Korábban már volt szó a ma is zajló vitáról: épüljenek-e magasházak, felhőkarcolók Budapesten? Ha nem, miért nem? Ha igen, hol és milyenek? Először egy részlet egy Schneller Istvánnal, Budapest korábbi főépítészével készített interjúból:
"-Magasházak, felhőkarcolók miért ne épülhetnének Budapesten is? Miért 55 méter a határ?
-Az 55 méteres határérték megállapítását 2 év előkészítő munka előzte meg. Első lépésben a városnak végig kell gondolnia saját magát, hogy mit is akar, de felhőkarcolóra biztosan nincs szüksége. De ha valaki mégis akar, azon el lehet gondolkodni. Ez a világ egyik legszebb elhelyezkedésű városa, a domborzata pótolja, amit más városnál a magasház. Magasházakat sík helyen szoktak építeni, lásd Berlin, Manhattan. Budapest csodálatos város, amit tagol a Duna, egyik oldalán magas hegyek, természetes magassági különbésgek vannak. Másik oldalán viszonylag laposabb városrész terül el, de ott a megmaradt eklektikus városmagot csodálják a külföldiek. Ráadásul Pestet is körbeveszik a dombságok. Szerintünk, ha természetföldrajzilag nézzük, akkor a Csepel-szigeten épülhet magasház.
-Az európai városokban azért akad példa magasházakra.
-Végignéztük az európai városokat. Az egyik jó példa Frankfurt, a másik a párizsi La Défense, ami a város közigazgatási határán fekszik, olyan, mint nálunk Budaörs. Párizsban nem lehet magasházat építeni, mert mikor megépítették a Belvárosban a Tour Montparnasse nevezetű tornyot, fogták a fejüket. Most 37 méter a magasságkorlát. A szabályozásban azt mondtuk, hogy próbáljuk meg Párizs útját járni. Bár én nem tartom teljesen jó megoldásnak a La Défense-ot sem, de ott egy komponált, új városrészt kreáltak, ahová kivitték a metrót, megépítették a csomópontokat, az autópályát. Azt mondták, ez lesz a mi kis Manhattenünk, és magas szintű építészeti pályázatokon keresztül felépítették a magasházakat. Bár messziről nézve nagyon szépek, gyönyörű festői sziluettet láthatunk, de ha benne állunk, rendkívül üres, pangó érzetet ad. Visszatérve Frankfurtra, egy sík városról beszélünk, amit a világháború végén lebombáztak, majd az amerikai megszállási zóna központja lett, egyben a német központi bank székhelye is. Kis alapterületű városról volt szó, sok munkahellyel, óriási gazdasági fejlődéssel, ezért az újjáépítés során a kibombázott régi városrészek helyén magasházak épültek. A történelmi házak melletti felhőkarcolók érdekes feszültséget keltenek, ami szinte "posztmodern" izgalommal tölti el az embert. Budapestet nem bombázták le hála istennek, ezért az a lehetőség maradt, hogy csoportosítsuk egy helyre a magasházakat. Ezt nem fogadták el. Végül abban maradtunk, hogy a barnazónában, a város történelmi részét körülövező ipari területeken 55 méter lehet a magassághatár, ez ugyan nem felhőkarcoló-méret, de lehet játszani a magassági különbségekkel. Ha Csepelen akarnak egy ilyen negyedet, akkor meg kell tervezni hozzá előre a közlekedést, oda kell építeni az 5-ös metrót.
-Mi a tendencia ez ügyben Európában?
-Most az a folyamat zajlik, hogy bontják le a magas lakóházakat. Rájöttek, hogy társadalmilag elviselhetetlen, elszlömösödik, terjed a bűnözés és a drog. Egy magasházban totális az elidegenedés, a liftet lehasználják stb. 3-4 szintes házakban jobban lehet élni. Németországban a magasházakban dolgozók 30 százalékát pszichológusok kezelik, mert tériszonyuk van. Budapest tele van kilátópontokkal és üres telkekkel. A Távol-Keleten azért építenek felhőkarcolókat, mert a népességrobbanás következtében sokan élnek kis területen. De London is 12 milliós város. Nálunk fogy a lakosságszám. Kinek az érdeke? Csupán 1-2 banknak. Megépítenének kettőt, aztán kifulladna az ügy. Hangsúlyozom, hogy én nem vagyok általában magasházellenes, de legyen rá valós társadalmi szükséglet."
