1973 centenáriumi év volt, Budapest megalakulásának 100. évfordulója. Erre készülve, ezt ünnepelve a főváros komoly tömegközlekedés fejlesztésbe kezdett. 1973 elejére a Fővárosi Tanács VB közlekedési főigazgatósága kidolgozta Budapest átfogó távlati közlekedésfejlesztési tervét. A fő tengelyeket a tömegközlekedésben az új metróvonalak adták. Tervbe vették a negyedik metróvonal megépítését is, Dél-Budától Újpalotáig haladó vonalvezetéssel. Gyorsvillamosokat terveztek Kőbánya és Hűvösvölgy irányába, és végig a Hungária körúton. A levegőtisztaság megőrzése érdekében a trolibuszvonalak fenntartása mellett foglaltak állást. A HÉV vonalakat gyorsvasúti hálózattá kívánták bővíteni, új vonalat terveztek Csepel és Szigetszentmiklós közé.
 
A Fogaskerekű felújítása

A fogaskerekűre 1926-ban beszerzett szerelvények egészen az 1973-as felújításig, tehát közel 5 évtizeden át járták a pályát! Nem csoda, hogy a hatvanas-hetvenes évek fordulójára megszaporodtak a meghibásodások, üzemszünetek, kisiklások. A fogas felújításához a BKV-nál 200 millió forintot különítettek el. 1973 augusztus 17-én a BKV vezérigazgatója bejelentette, hogy minden készen áll a felújított fogaskerekű üzembe helyezésére, az új szerelvények augusztus 18-án indulhattak először.


1969-ben a Városmajorban...


...és az új szerelvény, háttérben a Budapest szállóval

A hegyoldalban kígyózó vaspályát végig felújították, 3700 méteren. Az új járművek beszerzéséhez igazodva a peronokon megszüntették a lépcsőket, így egy szintben lehet beszállni a járművekbe. Egy szerelvény több, mint 16 millió forintba került. A járművek belső terében vajszínű burkolatok és élénkpiros ülések fogadták az utasokat. A villanymotorokat 1500 voltos áram hajtja.

A szerelvények szállítására több cég is jelentkezett, a legkedvezőbb ajánlat Ausztriából érkezett. A grazi Simmering Pauker vállalat, az elektromos berendezéseket szállító Brown - Boveri céggel kooperálva, 1973 májusától szállította az új járműveket. A BKV-hoz a Hungarocamion különleges szállítójárművén érkeztek. Az utasszám 180-ról 310-re növekedett. A metróhoz hasonlóan távvezérelt ajtókkal szerelték fel a pirosra festett járműveket. Míg a régi járművek végsebessége 12 km/h volt hegymenetben, addig az új jármű akár 30-cal is "száguldhatott". A gyorsabb tempót a nagyobb motor diktálta: a régi járművek 140 lóerős motorjai helyett az újak 3000 lóerősek lettek. Az új járművek augusztus 18-án délután kezdték meg utasok szállítását. Az akkor 1,50 forintba kerülő buszjeggyel lehetett kipróbálni az új járművet, a menettérti jegy 2,50 forintba került.

A Városmajori végállomáson lebontották a régi állomásépületet, a helyébe alumíniumból és üvegből épült új csarnokot építettek. Az átépítést egy emlékkővel is megörökítették. A kőbe vésett felirat szövege: "A fogaskerekű vasút újjáépült Pest-Óbuda-Buda egyesítésének 100. évfordulójára / Budapesti Közlekedési Vállalat." Az emlékkő alkotója ismeretlen.

A földalatti meghosszabbítása

1973 egyik nagy fejlesztése volt a földalatti vonalának meghosszabbítása a Hősök terétől a Mexikói útig. A járműparkot 21 új szerelvénnyel bővítették. A Mexikói úttól új villamosjárat indult az átadás után 69-es jelzéssel az új végállomástól Újpalota új lakótömbjei felé.


Emléktábla a Széchenyi fürdő megállóban

A Vörösmarty tér és a Mexikói út között októberben készül el az új vonalalagút. Ezután kezdték meg az állomások beépítését, a belső szereléseket, több hét elmaradással. A Mexikói útig meghosszabbított vonal 9,6 kilométeres lett, az új vonalszakasz 1,1 kilométer. A Széchényi fürdőnél és a Mexikói útnál épült két új állomás.


Egy különleges kép 1972-ből: a prototípus metrókocsit még a régi vonalszakaszon tesztelték

A felújítás során a Műemlékvédelmi Felügyelőség szakembere keverte ki a Bajcsy-Zsilinszky úti állomáson az alagút mennyezetének a színét, és ők felügyelték azt is, hogy a peronfülkék az eredetinek megfelelően, tölgyfából készüljenek. Kijavították a burkolat fehér-bordó majolikacsempéit és ismét bordó betűkkel kerültek a falra az állomások nevei. A Széchenyi fürdőnél a felszínen új járda is készült. A falakat türkisz-zöld kerámiával burkolták, a mennyezeten négyzetes világítótestek sorakoztak. Az új pályaszakaszt a régi pályához illesztették, mindössze annyi a különbség, hogy a jelzőlámpák itt már nem középen, hanem a pálya két szélén kaptak helyet. A Mexikói úti végállomás falburkolata sárga kerámiából készült el. Itt kapott helyet a fődiszpécser is. Az irányítóközpont külön termet kapott, itt helyezték el a tranzisztorok ezreit, a memóriaegységeket. Az áramátalakító központba 10 ezer voltos áram érkezett, ebből transzformálták a kocsik indításához szükséges feszültséget. A végállomáson új kocsiszín és javítóműhely is épült. Az új járműveket decemberig szállította le a Ganz. Forgalomba állításuk előtt mindegyik járművet 3000 kilométeres próbának vetették alá. A régi szerelvények egy részét megőrizték tartalék járműként. A felszínen a megállók tábláit is ki kellett cserélni. A milleniumi időből megmaradt táblák helyére újak kerültek, már a megváltozott forgalmi rendnek megfelelően. A felújítással ugyanis átállították a földalattit is a jobboldali közlekedésre.



A meglévő állomásokat meghosszabbították, hogy ezek is fogadhassák a Ganztól érkező 21 új szerelvényt. Ezeket először a népligeti próbapályán tesztelték. A 30 méter hosszú szerelvényekben 48 ülőhelyet alakítottak ki. A földalattik 110 másodpercenként indultak, és 16 perc alatt jutottak végig a teljes vonalon. Sok új technikai berendezést is beszereltek: automatikus forgalomszabályozó és -biztosító berendezéseket szállított a Telefongyár, de automatikus vonatmegállítót is felszereltek.

Az új vonalszakaszt 1973 december 29-én adták át a forgalomnak. A kisföldalatti vonalának meghosszabbításával közvetlen kapcsolat létesült a Kacsóh Pongrác úti lakónegyeddel, az 1-es, a 25-ös, és a 125-ös buszok végállomásával. A metró megnyitásával egy időben indították el a 69-es villamost is Újpalota felé.

Időközben 200 új autóbuszt is beszereztek, így több vonalon az Ikarus 180-as típust 260-asok válthatták. Szeptember 3-ától elindult a 173E gyorsjárat az újpalotai lakótelepre, és a 154E gyorsjárat Pestszentimrére (akkori nevén Pestimrére). Mindehhez Cinkotán új, 320 buszt befogadni képes buszgarázs épült műhelyekkel.

(A cikksorozat összes részéhez katt ide.)


Források (a cikksorozathoz):
A Magyar Nemzet és a Népszabadság 1973 évi számai
A Budapest Galéria archívuma
http://nol.hu/lap/hetvege/lap-20090418-20090418-2
http://www.digievkonyv.hu/005/486/evkonyv/005486pdf12.pdf
Újabb negyedszázad elé. Budapest újság, 1973/11.
http://www.ng.hu/Civilizacio/2004/04/Harminc_eve_indult_el_az_elso_videki_bibliobusz
http://www.kozterkep.hu/~/1904/
http://www.kozterkep.hu/~/9975/
http://www.kozterkep.hu/~/3107/


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: