Az első Alstom Metropolis metrókocsiknak már 2008 májusában meg kellett volna érkezniük Budapestre, de végül csak 2009 elejére értek ide. 2009 során a tesztelésükkel volt elfoglalva a BKV (és az NKH, mint felügyelő hatóság). Az alábbiakban azt tekintjük át: mi történt a metrókocsikkal 2010-ben?

2010.01.15: Újabb negyedévet késnek a metrókocsik, mivel a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) újabb hiánypótlásra és további 1500 km próbafutásra kötelezte a szállító Alstom céget.

2010.01.20: Mivel nem az előírásoknak megfelelően alakították ki a metrókocsik vészkijáratait, át kell építeni a már legyártott szerelvényeket, és újra kell tervezni a vezetőfülkék ajtajait.

2010.03.03: A BKV bejelentette, hogy amennyiben az Alstom júniusig nem képes megszerezni az NKH engedélyét, felmondják az adás-vételi szerződést. "Amennyiben az Alstom 2010 június végéig sem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt, a BKV lehívja a bankgaranciákat, azaz visszavonja az előleget", és felbontja a szerződést - közölte a cég. Demszky Gábor bekérette a francia nagykövetet is.

2010.05.25: A Főpolgármesteri Kabinet tájékoztatása szerint szeptemberben már közlekedhet az új metró.

2010.06.17: A tesztelés alatt álló egyik szerelvényben szándékos rongálás nyomaira bukkantak. "Az utastérben lévő egyik villamos elosztószekrényben a csatlakozót valaki szándékosan eltörte. Az ismeretlen elkövető a szigorú biztonsági előírások ellenére feltehetően napközben juthatott be a zárt szerelvénybe." - írta az Index. Az elkövetők és az indíték azóta is tisztázatlan.

2010.06.19: A Blikk cikke: "A Blikk egyébként úgy tudja, a tűzjelző, az ajtónyitó és több más fontos berendezés is meghibásodott a BKV által tesztelt új metrószerelvényeken, a járművezetők emiatt nem merték aláírni a tesztvezetés jegyzőkönyvét. A lap egyenesen úgy fogalmazott, hogy a hibákat a BKV és az Alstom próbálta eltitkolni. Ezt mind a gyártó, mind a BKV határozottan cáfolta, állítva, hogy a tesztek során nem lépett fel technikai probléma."


Alstom metró érkezik az Örs Vezér téri végállomásra 2009 őszén

2010.06.23: A Fidesz több, mint 70 kérdést tett fel a metrókocsikkal kapcsolatban. Többek között rákérdeztek, hogy miért csökkent az átjárók magassága 200 cm-ről 180 cm-re, hogy miért irányítja egy szoftver az elvileg önálló két fékrendszert, és hogy miért nem valósult meg a kocsik önműködő csatolásának lehetősége. Az Alstom válasza meglehetősen általánosra sikeredett, konkrét válaszok helyett csak a nemes célról értekeztek: "Mivel ezen technikai kérdések elemzése és vizsgálata részletes és mély szakmai háttérismeretet kíván a metrószerelvényekkel kapcsolatban, az Alstom Transport - amely az új budapesti metrószerelvényeket az érvényes szerződésnek megfelelően gyártotta le - kész a felmerült kérdéseket a hatóságoknak és döntéshozóknak a megfelelő fórumokon és elsősorban technikai szempontból megválaszolni."


Varsóban is szovjet metrókat cseréltek Alstom Metropolis-ra - ott sikerült is (A kép forrása)

2010.06.30: A Blikk cikke kritikus kerékkopásokról számolt be. Az Alstom cáfolt, a BKV szerint pedig csak a francia tesztelésnél fordult elő ez a probléma, Budapesten nem.

2010.07.01: Befejeződtek a tesztek, melyek során 500 km-es hajtás-fékezés próbát, valamint 1000 km-es fővonali tesztet végeztek el a metrókocsikkal.

2010.07.30: Egy hónappal a tesztelés befejezését követően Magyarországra érkezett az Alstom vezérkara, akik az NKH-val tárgyaltak. Még a francia nagykövet is megkereste a kormányt az ügyben (miután Demszky korábban egyszer magához hivatta). A nagykövet levelet írt Navracsics Tibornak. A 2-es metróra szánt 22 kocsi árának a felét, mintegy 30 milliárd forintot ekkorra már kifizettek. A BKV már ekkor jelezte: a metrókocsi bukása esetén elhúzódó perre számítanak - ez mára be is igazolódott. Aznap estére kiderült, hogy a metrókocsi a teszten elbukott:



2010.08.02: Az Index nyilvánosságra hozza az NKH határozatát (pdf), mely szerint a fékrendszertől kezdve a hiányos dokumentáción át a menetszabályozó karig egy sor hibát találtak. A cikk szerint "Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetség elnöke az MTI-nek hétfőn azt mondta: a fékrendszert nagyon egyszerű módosítással a magyar jogszabályoknak is megfelelővé lehet tenni." Vitézy Dávid (VEKE) egyenesen arról beszélt, hogy "Egy szatócsbolt működési engedélyét nem lehet kikérni érintésvédelmi és tűzvédelmi dokumentáció nélkül, egy ezer embert szállító szerelvényét végképp nem." Az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta  - hiába.

2010.08.05: Bár a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján fel kellett bontani a metrókocsik szerződését, a döntés Kocsis István vezérigazgató kezében volt. Közben az Alstom vizsgálta a fellebbezés lehetőségét. Közölték: tudták, hogy a fékrendszer nem felel meg a magyar előírásoknak, ezért kértek derogációt, de ezt nem kapták meg az NKH-tól.

2010.08.10: Az Alstom döntött: fellebbez a típusengedély megszerzése érdekében.

2010.08.12: Elkészítette a BKV az Alstom-metrókocsikra vonatkozó szerződések megszüntetésének jogi vizsgálatát, eleget téve a Fővárosi Közgyűlés június 3-ai döntésének - írta az Inforadio.hu.

2010.08.17: Az Alstom úgy döntött, hogy nem alakítja át a metrókocsikat, hanem inkább mentességet kér a magyar jogszabályok alól.

2010.08.19: A Népszbadság cikke szerint " Az új metrószerelvényeket szállító Alstom már a szerződés aláírásakor bekalkulálta, hogy esetleg nem tudja megszerezni a típusengedélyt, és a kocsik nem állíthatók forgalomba. Legalábbis erre utal, hogy az esetleges vis maior események közé ezt a lehetőséget is felvették. Így a cég kártérítésre sem kötelezhető." Az Alstom ekkorra már legyártotta a szerelvényekhez a 110 metrókocsit (22 szerelvényt), ezek azóta is Lengyelországban vannak.

2010.08.26: A választás utánra halasztották a metrókocsik ügyében a döntést, így Demszky ezt a terhet lényegében átpakolta Tarlós Istvánra.

2010.10.19: György István (új) főpolgármester-helyettes szerint nincs más út, fel kell bontani a metrókocsik szerződését, és új pályázatot kell kiírni.

2010.10.20: Közleményben tudatták: a BKV felmondta a szerződést a metrókocsik beszerzésére. Kocsis István vezérigazgató lehívta az 50%-os előlegre, valamint a 10%-os, jóteljesítésre vonatkozó bankgaranciákat, és bejelentette kötbér- és kárigényét a gyártó Alstom felé. Másnap még felmerült, hogy még megegyezhet a BKV az Alstommal, ám erre a mai napig nem került sor.

2010.11.03: Tarlós István a kormánytól várt útmutatást, hogy hogyan tovább metró ügyben.

2010.11.11: Újabb tárgyalások kezdődtek az Alstom és az NKH között. A találkozót az Alstom kezdeményezte. A tárgyalás nem lehetett túl sikeres, mivel másnap a cég beperelte a BKV-t és az NKH-t is. A főleg a fékrendszer körül zajló vita így már a bíróságokon is folytatódott. A tét nem kicsi anyagilag sem, de a szerelvényenként szállítható 1040 utas biztonságának tekintetében sem.

2010.12.20: Tarlós István főpolgármester továbbra is egyezkedni akart az Alstommal. Ha sikerül megegyezni, akkor Budapest nem esik el a 30 milliárdos bankgarancia összegétől.

A francia bíróságon tovább folytatódott a per, döntés is született - de ez már egy újabb év krónikája...


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!