És még egy mondat ugyanebből az interjúból: "Mindenki megpróbál a saját beruházási területén egy szinttel magasabbat építeni, és nem veszik észre, hogy menekülnek az emberek a városból."
(Magasház terve az Etele térre. A kép forrása)
Budapest jelenlegi főépítésze nem ellenzi, hogy Kelenföldön toronyház épüljön. A Futureal csoport (az Akronnal együttműködésben) az M1-M7 bevezetője és az Etele tér közé építene fel egy 4-6 magas épületből álló irodaház-komplexumot Őrmező Iroda Park néven, amiben lenne egy 150 méter magas is. Ők is azzal érvelnek: ha vékonyabb és magasabb épület épül, akkor több hely marad zöldfelületeknek. (Nota bene: Arról persze hallgatnak, hogy erre a zöldfelületre hány ember és hány jármű jut.) A dél-budai irodakínálatot 100 ezer négyzetméterrel gazdagítanák, az építkezés már 2009-ben elindulhatna, az első épület átadása 2010-re várható. Fegyverneky Sándor országos főépítész sem ellenezte a tervet, amikor felszólalt a Futureal által szervezett sajtórendezvényen. Az engedélyezett maximális épületmagasság Budapesten a Hungária körgyűrűn belül 30, azon kívül 55 méter.
És akkor elképzelem, hogy ha eddig az M1-M7 közös szakasza milyen szépen bedugul minden reggel, akkor mi lesz plusz 100 000 nm irodaház átadása után. Mert ezekbe az irodaházakba zömében "természetesen" (ez egy külön esszé lehetne...) nem a 4-es metróval fognak majd az emberek kijárni a városból vagy busszal bejárni az agglomerációból, hanem autóval.
(A Raiffeisen magasház-terve Árpád híd, metróállomásnál. A kép forrása)
Az Árpád-híd, metróállomás környezete is megváltozhat a következő években. Egy ötletpályázat már le is zajlott a terület rendezésére - azaz jobban mondva további beépítésére. A Police Palace melletti telken pedig a Raiffeisen építene irodaházat. Az két torony egyike 110-120 méter magasra nyúlna az égbe, ami a jelenlegi szabályozást jelentősen meghaladó magasság. 60 000 nm iroda épülne, benne természetesen a Raiffeisen központjával, azaz 1500 dolgozóval. 2006-ban a Finta stúdió már készített is egy vázlatos tervet a Raiffeisen megrendelésére. A XIII. kerület főépítésze, Arató György a megvalósítás mellett érvelt, szerinte Pozsony és Bukarest is "elhagy minket", amikor a budapestieknél nagyobb tornyokat épít. Közben a környéken lakók a panorámájukat féltik, a Levegő Munkacsoport pedig elsősorban a növekvő légszennyezés miatt aggódik. Talán ennek is köszönhető, hogy a Raiffeisen Ingatlan Zrt. kommunikációja időközben elapadt, idei sajtóközleményt nem is találtam a honlapjukon a témában - pedig az épületbe eredetileg 2009-ben terveztek beköltözni. A Finta Stúdió továbbra is bizakodó - naná, várják a megrendelést.
Források:
http://www.ingatlanmagazin.com/4399/Hogyan_lehet_kordaban_tartani_a_befektetoket
http://index.hu/gazdasag/magyar/torh080613/
http://archilink.hu/hir-szakma/ceges/3-cegek/2019
http://www.ingatlanmagazin.com/3722/Sipalya_formaju_vagy_bumszli_felhokarcolo_epulhet_az_Arpad_hid_pesti_tovebe
http://www.ingatlanmagazin.com/4424/Allni_fog_a_150_meteres_toronyhaz_Budapest_kapujaban
http://www.ingatlanmagazin.com/read/4430
http://epiteszforum.hu/node/9692
http://www.ingatlanmagazin.com/3385/110_meteres_toronyhaz_Pesten_mar_teszteltek_de_miert_nem_epitik
http://www.ingatlanmagazin.com/3722/Sipalya_formaju_vagy_bumszli_felhokarcolo_epulhet_az_Arpad_hid_pesti_tovebe
http://hvg.hu/itthon/20080612_budaifelhokarcolo.aspx
http://www.epiteszforum.hu/node/220
http://www.ingatlanmagazin.com/4620/Fegyverneky_tornyok_felhokarcolok_magashazak_igen_vagy_nem
