Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"Ha a Nemzeti Színháznak egy mozi konkurenciát csinálhat, akkor az a színház nem ér többet egy mozinál..."

Szeptember 1: A Nikaragua-csatorna. A Panama-csatornát még meg se nyitották a világforgalom számára, máris új nagyszerű terv készülődik: a Nikaragua csatorna. Francia és angol kapitalisták akarnák kiépíteni a Nikaragua-csatornát azért, hogy az Atlanti és a Csendes óceán között legyen még egy nemzetközi viziút és így megtörjön Amerikának a Panama-csatornán való monopóliuma. Különösen Angliának fontos ez a terv, mert minden erőlködése ellenére is Amerika a maga hajózását kedvezőbb föltételekhez juttatta a Panama-csatornán, mint a többi államok hajóit. Nikaraguának a politikai zavargásai most nem alkalmasak ugyan erre a nagy munkára, de lehetséges, hogy éppen ez a roppant gazdasági lendületet teremtő nagy alkotás megszüntetné a különböző politikai klikkek (...) örökös marakodását és véres polgárháborúit. Maga Amerika is habozott egy ideig, hogy hol csinálja meg a csatornát, Panamában-e vagy Nikaraguában. Amikor a francia Panama-társaság 1889-ben megkezdte a csatorna munkálatait, Newyorkban egy Nikaragua-csatorna társaság alakult, amely már ingyen földterületeket is kapott Nikaraguától és Costaricatól a csatorna céljaira. Meg is kezdték 1890-ben a munkálatokat, de 1891-ben már abbahagyták őket és 1894-ben elárverezték a társaság földjeit. Most Anglia kapitalizmusának az érdekei talán mégis megvalósítják ezt a nagyszerű tervet.



Szeptember 4: A Városi villamos új vonala. A Városi villamos Népszínház utca, keleti pályaudvar, nyugati pályaudvar vonala Tisza Kálmán tér - keleti pályaudvar közötti szakasza már elkészült. A tanács ezt most tudomásul vette és a menetrendet és a viteldíjakat is megállapította. Ezen a szakaszon a 2. számú kocsi fog közlekedni és pedig oly módon, hogy a Szabadság tér - Tisza Kálmán téri reláció a nyári menetrend alapján a keleti pályaudvarig közlekedik. A viteldíj nem változik, vagyis a Szabadság tértől a keleti pályaudvarig és vissza a viteldíj ugyanaz lesz, mint volt a Szabadság tértől a Tisza Kálmán térig és vissza.

Szeptember 15: Új élelmiszerárusító üzletek. A tanács, mint ismeretes, elhatározta, hogy a II. kerületi Rózsadombi lakosság kérelmére a Rózsadombon élelmiszerárusító üzletet nyit. Ez az új üzlet kedden, e hó 17-én fog megnyílni a Zárda utca 34. szám alatti házban. Ugyancsak új élelmiszerárusító üzletet nyitott a főváros a Mester utca 4. számú házban is. Mindkét üzletben juhhús és kolbászáruk, baromfi, vaj, tojás és túrófélék kaphatók.



Szeptember 17: A lipótvárosi szivattyútelep. A parlament északi oldalán fekvő beépítetlen részen a nyári hónapok óta serény munka folyik. Földmunkások és kőművesek dolgoznak itt, hogy elkészítsék a lipótvárosi új szivattyútelepet a parlament mellett a föld alatt. A szivattyútelep mellett egy tranzformátor-ház épül, amely a fővárosi harmadik elektromos telepnek lesz az alkotórésze. Ennek a transzformátor-háznak az a rendeltetése, hogy az abban elhelyezett transzformátorok a nagyfeszültségű áramot kisfeszültségűre alakítsák át. Úgy a szivattyútelep, mint a transzformátor-ház teljesen a föld alá kerül, úgy hogy felülről nem lesz látható, csak az oda levezető közös lejáróházikó. A föld alatti gépház alapterülete kilencszer hét és félméter s benne két elektromotor által hajtott két turboszivattyút helyeznek el, amelyeknek mindegyike huszonkétezer köbméter vizet képes huszonnégy óra alatt a gellérthegyi szolgálati medencébe szállítani. A földalatti gépház alapja nyolc és fél méter mélységben lesz. A teljes berendezés 150.000 koronába fog kerülni.

