A Felszabadulás teret (ma: Ferenciek tere) 1974-76 között építették át. Ezzel egyidőben került felújításra az Erzsébet híd pályaburkolata, elkészült a BAH-csomópontban egy új közúti felüljáró. Az építkezések a 3-as metróhoz kapcsolódó felszíni rendezési munkák részeként valósultak meg. Az építtető Budapest Főváros Tanácsa VB. Közlekedési Főigazgatósága volt a pénzügyi-műszaki ellenőr, bevonva a Metró Beruházási Vállalatot (METRÓBER) is. A kiviteli terveket a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat (FŐMTERV) készítette, a generálkivitelező a Hídépítő Vállalat volt.

Az aluljárórendszer 4 részből áll:

"A" aluljáró: A metró felszíni csarnokához kapcsolódó gyalogos aluljáró

"B" aluljáró: gyalogos aluljáró a Veres Pálné utcánál

"C" aluljáró: gyalogos aluljáró a Váci utca tengelyében

"K" aluljáró: közúti aluljáró a Károlyi Mihály utca, Petőfi Sándor utca, valamint a Károlyi Mihály utca és az Erzsébet híd közúti forgalmának külön szintű átvezetésére.

A Hídépítő Vállalat 1974. november 10-én vonult fel a helyszínre. Nem volt egyszerű, a zsúfolt belvárosban alig találtak területet. Az Erzsébet híd alatti területet foglalták le, irodákat kaptak a Szabadsajtó út 5. alatti volt BFÉM irodában (iroda, öltöző, mosdó és persze KISZ klubszoba). Betont a Meder utcai telepről hoztak. A Petőfi Sándor utcát a Felszabadulás tér és Haris köz között, a Károlyi Mihály utcát a Felszabadulás tér és az Irányi utca között elzárták. A gyalogosoknak egy fából ácsolt kereszthidat építettek a Petőfi Sándor utcánál.

K jelű közúti aluljáró

A Károlyi Mihály utcai lehajtó ág 105 méter hosszú, 8 méter széles, az elágazás után a Petőfi Sándor utcai felhajtó ága 119 méter, az Erzsébet híd felé eső felhajtó 86 méter hosszú. Az aluljáró fedett részein az alaplemez és az oldalfalak U alakú keretet alkotnak, erre jön a födém. A belső magasság 3,7 méter. A talajvíz elleni szigetelés Bituthéne fóliával készült, egy rétegben felhordva. A Curia utcai gyalogjáró vonalában a postai kábelek és a BKV földkábelek részére is bujtató csatorna létesült. Összesen 18390 köbméter földet termeltek ki, és 4500 köbméter betont építettek be. A munkálatok közben találtak rá a középkori város egy kisebb falmaradványára. A közúti aluljáróban a forgalom 1976 november 6-án indult meg.

Az építésvezetőség arra számított, hogy a forgalombahelyezés ünnepélyes szalag átvágással történik majd. A megnyitó ünnepély elmaradt, de az avató szalagot eltették emlékbe. Hogy most kinél, hol lehet a "Felszabadulás tér 1976" feliratú nemzeti színű szalag, azt nem tudom...

A jelű gyalogos aluljáró

A metró felszín alatti csarnokához kapcsolódó aluljáró, 3 kijárattal. A beltéri magasság 2,75 méter. A szerkezet monolit vasbeton, a födém két irányban teherviselő betonlemez. Az aluljáró belső burkolata kararai fehér márvány, az oldalfal siklósi mészkő, a mennyezet mogyoróbarna színű érdes műanyag vakolatot kapott. Az aluljáróban elektromos kapcsoló helyiség, szociális és raktározási helyiségek, és szellőzőgépház is található. A munkák során kitermeltek 2900 köbméter földet, és beépítettek 1460 köbméter betont. Az átadás 1976. november 6-án történt meg, egyidőben a közúti aluljáró átadásával. Ma ez Budapest egyik legrendezettebb aluljárója. Az egyik falon a korábbi századból ránk maradt fényképekből válogattak, míg a szemközti falon mai, színes képek mesélnek a városról.

B jelű gyalogos aluljáró

Az aluljáró a tér két oldala között teremt kapcsolatot a Veres Pálné utca - Párizsi udvar vonalában. Alapterülete 41,35x13,6 méteres, belső magassága 2,64 méter. A lépcsők szélessége 5 méteres. Az aluljáró szerkezete monolit vasbeton U alakú keret, amelyet vasbeton födém fed. A födém és az alaplemez 0,7 méter, az oldalfalak 0,5 méter vastagok. A lábunk alatt csapadék- és szennyvízelvezető csatorna, valamint elektromos kábelcsatorna épült. A belső felületek, a padló és a lépcsőburkolat csiszolt Impala gránitból, az oldalfalak fehér Chiarró márványból készültek. A mennyezet burkolása téglavörös "Cehalin" műanyag vakolattal történt.

Az átadáskor az aluljáróban ajándékbolt, édességbolt, virágüzlet, hírlapárus, BKV pénztár, fenntartás részére helyiség, takarítószer raktár, rendőr tartózkodó (!), elektromos kapcsoló helyiség, valamint szellőző gépház kapott elhelyezést. Az üzletekkel szemközti oldalon kirakatok és telefonfülkék kaptak helyet. 5300 köbméter föld kitermelése után 1431 köbméter betont használtak fel az építéshez. Az átadás 1976. augusztus 20-án történt meg.

C jelű gyalogos aluljáró

Az aluljáró az Erzsébet híd hídfőjénél a Váci utca vonalában épült. Alapterülete 52,4x5,6 méter, belső magassága mindössze 2,5 méter (mint egy panellakásban). A szerkezete zárt, monolit vasbeton keret. A földkitermelés egy része után régi falmaradványokba és betonalapokba ütköztek. A további munka így bontóvésőkkel folytatódott, de mindenkit megnyugtattak, hogy a szocialista építőbrigádok természetesen még így is tudták tartani az eredeti határidőt (1976. augusztus 20).

Nereidák kútja

Pest város vezetői 1828-ban határozták el, hogy az akkor Barátok terének nevezett téren új kutat állítanak fel. A kiírt pályázatot a Kronberger - Dunaiszky - Bauer hármas terve nyerte meg, de ez annyira drága mű lett volna, hogy végül Uhrl Ferenc és Feszl (Mihály) József művét valósították meg. A kutat 1835-ben állították fel. A szobor pesti mészkőből, a talapzat pedig kétféle homokkőből készült (váci és csobánkai mészkőből). A Nereidák a görög mitológia alakjai.

Nereus a régi görögöknél a tenger örege volt, akinek szépséges lányai a tenger mélyén fényes palotákban laktak. A bajbajutott hajót kivezették a veszélyből.

A kút szivattyús szerkezetét Sturcz József hozta üzembe, de az hamarosan elromlott. 1899-ben a kút és a szoborrész a kőbányai Liget térre került, ahol 1944-ben bombatalálat érte, súlyosan megsérült. A Felszabadulás tér metróépítéshez kapcsolódó rendezésekor döntöttek az újbóli felállítás mellett. A szobrot régi rajzok és képek alapján György Dezső faragta újra.

Jövőbeni tervek

A 2000-es évekre a város használatáról való gondolkodás jócskán meghaladta a 70-es évek motorizációt éltető jelszavait. Ma a zöldfelületek növelése, az autóforgalom csillapítása jelentik a fő feladatot a belvárosban. A Ferenciek tere vs. Felszabadulás tér jól tükrözi az eltérő koncepciókat.

Ilyen is lehetne a Ferenciek tere környéke. (Forrás)

Amennyiben a Budapest Szíve programot nem sodorja el a gazdasági válság, akkor a tér jelentősen átalakul. A tér környezetében megújul a Párizsi udvar, a Király bazár és a Kárpátia udvar. (Eddig a Klotild palota felújítása kezdődött meg.) A program egyik leglátványosabb eleme a Szabadsajtó út és a Kossuth Lajos utca alatti alagút, amely a hídfőnél indul, és csak valahol az Astoria és a Blaha Lujza tér között bukkan fel újra a felszínre. Ezzel a Kossuth Lajos utca felszabadulna a busz- és kerékpárforgalom számára. Ami biztos, az az, hogy a Ferenciek terénél a gyalogosok zebrákon kelhetnek át mindkét helyen, és a Váci utca északi és déli szakasza is a felszínen kap összeköttetést. Az Y alakú autós aluljáró lehajtóinak felszámolásával a Petőfi Sándor utca és a Kecskeméti utca felől is jelentős helyek szabadulhatnak fel. (Forrás)