Vajon hogy hívnák az Erzsébet-kilátót, ha ma épülne fel? Sisi Tower? Elisabeth Panorama Service? Lizi Kukkoló? Annak kapcsán jutott ez eszembe, hogy ma, 2010 szeptember 8-án lett 100 éves a kilátó.

A János-hegy másik turistacsalogató látványosságáról, a Libegőről nemrégiben volt szó annak 40 éves évfordulója kapcsán. Most pedig az Erzsébet-kilátó lett szülinapos - nem is akármilyen, hanem százéves!

1882-ben Erzsébet királyné többször is ellátogatott ide. Akkor még csak egy fa állványzat szolgált kilátó gyanánt, de Sisi így is el volt ragadtatva. "Csodálom az embereket - mondta -, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel." A tengerszint felett 529 méteres magasságban épült fel a kilátó - Budapest legmagasabb pontja ez. Már 1885-ben felmerült, hogy a fa állványzatú kilátót egy állandó, kő építésűre kellene cserélni, ám a megvalósulásra egészen 1910-ig kellett várni. (És akkor mondjátok, hogy lassan épül a 4-es metró :-) )

Már 1902-ben felmerült, hogy a faállvány helyére állandó kőépületet kellene emelni: akkor Glück Frigyes és Gundel János javasolták ezt. A Javaslat a Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata nevében egy budapesti kongresszuson hangzott el. De a korcsmárosság annyira azért mégsem volt jövedelmező, hogy a társulat meg tudta volna finanszírozni a torony építését, így 1907-ig nem is született döntés semmiről. Ámde Glück Frigyes jó ismerőse volt Halmos Károly polgármester, és Glück nem hagyta feledni a tervet. Végül 1907-ben a kilátó ügyét a Főváros közgyűlése napirendre tűzte. Az előterjesztést elfogadták, és Schulek Frigyest bízták meg a tervezéssel - a tervezőtársak Klunczinger Pál és Hofbauer János lettek. 1908-ban még egy kúpban végződő torony tervei alapján kezdődött meg az építkezés: sodronypályán húzták fel nagy nehezen a köveket, a Szabadság-hegyről "puttonyos kocsikban" hordták fel a vizet. Nem csak a magassággal kellett megküzdeniük, a mészköves talajban az alapozás is nehezen és lassan ment. Így aztán volt idő a tervek újragondolására is. 1909 júniusában egy "B" tervet dolgoztak ki: a torony tetejét laposra tervezték át. Emiatt 60 ezer koronás többletköltség keletkezett - a főváros pedig simán megszavazta a többletköltség kifizetését. Az eredeti határidőt (1909 augusztus 1.) elhalasztották. (Mondom én, tisztára, mint a 4-es metró :-) ) A teljes megépítés végül 240 ezer koronába került. Az építőmester Wellisch Hugó, a kőfaragó Král Gyula volt, az asztalosmunkákat Kovács Zsigmond, a lakatosmunkákat Wachter Antal végezte el. A torony haraszti és borosjenői mészkőből épült. A neoromán stíluselemeknek köszönhető, hogy megjelenésében a Halázsbástyára hajaz a 26 méter magas torony.
 

A kilátó 2001-ben

A torony tetejéről nem csak Budapestet és környékét látni be, hanem az Alföld és a Mátra egyes részei is láthatók. Régen az a legenda is járta, hogy még a pozsonyi várat is látni innen - de ez azért már erős túlzás. (Viszont esténként akár a Holdig is el lehet látni!) A torony kettős csigalépcsővel épült meg, hogy elkülönüljenek a felfele haladók a lefelé tartóktól. Ezt Budapest Becses Népe azóta se bírta megtanulni, csakúgy, mint azt, hogy a mozgólépcsőn jobbra állunk, balra haladunk. (De tényleg: bírjál már a jobb oldalra állni a mozgólépcsőn!)

A kilátó az első építmények között volt Budapesten, amely éjszakai díszkivilágítást kapott - 1926-ban. 3 évvel korábban egy toronyőri lak is megépült a torony mellett - ide költözhetett ki az őr a torony alagsorából. A kilátó körüli teraszt utólagosan, 1931-ben alakították ki. Az ötvenes években óriási vörös csillagot tettek a torony tetejére, hogy a város felől is jól kivehető legyen a szimbólum. Az is lett, csak közben elszámolták magukat a csillag elhelyezői (vagy a politikai nyomás felülírta a józan észt): a szerkezet súlya alatt megrepedt, mállani kezdett a torony teteje.


1952: a böszme nagy vörös csillaggal

2001-ben került a XII. kerületi önkormányzathoz, és megkezdték a felújítását. 2005-re végeztek is vele, így a 100 éves szülinapját igazán csinosan ünnepelheti. Új díszkivilágítást kapott, eltüntették a firkálmányokat a falakról, és a környezetét is újra rendezték - még a közeli játszóteret is beleértve. 2010-ben nagy esemény színhelye volt: a kilátóból készült el a világ legnagyobb panorámaképe - a 70 gigapixel felbontású fotót itt böngészhetjük, ha van Silverlight plug-inünk.


2007: rendezett környezet. Jobbra fent a toronyőri lak

A 2010 szeptember 10-12-iki ünnepi programokról itt olvashatunk.

 
Források:
Hatvanéves a János-hegyi Erzsébet-kilátó. Budapest, 1970/6., p. 48.
http://www.fovarosi.hu/hir/hir.php?sd=cikkek/2010/8/1&pg=cikk14
http://www.origo.hu/techbazis/hightech/20100727-a-vilag-legnagyobb-70-gigapixeles-panoramakepe-keszult-el-budapestrol.html
http://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00037/erzsebetemlekhelyek.html
http://janoshegyikilato.hu/a_kilato