Szeptember 19: Villamosvasút a Tabánban. A Tabán és a Hegyvidéke Egyesület szerdán délután Hazay Gyula miniszteri osztálytanácsos vezetésével küldöttségileg jelent meg Hüvös Józsefnél, a Budapesti Villamos Városi Vasút elnök-igazgatójánál, akinek támogatását kérte a Tabánban tervezett új szerpentin úton vezetendő villamos megépítése ügyében. Hüvös József kiejelentette a népes számú küldöttségnek, hogy a városi vasút igazgatóságában megvan a teljes készség az említett villamosvonal megépítéséhez, ez azonban több tényezőtől függ, elsősorban magának a tervbe vett út kiépítésének megkezdésétől, továbbá az erre vonatkozó hatósági tárgyalások kedvező befejezésétől, legfőképpen pedig annak lehetőségétől, hogy a városi vasút átmehessen Budára.

Szeptember 20: Nyilvános órák fölállítása. A tanács mint ismeretes, már régebben elhatározta, hogy a közterületeken nyilvános órákat állíttat föl. Két ilyen órát próbaképpen a Kossuth Lajos utca és Rákóczi út, valamint az Andrássy út és Váci körút sarkán már föl is állítottak és ezek igen jól beváltak. A tanács a következő év folyamán még tizennyolc ily órát akar fölállítani a város különböző pontjain és ebből a célból azt a javaslatot teszi a közgyűlésnek, hogy a nyilvános órák költségeire a jövő évi költségvetésben 16.000 koronát, az órák jókarbantartására pedig 8000 koronát vegyen föl.

Szeptember 21: Az új gázgyár. A gázgyár építési végrehajtó bizottság Némethy Béla tanácsjegyző elnöklésével ülést tartott, amelyen a gázművek igazgatóságának a központi gázmű csatornázási munkák vállalatba adására vonatkozó javaslatot tárgyalták. A bizottság hozzájárult az igazgatóság javaslatához és elfogadta azt a javaslatot, amely 217.000 koronáért vállalja a munkát. Tárgyalta még a bizottság a központi gázgyár telkén építendő munkásházak elhelyezési és az egyes lakóházak vázlatos építési terveit. A bizottság a tervekhez hozzájárult.

Szeptember 26: A Baross utca rendezése. A VIII., Baross utcának a 22. számú háztól a Szentkirályi utcáig terjedő részét eddig mét nem rendezték véglegesen. Most, hogy az építkezések következtében az utcának ez a része is elnyerte azt a szélességet, amelyet a szabályozás vonala előír, a tanács elhatározta, hogy ezt a szakaszt véglegesen rendezteti. Elrendelte egyúttal, hogy ezeket a munkákat mielőbb hajtsák végre.

Szeptember 27: Bonyodalom egy mozi körül. A főváros egyik legélénkebb pontján, közvetlenül a Nemzeti Színház mellett áll egy hatalmas telken az Apollo mozgószínház egy kis viskó társaságában. A dísztelen nagy telek a kerítéssel és viskóval nemcsak az arra járó közönségnek nem tetszik, hanem a Nemzeti Színház igazgatóságának sem, amely pár év előtt kijárta, hogy a mozi céljaira szolgáló bódét bontsák le, mert a mozi árt a színháznak, elvonja attól a közönséget. A mozi tulajdonosai - kinek a közbenjárásával, azt nem tudjuk - kieszközölték, hogy a már meghozott határozatot megsemmisítették és a mozi tovább is megmaradhatott. Hát mi azt tartjuk, hogy a Nemzeti Színház igazgatóságának semmiesetre sem volt igaza. Ha a Nemzeti Színháznak egy mozi konkurenciát csinálhat, akkor az a színház nem ér többet egy mozinál és nem érdemli meg, hogy akár a város, akár a minisztérium megvédelmezzék az ilyen konkurencia ellen. Ámde a színház álláspontján kívül van még egy, amely a kérdés rendezését követeli. Mindenesetre káros az egész környék lakosságának szempontjából, hogy ezen az élénk helyen nagy lakóház és üzleti helyiségek helyet egy üres telek van és ha a tulajdonos életében - aki tudvalevőleg a város iránti bosszúból nem akart építkezni - nem is lehetett remélni, hogy a telket beépítik, mindenki azt hitte, hogy az örökösök majd másként gondolkoznak. Ámde az örökösök se nagyon sietnek az építkezéssel, mert a mozitulajdonosok nagyon jól fizetnek a telekhasználatért és ha a telek nem is jövedelmez annyit, mintha ház épülne rajta, mégis jövedelmez annyit, hogy az építkezéssel még pár évig elvárhatnak. Ellenben ha a mozi telepengedelmét megszüntetnék, akkor az értékes telek bizonyára nem heverne értékesítlenül. Akik a telepengedelem meghosszabbítását kijárták, bizonyára nem a mozitulajdonosok szép szemeiért tették azt. S éppen ez a része a dolognak érdemli meg a legnagyobb figyelmet. A közbenjárók a telepengedély meghosszabbítását kijárták ugygan, de az engedély most megint lejár s a közmunkák tanácsa nem hajlandó azt újra meghosszabbítani s elrendelte a mozi lebontását. A mozi tulajdonosai bíztak befolyásos pártfogóikban, a városi tanácshoz fordultak, amelynél ismét érvényesült a pártfogók befolyása és a telepengedelmet három évre meghosszabbította. Ámde közbelépett a belügyminiszter s a közmunkák tanácsának álláspontját téve magáévá, elrendelte a mozi lebontását. Persze a tanácsnak rendkívül kellemetlen az ügy s most az a kérdés, ki lesz a győztes a harcban, a Nemzeti Színház-e vagy az Apolló mozi?



Szeptember 28: A Margitsziget bérbeadása. Esztendők óta húzódik a Margitsziget bérbeadásának kérdése. Hol ez a pénzcsoport, hol amaz tárgyalt a fővárossal, néhányszor az a hír is érkezett, hogy a bérbeadás már meg is történt, a szerződést meg is kötötték, de a hír mindig valótlannak bizonyult. Most azonban bizonyos már, hogy a Margitszigetet, amelyet a főváros súlyos anyagi áldozatok árán vett meg József főhercegtől, hogy a polgárságnak egy ekllemes üdülő helye legyen, egy külföldi szálldásokból és tőkepénzesekből álló csoportnak hatvan évre bérbeadták. A főváros polgársága tehát elveszti egyik kedvelt üdülő- és szórakozó helyét, a munkásság részére a sziget a magas belépődíj miatt úgyis alig volt hozzáférhető. (...) A bérbeadást azzal indokolják, hogy a bérlő csoport, amelynek Európa majdnem minden nagyobb városában fényes luxusszállodái vannak, nagy összeköttetései révén a Margitsziget szállodáiba fogja terelni az idegenforgalmat, amelynek Budapest igencsak szűkében van és az idegenek által Magyarországon, de különösen Budapesten elköltött pénz busás kárpótlást nyújt a főváros lakosságának az elvesztett szigetért. (...) Van Magyarországon is elég ember, aki a saját vagy a mások pénzét orfeumokban, kávéházakban, mulatóhelyeken eldorbézolja és valószínű, hogy ezek nagy része a Margitszigetet keresi föl, ahol elegánsabban, drágábban és nagyúribb módon lehet élni. Hát azért, hogy a magyar Mágnásoknak, a Lipótváros pénzeszsákjainak, az apai örökségét elverő dzsentrinek egy új szórakozóhelye legyen, igazán nem volt érdemes a Margitszigetet hatvan évre átengedni Ritz és Spallinger úréknak. Nem akarunk mindenáron akadékoskodni és mert ebben az ügyben most még nem lehet tisztán látni, nem is lehet végleges ítéletet mondani. A bérbeadás kérdésével csütörtökön délután foglalkozott a közmunkatanács teljes ülése. Az ajánlat szerint a szerződés hatvan évre szól. A társaság évenként 225 ezer korona bért fizet, vagyis 15 ezer koronával többet, mint amennyit a közmunkatanács vételár fejében a főhercegnek tartozik fizetni. Kötelezi a társaság magát arra, hogy 10 éven belül legalábbis 10 millió koronát fektet a sziget fejlesztésére. A külföldi elsőrangú világhírű szórakozóhelyek színvonalának megfelelő szállodát, gyógyfürdőt, uszodát, pálmakertet, sporttelepet, színházat, hangversenytermet, varietét stb. létesít és mindezek már az építkezés tényével a közmunkatanács birotkába menne át. A szerződés lejártakor pedig szabadon is rendelkezik is velük. Kötelezte magát a vállalat arra is, hogy a részletes programot legkésőbb egy éven belül a közmunkatanáccsal együtt és annak hozzájárulásával elkészíti. A tanács tagjaii a szerződést a fölmerült észrevételek megvitatása után egyhangúlag elfogadták. Ha, mint említettük, a város által kötött szerződés fölött most végleges ítéletet nem is mondhatunk, mindenesetre nem helyeselhetjük azt a módot, ahogy a bérbeadást a közönséggel megkedveltetni akarják. Talán mégis kissé furcsa dolog azt hangoztatni, hogy az épületek, amelyeket a bérlők emelnek, hatvan év múlva a főváros tulajdonába mennek át. Hatvan év múlva azok az épületek már nem érnek annyit, amennyibe a lebontott épületek anyagának az elszállítása kerül. Még ha használható állapotban lennének is azok az épületek, akkor se felelhetnének meg az akkori igényeknek. Nincs kizárva, hogy a főváros jó üzletet csinált a bérlettel, minek hát az ilyen - nyíltan szólva - ostoba érvvel támogatni?


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: