Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Ybl munkássága 1864-1868/69 között

2018. január 19. - fovarosi.blog.hu

fovarosi.blog.hu: Ybl-1882-Portre-EpitesiIparMelleklete - indafoto.hu"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

Ybl életét, munkásságát, a város fejlődésével együtt követő kronológiai sort megszakítottam az első pesti palotái - Festetics, Károly) és Ganz Ábrahámhoz kapcsolódó építmények ismertetésével. Most folytatom az eddigi tematikájú időrendet.

1864. január 15-én megszületett Félix nevű fia. Ybl Miklós pedig betöltötte 50. életévét. Ekkora már közel félszáz épület viselte keze nyomát, szellemiségét. 1865-ben elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 24 év után, végre céh tagságát is megszerezhette.

Ez idáig a főváros fejlődését két ember irányította. József nádor, a „legmagyarabb osztrák” és Gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”. Hagyományaik, gondolkodásuk, eszközeik különbözőek, de jó szándékaik, lelkük nemessége megegyezett. Járatlan utakon járva, kezdeményezők voltak, haladtak és vezették híveiket. Pestet Bécs versenytársává tették.

Semmit nem tudunk arról, Ybl hogy viszonyult Bécshez vagy e két emberhez vagy a nagypolitikához. Azt tudjuk, ha közéleti tisztséget vállalt, mindig szakmai szempontokat érvényesített, nem politikai felfogást. Úgy gondolom, mi sem bizonyítja jobban vélelmezhető apolitikus mivoltát, mint az, hogy a forradalmi lázban élő Pest helyett Károlyiék birtokain, Fóton, Fehérvárcsurgón, Nagymágocson dolgozott... Nem tudjuk, hogy gondolkodott-e a Habsburg házzal történő kiegyezésen? Ha gondolkodott is, közben hihetetlen szorgalommal dolgozik, ahogy alábbiakból kitűnik a tárgyalt pár év alatt megvalósult épületeinek mennyisége és minősége. A korabeli építészetben még a technikai és szellemi színvonal a meghatározó, Ybl művei ezt követik.

A pesti épületek részletezése előtt - ahogy eddig mindig - meg kell említeni a vidéki munkáit is. Ybl a Batthyány családdal az ikervári kastélyuk újjáépítésekor került kapcsolatba. Valószínűsíthető, hogy innen eredtek a kondorosi Batthyányi-Geist mauzóleum, a Geist-Gáspár vadászkastély, s az orosházi (Kiscsákó) Batthyányi-Geist kastély 1864-es megbízásai, majd ismét a Károlyiak nagymágocsi birtokán dolgozott. 1864 szeptemberében, a bécsi Képviselőház 2 épületére kiírt nyílt pályázatán is részt vett. A bécsi Mérnök és Építészegyletben Ybl terveivel együtt kiállított pályaművek közül egyik sem valósult meg, a Parlamentet Theophil Hansen jegyzi. Elkészülnek ez évben az Orczy Ház és Curia tervei a Ferenciek terére, és a balatonfüredi Fürdőtelepé. A fenti nyolc munkán kívül ugyanebben az évben megkezdi a Rác fürdő bővítését is.

Rácz Fürdő bővítése - I. Hadnagy u. 6-10. (1864-65, 1869-1870)

A korabeli mélykúti fúrások, tudományos elemzések eredményeként a gyógyulást hozó, forró ásványvizes források feltárása folytán a fürdőkultúra divatossá válik. Ez a fürdő is oly népszerű, hogy a pesti Deák térről 10 percenként induló "társaskocsikkal" hozzák ide a felfrissülni vágyó vendégeket. A környékre később idetelepülő rácokról elnevezett - a budai alsó hévizek által táplált - Rác (Debbaghane vagy Kücsük Ilidzseszi) gyógyfürdő 1560 körül épült, a törökök építette Rudas, s Király fürdőknél korábban. A későbbi tulajdonos, Jahann Nepomuk Heinrich de Omoravitza (1818-1888) orvos nevéhez fűződik a fürdő teljes kiépítése. A bejárati épület elkészülte után 1862-ben beboltoztatta a fürdő előtt lévő Ördög-árkot. Ezután bízta meg Yblt az új fürdőépületek tervezésével. A romantikus tervek alapján - melyben fellelhetőek a fóti templom, s az Unger Ház motívumai - épült át a "Flóra" fürdő, a meleg vizes, nyolcszögletű kupolás medence csarnok, később a zuhanycsarnok (1865), a női fürdő (1866), majd 1869-70-ben a langyos vizes kupolacsarnok klasszicizáló eklektikus stílusban. Korát meghaladó, zseniális technikai ötleteket valósított meg Ybl: a test súlyával működtetett, s vízszintesen lövellő zuhanyok, szikláról lezúduló vízesés zenegéppel stb.

Az annyiszor ismételt technikai újító mivoltát itt is bizonyította Ybl. Az akkor revelációval ható villamos áramot megjelenítette a kékkupolás medencecsarnok fali domborműveinek egyikén: ott a feszültség alatt álló vezető és az áramlást jelképező villamos ív… (A fővárosi egységes áramszolgáltatás csak majd 30 év múlva, 1893-ban valósult meg.) A II. világháborúban a Rácz fürdő is károsult, de a ’60-as évek eleji értelmetlen és érthetetlen bontások okozták az igazi pusztítást. 2005-ben a langyos vizes kupolacsarnok (egy támfal mögül előkerülő) 3 m magas falai és medencéje pusztult el. A Rácz fürdő rekonstrukcióját és fejlesztését a Budapesti Műhely végezte: 1:1-es makettként újjáépítve az eredeti épületrészeket, Dévényi Tamás tervező szavaival "egyértelművé téve mindenki számára hogy egy kortárs épületbe lép be a fürdőző, de az belülről minden tekintetben olyan, mint amilyennek Ybl megtervezte". A 2010-ben elkészült épületkomplexum, különböző jogi viták miatt soha nem nyílt meg a fürdőzni-pihenni vágyók előtt. "Élőben" csak online látható a www.yblegyesulet.hu oldalon.

Nemzeti Múzeum számára egyéb tervezési munkák, kerítése (1865)

fovarosi.blog.hu: NemzetiMuzeum-Regi01 - indafoto.hu

A 3. részben már említésre került a Nemzeti Múzeum, az Ybl féle Képcsarnok terme kapcsán. Az épületen elvégzendő befejező munkálatok és szükséges javítások koordinálására 1862-ben bizottságot hoztak létre. A szükséges összeget az uralkodótól végül csak 1865 tavaszán kapták meg a tetőzet és a homlokzatok felújítására. 1866 nyarán Ybl az elvégzett munkáért 2000 forint munkadíjat kapott, néhány hónappal később még 260 forint jutalmat. Már az 1850-es évek végén, majd az 1861-es országgyűlésen Reiter Ferenc indítványozásakor, később 1863-ban a Múzeum utcai paloták építésekor is felmerült, hogy a múzeumot három oldalról övező, igénytelen, csak ideiglenesnek szánt deszkakerítés helyett, szilárd anyagú kerítést építsenek. Kubinyi Ágoston igazgató 1862-es beadványa Pálffy Móric királyi helytartóhoz - a kért támogatásért - válasz nélkül maradt. Csak 1865-ben sikerült az építés finanszírozását megszerezni. Ybl, az 1865. június 19-i, Pest Város Tanácsához az építési engedély iránti kérelem mellékleteként benyújtott két tervlapja nincs meg, de a hagyatékában fennmaradó múzeumépület telkének helyszínrajzán a tervezett kerítés pontos nyomvonala látható, a kerítésoszlopok helyének jelölésével.

Képviselőház – VIII. Bródy S. u. 8. – ma Olasz Intézet (1865-66)

Vörösmarty Országháza c. versében így méltatlankodik 1846-ban: „A hazának nincsen háza,mert fiainak nem hazája”. Az 1843-as országgyűlésen felvetődött már a pesti országház építése, mivel az országurak a Pollack féle Vigadóban, s a Nemzeti Múzeum dísztermében gyűltek össze. 1865. december 10-re hívta össze Ferenc József, a szabadságharc után először, az országgyűlést. 1865. augusztus 29-én Ferenc József elrendelte a Képviselőház építését. A képviselőház építésére kiírt pályázatot Ybl nyert el. Szeptember 1-én megbízták a tervek elkészítésével. Szeptember 11-ére (!) készek a tervek, aznap kezdte el Diescher József (1811-1874), a területen álló szekerész laktanya lebontása után - nagy sietségben, építési engedély nélkül - az építést. A november 4-i "falegyenünnepségen" az egész város ünnepelte a naponta 500 köbmétert beépítő, naponta egyidejűleg dolgozó 2140 kőművest és 3572 iparost, hiszen a kiegyezési tárgyalások előkészítése miatt égető politikai kérdés volt az országgyűlés épülete. December 10-én, a 3 hónap alatt elkészült - igaz bútorozatlanul (húszezresünk hátán lévő) neoreneszánsz épületet ünnepélyesen megnyitották.

