A felszínen megépült állomáson szállunk fel. A középperonos állomást elhagyva először 2,3 kilométert a felszínen megyünk, majd 28 ezrelékes eséssel süllyedünk a föld alá, a Határ út állomásig.
A Határ út állomás azért épült három vágányosra, mert benne van a lehetőség egy elágazás kiépítésére az Üllői út felé. Ez lenne a leágazás a Ferihegyi reptérre (Kispest - Pestszentlőrinc - Ferihegy), de mint tudjuk, ennek építése a mai napig sem kezdődött el. De legalább itt vissza lehet fordítani a szerelvényeket, ha például egy baleset ezt indokolja. Ma az Üllői út külső szakaszának forgalmát nagyrészt az 50-es villamos biztosítja, Ferihegy 1-nél vasútállomás épült, Ferihegy 2-re csak busz megy ki. Érdekes kialakítású itt a gyalogosforgalom, ez az egyetlen állomás, ahol közvetlenül a sínek felett vezet át az út. Jól lehet fotózni a beérkező szerelvényeket. A Határ úti csomópontban 2x1 forgalmi sávval épült meg a 239 méter hosszú felüljáró a Ferihegyi gyorsforgalmi út felé, előregyártott hídgerendák felhasználásával. A metróállomáshoz kapcsolódóan annak idején 490 P+R parkolóhely is létrejött - ezek mára megszűntek. A szakasz felavatását ezen az állomáson ünnepelték 1980. március 29-én, a forgalom másnap hajnalban indult meg a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest között, 4,7 kilométerrel növelve a metró hosszát. Ekkor még csak 4 kocsiból állt egy szerelvény, csúcsidőben 2:15 volt a követési idő. Az átadással egyidőben megváltozott a 13-as villamos, az 54 és 54E busz vonala, és megszűnt az 50A, 51A villamos, a 35-ös, a 81-es gyors, a 98A, 99 gyors, 123-as és 199-es gyorsautóbusz járat. Rövdebb lett a 42-es, az 50-es és az 51-es villamos, valamint a 35 gyors, 81-es, 89-es, 93-as, 135-ös busz vonala. És ez még nem is az összes változás (Népszabadság, 1980. március 30, p.21). Az átalakításokkal a járatok a metróra hordtak rá, a párhuzamosságokat pedig felszámolták.
A Határ úti állomás után az alagút 500 méter sugarú ívvel keresztezi az Üllői utat. Ezután a Pöttyös utca következik. Egyes mélységű, azaz közvetlen a földfelszín alatt megépített szélsőperonos állomás van itt, ezért itt nincsenek mozgólépcsők. Van viszont egy szobor egy idős néniről. Ez Metky Ödön (1906-1985) 1984-ben készített szobra, a címe: Mama. Azért került ide, mert közel van a József Attila lakótelep, és itt találtak biztonságos elhelyezési lehetőséget a szobornak. A környezete nem igazán emeli ki a szobrot, de legalább ez nincs megrongálva, és Budapesten már ez is nagy szó. Érdekesség, hogy Metky saját édesanyját öntötte formába ehhez a szoborhoz. 1987-ben helyezték el a metróállomáson az alkotást. Metky alkotásai közül említhető még 3 amfora a Gellért hegyen (1965), a Várfok utca 3-5. alatti ház domborműve Budavár visszavételéről (?), és a XV. kerületi Törökszegfű téren felállított díszkút női aktszoborral (1955).
Az Ecseri útnál egészen furcsán épült ki az Y alakú aluljáró: két ága a felszínre, a másik a metróperonra vezet, de csak az állomás jobb oldali peronjához ad kapcsolatot. Az Ecseri út után a vonal az Üllői út vonalába fordul és annak tengelyében halad át a vasútvonal alatt.
A Népliget megállóba már 11 ezrelékes lejtéssel érkezik, itt már másfeles mélységben vannak a peronok, azaz először egy aluljárószinthez kell föllépcsőzni, és aztán az aluljáróból lehet továbbmenni több irányba. A Népliget állomás maga is lejt - igaz, csak szerény 5 ezreléknyit. Az állomás sötétzöld burkolata jelenti itt a meghatározó színt, ennek harmonikus párja a székek pirosa.
A metró megépítésével párhuzamosan a villamosközlekedést 1980-82 között teljesen megszüntették, helyette autós sávokat és zöldfelületeket alakítottak ki.
