A Kortárs Építészeti Központ Budapest100 programja keretében járhattam be a kőbányai Szent László Gimnázium több zegét és zugát. Az épület építésének 100. évfordulóját ünnepelheti idén és jövőre, eredeti építésze pedig 100 éve hunyt el.

Ez a bejegyzés Lechner Ödön halálának 100. évfordulóján jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága tagjainak kezdeményezésére. Az évfordulóra több Lechnerrel és tanítványival kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze, s innen elérhetők.





A Kiegyezést követő gazdasági fellendülés Kőbányán is komoly fejlődést hozott: sorra nőttek ki a gyárak, sorra költöztek a környékre az itt dolgozók - a növekvő lakosságszám pedig az iskolák iránti igényeket is növelte. A gimnázium létrehozásáért 1873, Budapest egyesítése óta folyt a küzdelem. 1904-ben a Tisztviselőtelepen nyílt ugyan egy gimnázium, de ez túl távoli volt a kőbányaiaknak. 1907-ben a Füzér utcában nyílt gimnázium, ez azonban hamar túl szűkösnek bizonyult az igényekhez képest. Az új gimnázium felépülése a mai Kőrösi Csoma Sándor út 28-32. szám alatt csak 1914-ben kezdődhetett meg - ennek idén 100 éve.


Az egyik színes üveggel díszített mennyezeti lámpa az aulában

Hogy pontosan mit és mennyit alkotott Lechner Ödön, nem tudjuk pontosan, az ő tervei ugyanis nem maradtak fenn. 1914 június 10-én bekövetkezett halála után Vágó József vette át a tervezési munkát, ő viszont nagyon korrekten, következetesen feltüntette Lechner szerzőségét. Ezt mutatják a mester monogramját hordozó műkőelemek a homlokzaton, és a tervrajzokon is felbukkanó Lechner pecsétek.


A Kőrösi Csoma út felőli homlokzat 2014-ben

Az épület leginkább a Wiener Werkstatte és Josef Hoffmann stílusát követi. Vágó a díszítésben megtartotta a nemzeti tematikát, továbbvitte Lechner magyaros szecessziós irányzatát. A korona, az országcímer, Budapest címere visszatérő motívumként bukkan fel az épület dekorálásában.


Bagoly és magyar címer is díszíti a folyosókat

A homlokzat leghangsúlyosabb része az ívelt, 7 tengelyes bejárati sarok lett, felül szecessziós, tört vonalú lezárású attikafallal. A homlokzatot nyolc, egyiptomi motívumokra utaló szecessziós fejezetképzésű, magas posztamensen álló féloszlop tartja. Földszintjén az előtérből egy viszonylag tágas aulába érkezhetünk. Érdemes itt megfigyelni a díszítményeket: a padlón megjelenő mintázatot megismétlődni láthatjuk a mennyezeten!


Az aulából induló lépcsőház

Az aulából a lépcsőn felérve, a bejárat feletti részen található a két szint magas, így igen tágas légterű díszterem, ovális alaprajzzal.


Filmvetítés a díszteremben

Az iskola alaprajzát szemlélve egy nagyon ötletes megoldásra figyelhetünk fel: az összes tanterem a belső udvar felé néz, így az utca forgalma, zaja egyáltalán nem zavarja a bent folyó tanítást. A tanári és az igazgatói iroda helyiségei valamikor az igazgatói szolgáltatói lakásnak adtak helyet. Az igazgatói szoba eredeti bútorzata, az itt őrzött régi váza (egy ázsiai óriási porcelánváza másolata) sajátos, történelmi hangulatot árasztanak. Csakúgy, mint az óriási rajzterem, ahol még megvan néhány az eredeti székekből, és ma is működik a teremhez kapcsolódó tanári rajz-műterem is, óriási, északra néző ablakokkal.


A rajzterem


Az igazgatói iroda

A gimnázium az első világháború idején Állami Főgimnáziumként indult. 1921-ben vette fel Szent László király nevét, (Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar Királyi Állami Szent László Főgimnázium, 24-től Reálgimnázium). A harmincas évek közepétől vált hangsúlyossá a nyelvoktatás, amely a mai napig is a gimnázium egyik erőssége. A második világháború végén német csapatok költöztek be, így nem csoda, hogy a bombázások az iskolát sem kímélték. A tető összeomlással fenyegetett, az ablakok betörtek, a berendezés nagy része megsemmisült. A bevonuló szovjet csapatok a földszinten autó-motor javító műhelyt rendeztek be. Bár a háború után a környék üzemei és az állam is támogatta az épület helyreállítását, jelentős felújítására egészen 1969-ig kellett várni - akkor épült ki a távfűtés is. A szocializmus évtizedeiben I. László Gimnáziumként volt ismert. A rendszerváltáskor keződött meg a közel egy évtizeden át tartó legutóbbi bővítés. Az Ónodi utcai tetőtérben stúdiót építettek, a 3. emeleti fizikaoktatás tereit felújították, a helyiségek új bútorzatot kaptak. 1993-ban egy 1000 négyzetméteres tornacsarnokkal bővült az intézmény. Legutóbb 1997-ben zajlott komolyabb felújítási munka az épületben. Ma öt párhuzamos osztályban kb. 850 tanuló látogatja az intézményt.


Sok-sok kép a száz éves iskoláról

Források:
Szegő György - Haba Péter: 111 év - 111 híres ház. B+V kiadó, 2003.
Az építészet mesterei - Vágó József. Holnap kiadó, 2010.
Az építészet mesterei - Lechner Ödön. Holnap kiadó, 2003.
Kőbányai utcák, utak, terek, parkok története. Budapest, 1985.
http://egykor.hu/budapest-x--kerulet/kobanyai-szent-laszlo-gimnazium/3767
http://www.szlgbp.sulinet.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lechner_%C3%96d%C3%B6n


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: