Kiről nevezték el a Kresz Géza utcát? Ki volt Prielle Kornélia, Sibrikmiklósúti Felüljáró, vagy éppen Konkoly-Thege Miklós? Folytatjuk a megkezdett sorozatot.

-V. Kamermayer Károly tér (1829. május 14.-1897): Budapest első polgármestere volt 1873 és 1896 között. Jelentős érdemei vannak a városrendezés terén és a szociálpolitikai szervezetek kiépítésében. Budapest fő- és székváros 1896. november 4-én "nyugalomba vonulása alkalmából, a főváros körül szerzett érdemeiért" díszpolgári címmel tüntette ki.

-II. Kapy utca: Kapy Gábor (1658-1728) Bécsben lépett be a jezsuiták rendjébe. Bécsben, majd Nagyszombaton teológiát és bölcseletet tanított, utóbbi helyen a rektorságig vitte. Az ellenreformáció aktív harcosa volt, neki tulajdonítják, hogy a jezsuiták egy évszádados száműzetés után visszatérhettek Erdélybe.

-III. Kolosy tér: Kolosy György (1824-1850) a szabadságharc vértanúja. Jogot végzett, majd Pestre került gyakornoknak. 1848-ban annak a csoportnak a vezetője, akik a Lánchídon megölték Lamberg Ferenc császári biztost. A századosi rangig vitte. A fegyverletétel után Erdélyben próbált bujkálni, de sikertelenül. A hadbíróság 1850 januárjában halálra ítélte, és az Újépületben (a mai Szabadság tér helyén állott katonai kaszárnyában) kivégezték.

-XII. Konkoly-Thege Miklós út: Konkoly-Thege Miklós (1842-1916) 1861-ben szerzett csillagászat, fizika és matematika tárgyú doktori oklevelet. Ezután még hajóskapitányi és hajógépészi vizsgát is tett. 1871-ben Ógyallán csillagvizsgáló intézetet létesített. Tudományos munkásságának részét jelenti az üstökösök és meteorok vizsgálata, az állócsillagok színképelemzése, a Jupiter és a Mars fizikájának megfigyelése. 1899-ben állomását az államnak adományozta. 1890-1911 között az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet igazgatója volt. Ő vezette be hazánkban az időjárás-előrejelzési szolgálatot, és vezetése alatt jelent meg az első hazai térképes időjárás-jelentés.

-XIV. Kövér Lajos utca/tér/köz: Kövér Lajos (1825-1863) novellista és drámaíró volt. Részt vett a szabadságharcban, ezért 1849-ben kényszerrel besorozták a császári seregbe. Két év katonáskodás után tért haza, ezután az irodalomnak élt: Lapot szerkesztett, a Nemzeti Színház számára pedig 18 színművet írt.

-XIII. Kresz Géza utca: (1845-1901): orvos, számos orvosi szakkönyv szerkesztője. Nevéhez fűződik a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítása.

-IX. Kvassay Jenő út: Kvassay Jenő (1850-1919) Pesten gépészmérnökként, Magyaróváron mezőgadászként végzett, majd Párizsban vízépítési tanulmányokat folytatott. Megbízást kapott a mezőgazdaság vízügyi szolgálatának, majd a Kultúrmérnöki Intézménynek a megszervezésére. Számos lecsapolás, mederrendezés stb. fűződik a nevéhez. Felállította a balatoni kikötők felügyelőségét és megkezdte a csepeli szabadkikötő építését. Jelentős szakirodalmat is írt. Emléktáblája a balatonföldvári kikötőben látható.

-XIV. Laky Adolf köz/utca: Laky Adolf (1829-1910) ötvösmester volt. Részt vett a szabadságharcban, ezért annak bukása után Párizsba emigrált. 1855-ben hazatért, és átvette apja üzletét a Szervita téren. Ő készítette azt a két kazettát, amelyekben a koronázási ajándékokat 1867-ben átadták a királyi párnak. Ugyanekkor a Szentkoronán is elvégzett kisebb javításokat. Hárommillió koronás vagyonát jótékony célra adományozta.

-IX. Lónyay utca: Lónyay Menyhért (1822-1884) bölcsészeti, jogi és közgazdasági tanulmányai után több tanulmányutat tett, majd Bereg vármegye országgyűlési képviselője lett. 1849-ben Kossuth mellett pénzügyi államtitkár volt. A szabadságharc bukása után rövid emigrációra kényszerült, 1850-ben tért haza. 1867-70 között pénzügyminiszter, majd miniszterelnök és egyidejűleg hadügyminiszter volt. 1871-től haláláig az MTA elnöke volt.

-VIII. Lőrinc pap tér: Nagybotú Lőrinc és Mészáros Lőrinc néven is ismert volt. Születési évszáma nem ismert. A Dózsa-féle parasztfelkelés egyik alvezére volt. 2000-nél több parasztot vezetett a táborba, Dózsát a nemesek kiírtására biztatta. Haláláról kétféle verziót ismerünk. Az egyik szerint Tomorival szemben csatát veszített Bihar városánál, ezután Szapolyai János nyárson süttette meg. Mások szerint Zilahon próbált meg bujkálni, de a lakosság a kegyelem reményében kiadta az erdélyi vajdának, aki Kolozsváron máglyán égette meg. Akárhogy is volt, 1514-ben meghalt.

-II. Marczibányi tér: Marczibányi István (1752-1810) Egerben szerzett jogi diplomát, majd Csanád vármegyében töltött be különböző tisztségeket. 1800-ban költözött Pestre (később Budára), mivel udvari tanácsosnak nevezték ki. A tudományok és a művészetek bőkezű támogatója volt. Övé volt a Tetvesrét nevű telek, amelyet azzal adományozott a városnak, hogy az mindig a gyerekeket és az ifjúságot szolgálja játszó és pihenő helyként. Ebből a telekből alakították ki a róla elnevezett teret.

-II. Mechwart liget/lépcső: Mechwart András (1834-1907) Bajorországban született, Augsburgban szerzett mérnöki oklevelet. 1859-ben Ganz Ábrahám gyárába került, ahol számos újítást dolgozott ki. 1874 és 1899 között vezérigazgató volt. A malomipari hengerszék tökéletesítője volt, és ő alapította a gyár villamos osztályát.

-IX. Nehru Park: Dzsavaharlál Nehru (1889-1964) 1903 és 1912 között Angliában jogot tanult, majd hazatérése után politikai pályára lépett, Gandhi híve lett. 1926-tól többször is volt a Kongresszus első embere. 1927-ben az ő javaslatára kezdék el követelni a Kongresszusban az Angliától való elszakadást. Többször börtönbe is került, de végül győztek: 1946-tól India elszakadt Angliától. Ő lett a független India első miniszterelnöke. Vezető szerepre tett szert az úgynevezett el nem kötelezett országok mozgalmában.

-XI. Prielle Kornélia utca: Prielle Kornélia (1826-1906) színésznői pályáját Erdélyben kezdte, majd 1844-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. Házassága miatt egy időre megszakadt a karrierje, de később vidéken újra színésznő lett. 1861-ben aztán végleg visszatért a Nemzeti Színházhoz. 1881-ben a Nemzeti Színház első örökös tagjává választották. Csiky Gergely az ő számára írta a Nagymama c. darabját - 1892-ben Bécsben nagy sikert aratott vele.

-VII. Rumbach Sebestyén utca: Rumbach Sebestyén (1764-1844) Pest város tisztiorvosa volt. Több háznak is tulajdonosa lett, így saját házában hozhatta létre Pest első gyógyfürdőjét, az 1806-ban létesített "vasfürdőt". A fürdő a Városliget termálvizét hasznosította, és a mai Podmaniczky utca és Munkácsy utca találkozásánál állt. A fürdő 18 fürdőszobával, lakószobákkal és vendéglővel működött. Helyén ma az 1939-ben róla elnevezett utca fut.

-III. San Marco utca: San Marco, leánykori nevén nagyszentmiklósi Nákó Anna Miléva (1838-1926) 1892-ben hozott lére alapítványt, amely 1901-re felépítette a Jó Pásztor apácarend házát, valamint az Irgalom Házát. Minkét intézményben a Jó Pásztor Nővérek végezték a munkát: veszélyeztetett leányok megmentésével és gyógyíthatatlan betegek ápolásával foglalkoztak. A rend napjainkban ismét létezik.

-X. Sibrik Miklós út: A felüljárójáról elhíresült út névadójának születési évét nem ismerjük. A kuruc harcokban ezredesként küzdött, később a fejedelem főasztalnoka, majd vice-udvarmestere lett. A fejedelmet még a rodostói száműzetésbe is elkísérte, ahol 1735-ben hunyt el.

-VIII. Szabó Ervin tér: Szabó Ervin (1877-1918) könyvtáros. A fővárosban doktorált jogból. 1900-tól a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárosa volt, majd 1904-től a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, 1911-től itt igazgató lett. Ő hozta létre a Budapest gyűjteményt. 1900-tól a Szociáldemokrata Párt aktív tagja, sok agitációs brosúrát írt. Megírta az 1848/49-es szabadságharc történetét. Marx és Engels válogatott műveinek szerkesztője volt.

-VIII. Szentkirályi utca: Szentkirályi Móric (1807-1882) a pesti egyetemen tanult, ügyvédi vizsgát tett, majd német egyetmekre is járt. Nagy szerepe volt az óvodák fejlesztésében. 1865-67-ben országgyűlési képviselő, 1867-68-ban Pest főpolgármestere volt.

-VIII.-X. Vajda Péter utca: Vajda Péter (1808-1846) a természettudományok és az irodalom területén is tevékenykedett. A pesti egyetem orvosi karára járt, de nem végezte el az egyetemet. 1834-ben Lipcsében elindította a "Garasos Tárt", 1838-ban a "Természet" c. folyóiratot. 1842-től a Természettudományi Társulat első titkára volt. Irodalmi munkássága szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez. Írt bölcsészeti, nyelvészeti, és természettudományos dolgozatokat is, de verseket is írt.

-III. Váradi Sándor utca: Váradi Sándor (1891-1936) tanító, a Magyarországi Gyermekbarát Egyesület főtitkára - ez szerepel emléktábláján. Ezzel az a baj, hogy ilyen nevű egyesületet nem ismerünk. Az valószínűsíthető, hogy a Szociáldemokrata Párt irányításával alakult Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületéről lehet szó, itt lehetett főtitkár.

-V. Veres Pálné utca: Veres Pálné Beniczky Hermina (1815-1895) a hazai nőnevelés megteremtője volt. Köznemesi családból származott, szüleit korán elveszítette. Ez indíthatta arra, hogy a nőnevelés ügyét felkarolja. Szoros barátság fűzte Madách Imréhez, aki sokszor vendégeskedett a Veres családnál. 1839-ben férjhez ment Veres Pál Nógrád megyei földbirtokoshoz. 1867-ben - Jókai Mór segítségét is igénybe véve - megalapította az Országos Nőképző Egyesületet, majd 1869-ben megalakult az elő magyar nőnevelő intézet - ez volt a mai Veres Pálné Gimnázium elődje. Tankönyveket is írt az intézmény számára. Halála után leánya, Rudnay Józsefné folytatta anyja munkásságát.

-XVI. Veres Péter út: Veres Péter (1897-1970) szegényparaszt gyermekként kezdte, juhászbojtárkodott, majd a vasúthoz került. A Földművelő Egyletben kezdett olvasni, műveltségét önerőből szerezte. A Tanácsköztársaság idején Balmazújvárosban földet osztott, a Népszavába cikket írt, ezért többször is bebörtönözték. A háború után a Nemzeti Parasztpárt élén szövetségre lépett a kommunistákkal. Tizedesi ranggal lett hadügyminiszter. A Számadás, Gyepsor, Szűk esztendő c. művei tették ismerté a 30-as - 40-es évek fordulóján. Később is sokat írt a kétkezi munkások, parasztok életéről.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!