkozóhellyé vált a bulizni, szórakozni vágyó fiataloknak. Aztán idővel egyre többen már nem is mentek tovább, maradtak a téren. Csakhogy a rendszer számára mindenféle gyülekezés eleve gyanús volt, így a farmerrel és hosszú hajjal lázadó fiatalok hamar a rendőrség látókörébe kerültek. A 80-as években aztán a helyüket átvették a valódi "csövesek"... Erről dokumentumfilm is készült, melyben egykori galerisek mesélnek laza gyerekkorukról:





Már 1966-ban volt egy térrendezési pályázat. A tervezők számára ekkor még úgy tűnt, hogy a villamos végállomások rendszerét nem érdemes átrajzolni, mivel érdemben jobb megoldás nem hozható ki. A kor szellemének megfelelően a közúti közlekedés javítása volt elsődleges, így a közlekedési lámpák rendszerének kidolgozása, az autós sávok újratervezése került előtérbe. Ma már abszurdnak tűnik, de az akkori pályázaton engedélyezett volt a Retek utca és a Moszkva tér közötti épületsor lebontása is.


A Moszkva tér a hatvanas években. Kép: Fortepan.hu

1972 végén óriási változást jelentett a tér történetében, hogy átadták a metróállomást. Ezzel forgalmi szempontból még zsúfoltabbá vált a tér: a közelben volt a Főposta, az Iparügyi Minisztérium, a Ganz gyár, és a Fény utcai piac. 1983-ban már hat villamos és 20 autóbuszjárat volt elérhető a téren. A hetvenes évektől az autóforgalom is ugrásszerű növekedésnek indult. Mindez a tér felületéből újabb és újabb szeleteket vágott le, míg zöld csak mutatóba maradt. Ráadásul ezek a zöldfelületek is szétszórt maradékok, semmint egybefüggő, jól használható zöldfelületek.

Épül a vasbeton legyező


A Moszkva tér 1976 körül. Kép: Fortepan.hu

1983-ban megoldási javaslatként Fábri Ferenc azt javasolta a Budapest újság hasábjain, hogy épüljön ki hármas aluljáró-rendszer a téren. Aluljáró épült volna a Széna tér alatt, a metróállomásnál, és a tér Hűvösvölgy felőli végénél. Ezek összekapcsolásával akár egy föld alatti második tér is létrehozható lett volna. Pénzügyi, forgalomszervezési és határidőbeli akadályai voltak annak, hogy ez végül nem valósult meg. A metróállomás kijárata megpecsételte az aluljárórendszer sorsát, hisz a mozgólépcső közvetlenül a felszínre hozza az utasokat.

(folytatjuk)