Júliusban egy bő hetet Frankfurt am Mainban voltam nyaralni, ez adta az apropót, hogy csináljak egy szubjektív összevetést a két városról.

Frankfurt nagyon karakteres európai város, két fő "arculati elemmel": egyrészt Európa 3 legnagyobb repterének egyike található itt, tehát légiforgalmi központ, másrészt pedig pénzügyi központ, többek között az Európai Központi Bank székhelye is. A frankfurti reptér forgalma 2006-ban 52,8 millió utas volt, Ferihegyé (1 + 2A + 2B) kb. 8-9 millió utas. Frankfurtban a vásárközpont is európai szintűvé nőtte ki magát, a HungExpo még regionálisnak sem igazán nevezhető. Budapesttel kapcsolatban említhetők kiemelt témák - gyógyvizek, turizmus stb. - de ezek egyike sem kiugróan erős.

Kb. 667 000 lakos lakik magában Frankfurtban (50-es zóna a tömegközlekedésben), de az agglomerációval együtt már 2 millió feletti a lakosság száma, így nagyjából összevethető Budapesttel. A város területe 248,3, míg Budapesté 525 négyzetkilométer. (Szégyen, de a Budapest.hu portálon a város számokban rovatban minden szirszar elégedettségi meg szociális mutató fent van, de a legalapvetőbb statisztikai adatokra nem találtam rá.)

Tömegközlekedés Míg Budapesten egyelőre a BEB szintjén leragadtunk, Frankfurtban komoly zónarendszer működik, regionális tömegközlekedési vállalat van (RMV) és a Deutsche Bahnnal közös jegyekből is van választék. Frankfurt városa az 5000-es zóna, a környékén több tucat kisebb zónával. A jegy- és bérletárak aszerint alakulnak, hogy hány zónára érvényesek.

Egyes S-bahn járatokon még van egy üvegfallal elválasztott kis fülke - ez az első osztály. A BKV ilyet már nem ismer. A sima menetjegy Budapesten egy járművön egy utazásra szól. Frankfurtban meg kell adni, hogy honnan hova utazol, és ennek megfelelő a tarifa, de közben annyiszor lehet átszállni, amennyiszer csak szükséges - az persze feltétel, hogy a kiinduló állomásról folyamatosan a célállomás felé kell haladni. Nekem ez szimpatikusabb megoldás, mert szerintem Budapesten marhára igazságtalan az, hogy ha többször kell átszállnom, többszörös pénzt kell fizetnem - pedig lehet, hogy csak rövid távra utazom. Ennek persze az az ára, hogy a német városban el lehet szöszölni a jegyautomata előtt egy ideig, mire kiválasztod, hogy milyen jegyet kérsz és hová.

Budapesten 3, Frankfurtban 7 metróvonal van. Ehhez Budapesten egy erősen hiányos és félbemaradt, Frankfurtban a belvároson is áthaladó, kiterjedt HÉV (S-Bahn) hálózat csatlakozik. A felnőtteknek szóló teljesárú havibérlet Frankfurtban 70,9 EUR (csak az 5000-es zónára), Budapest innen nézve kábé félárú a maga 8250 forintos tarifájával. Ami még nagyon tetszett, az az ügyfélekezelés egyszerű, de jól működő rendszere: pölö tudsz online bérletet venni, nem csak a jegy- és bérletfajtákról tájékozódni. A város két pontján infoközpont van - a képeken a Hauptwachén található Deutche Bahn + RMV infoközpont és benne az ingyen elvihető járat-menetrendek állványa látható:

Amiben Budapest sokkal jobb, az az éjszakai tömegközlekedés. Frankfurtban csak néhány éjszakai buszjárat van, ami ráadásul csak azokon a napokon közlekedik, amikor másnap nincs munkanap (tehát pénteken és szombaton este, valamint ünnepnapokat megelőző estéken). Ehhez képest Budapesten 2005 szeptembere óta igen komoly hálózat van.

Privát közlekedés

Ugyanakkor sokan nem az autót, és nem is a tömegközlekedést választják. A kiterjedt, jól kiépített kerékpárút-hálózat népszerű közlekedési forma. Gyakorlatilag minden komolyabb tér és utca elérhető kerékpárral. Kerékpárkölcsönző rendszer is beindult pár éve. Budapesten minderről csak szó van, eredmény alig: a hálózat hiányos és nem alkot összefüggő rendszert, a kölcsönző-rendszerről pedig egyelőre csak beszélnek.
 

A város állapota

A közparkok sávja, ami egy belső gyűrűt alkot a városban, rendezett, tényleg használható park, nem kell kutyaszaros fűcsomók között sétálni. Míg Budapesten a zöldfelületek nagy részét 3 óriáspark (Népliget, Városliget, Margit-sziget) adja, addig Frankfurtban inkább több kis park a jellemző, a Palmengarten kivételével.
 

Frankfurtra gondolva az embernek persze azonnal eszébe jutnak a felhőkarcolók. Ez a belvárosi építészet máig komoly építészeti viták tárgya. Budapesten a szabályozás tiltja a felhőkarcolók belvárosba telepítését - szerintem ez jól is van így. Ehhez persze tegyük hozzá, hogy Frankfurtot 1944-ben porig bombázták, szinte nulláról indult az újjáépítés, és így nem maradtak olyan "mércék" a városban, amihez igazodni illett volna. Budapest szerencsére kevesebb kárt szenvedett, az új építésű házaknak van mihez igazodniuk. Ez egy nagyon fontos különbség! Frankfurtban az "óváros" gyakorlatilag a Römer nevű térre és mellette a Dómra korlátozódik. Emellett még az Operaház és még néhány régi épület maradt meg jó állapotban, és kész.

A turizmusban Budapest jóval erősebb, sokkal több a látnivaló, a történelmi jelentőségű épület. Frankfurtban nincs török időkből megmaradt fürdő vagy várnegyed. Budapesten sokkal később ér a turista a látnivalók végére.
 

Ami még nagyon tetszett Frankfurtban, az a folyópart. Budapesten a XIII. kerületben utcát neveztek el arról a Reitter Ferencről, akinek a rakpartok kiépítését köszönhetjük. Ez a múlt századforduló egyik legnagyobb építkezése volt, ennek köszönhető, hogy ma nem önti el a Duna a várost. Ugyanakkor a rakpartokra terelt forgalom meg is öli a Duna partját. Frankfurban ezt a hibát nem követték el: a Majna partján széles sétány húzódik, itt kötnek ki a folyami hajók, és innen indulnak a folyó feletti gyalogoshidak:

Míg Budapesten a folyó partját elsősorban közlekedésre, addig Frankfurtban elsősorban sétányként, zöldfelületként használják.

Végül egy apróság: nézd meg ezt a gombot. Ezt kell megnyomni, ha át akarsz kelni egy kisebb gyalogosforgalmú kereszteződésben az úton. Egyértelmű, egyszerű, vandálbiztos, és működik. Budapesten van vagy ötféle, és egyik sem működik jól...