fovarosi.blog.hu: OlaszIntezet-1880asEvek-KloszGy-fortepan.hu-82060 - indafoto.hu
Klösz György felvétele az 1880-as évekből (kép: fortepan.hu, 82060)

Április 14-én ténylegesen birtokba vették a honatyák a Bécsből érkezett bútorzattal a képviselőházat, amely 1902-ig működött, mint az első pesti országgyűlés. Érdemei elismeréseként Ybl Ferenc József Rend lovagkeresztjét, Diescher koronás aranykeresztet, a munkások jutalmat kaptak. (Üröm volt az örömben, hogy a szoros határidő miatt Ybl bécsi asztalosokat is alkalmazott, az ez ellen az Üllői úti otthona előtt tüntető hazai iparosok betörték a lakása ablakait.)

Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza - V. Károlyi M.u.12., ma Ybl Palota (1866-68)

fovarosi.blog.hu: YblPalota-20100319-04 - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: PestiHazaiElsoTakarekpenztar-1880asEvek-KloszGy-fortepan.hu-8218 - indafoto.hu

Az Ybl-palota lépcsőháza 2010-ben (fotó: Fővárosi Blog), és a palota hangsúlyos sarok kiképzése Klösz György 1880-as évekbeli felvételén (kép: fortepan.hu, 82185)

Bár a pénzintézet az épületre 1858-ban írt ki pályázatot, Yblt csak 1866-ban kérték fel közgyűlési határozattal. A saroktelken álló, 18 és 22 tengelyes, szimmetrikus homlokzatú neoreneszánsz „palota” kiemelkedő része, a belváros felé forduló egytengelyes homlokzat saroktornya, tetején hatszögű kupolával. Az ovális és köralaprajzú, felülvilágítós márványlépcsőház öntöttvas oszlopokkal, konzolokkal tartott kecses csigalépcsője Ybl lenyűgöző lépcsőíveinek egyike. A háromemeletes épület oszlopos díszterme, ügyfélszolgálati, s hivatali helységei, polgári lakásai ötszögű udvart vesznek körbe. A ház rövid időn belül szűkösnek bizonyult, így 1887-ben, Ybl tervei szerint az udvari hivatali szárnyat emeletráépítéssel bővítették. A majdnem lebontásra kerülő épület 1948-ig a Takarékpénztár tulajdonában maradt, államosítását követően a Vízművek székháza volt. 1971-ben a metró építésekor a falak megrepedtek, életveszélyessé vált. A kiürített, évtizedekig üresen álló épületet 1998-ban, az épület eredeti állapot szerint a MÉRTÉK Építészeti Kft. építette újjá.

Gr. Pálffy Pálné palotája - VIII. Ötpacsirta u. 4., ma Szabó E. Könyvtár Zenei Gyűjteménye (1867)

fovarosi.blog.hu: FSZEK-2010esEvek-ZeneiGyujtemeny-fszek.hu - indafoto.huYbl Ervin, 1956-os Ybl könyvében, így ír az épületről: „Ybl Miklós a palotát Pálffy Pálné felkérésére XV. Lajos franciás stílusában tervezte. Érdekes a telek beépítése. A saroknégyszög szabadon maradt a kert számára, mögötte emelkedik derékszögben, szomszédos tűzfalakra támaszkodva, a ház. Az eredmény: több levegő, világosság és nagyobb elegancia. A sima falak, az ablakok szegmentíves felső kerete és a kemény, egyenes vonalú meredek manzárdtető XV. Lajos stílusára utal. A ház alsó részében Pálffyné lakott a gyermekeivel, a felsőbb szintek bérházként, külön bejárattal voltak megközelíthetők. A kerti rész egyik oldalán a palota egytengelyes rizalitban ugrik elő, itt az ablakok részben hármas osztásúak, mellette az utca felé a földszintről két ágban félköríves, meghitt lépcső vezet a kertbe. A másik kerti homlokzaton, a félemelet miatt, mélyebbre kerültek a földszint rácsos ablakai, miáltal hatásosabb, artisztikusabb, régiesebb lett. A borostyánnal magasan benőtt udvaron hajdan a lovakat helyezték el, itt voltak az istállók és kocsishelyiségek is.” Máltai Ápolónő Egyesület székházaként, leányotthonként, kollégiumként és iskolaként is működött az épület, amelyet kimondottan az FSzEK Zenei Gyűjteménye számára újítottak fel. (Érdekesség, hogy a gyűjtemény 1964-es megalakulásakor Kodály Zoltán is jelen volt.)

Bérház - IX. Vámház körút 13. (1867)

fovarosi.blog.hu: VamhazKorut13-1957-fortepan.hu-103230 - indafoto.hu
A Vámház körút 13 az ötvenes évek második felében. (kép: fortepan.hu, 103230)

A korra jellemző fokozatos kereslet miatt egyre magasabb, több szintet tartalmazó bérházak épültek, sokszor befektetési céllal. A kor társadalmának különböző rétegei laktak egy-egy házban. Az utcai front első - esetleg a második emeletén is - a háztulajdonos otthonát, érzékeltető megjelenéssel a díszes korlátú, hosszan elnyúló erkély vagy loggia mutatta. A körfolyosós udvarra néző szárnyban az iparosok vagy a háztulajdonos személyzetének lakásai húzódtak. Általános volt a díszes főlépcsőház, s a gyakran csigalépcsős „cselédlépcső”. A Dlauchy lakatosmester (ld. harmadik részben a ház) Vámház körúti telkén álló kétemeletes, héttengelyes bérházat Ybl magának építette, ahogy a későbbi Hajós utcai házakat is, mint korának kihívásával élő „ingatlanfejlesztő-befektető”. Homlokzatát később átalakították, ma is látható jelentéktelen épületté.

Lánchíd Rt. Székháza – I. Fő u. 1. (1867-69)

fovarosi.blog.hu: LanchidPalota-1880asEvek-KloszGy-fortepan.hu-82096 - indafoto.hu
A Lánchíd Rt. székháza, a Lánchíd Palota az 1880-as években, Klösz György felvételén. (kép: fortepan.hu, 82096)

Az új székházat Buda város tanácsának ösztönzésére építette a Lánchíd Társulat, mert korábbi házának homlokfala, a Lánc híd építése után kialakított utcaszabályozási vonalon túlért. Ybl Ervint idézem: „A Hazai Takarékpénztár pesti székházával egy időben építi Ybl a Lánchíd Részvény Társulat számára az első neoreneszánsz alkotását….Különösen a sarokrizalitok kiképzése biztosítja az épület előkelőségét.” Az átadás után a társulat irodái mellett az első lakók is elfoglalták lakásaikat, köztük Reitter Ferenc, a város legendás mérnöke és Herrich Károly, az Alagút Társaságigazgatója. 1870-ben a Lánchíd és a palota állami megvásárlása után az épületbe a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, 1871-ben a Budapesti Államhidak Felügyelősége költözött. 1920 után a földszinten sörcsarnok és kávéház nyílt. 1935-ben a Közigazgatási Bíróság, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, 1981-ben pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság működött az épületben, majd a ’90-es években magántulajdonba került a 2008-ban, eredeti stílusában helyreállított épület.

Új korszak kezdődik a városépítésben az 1867. évi február 6-i nappal, amikor Deák Ferenc, a második felelős magyar minisztérium megalakítására, maga helyett Gróf Andrássy Gyulát ajánlja Ferenc Józsefnek. Andrássy Gyula grófra maradt a feladat, hogy folytassa Széchenyi szellemében a modern Budapest megvalósítását az e céllal is létrehozott Közmunkák Tanácsa elnökeként, amelynek majd Ybl is elnöke lesz. "Nem az egységes Budapest hozta meg a Közmunkák Tanácsát, hanem a Közmunka Tanácsa hozta meg az egységes Budapestet" – írta a korabeli röpirat. De ennek a Budapestnek az Ybl épületeit majd a következő részben ismertetem.

- szerző: Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke -


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása